Anyám melle tárula feléd, -
erős valék mint az anyatej
s ajkad közül sírva folyok el,
édes fogad elejté csecsét.

Mért nem ikertestvérem levél?
Összebujnánk télen melegen
s aranymoszatokkal fejeden
kádacskámban velem fürdenél.

Láttam én, míg száradt künn az ing:
tátott szájjal büszkén szendereg,
együtemre ringva két gyerek
s halkan járnak vad szomszédaink.

Óh, magamban vénít az idő!
Hanyatt esett bogár búja ráz,
kezem-lábam ríva hadonász,
mint viharban ezer rózsatő.

1928. jún.


Elemzések

József Attila Gyereksírás című versét irodalomtudományi szempontból elemzve, több lehetséges összefüggésre találunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Elsőként a versbeli anyai kép, az anyatej szimbolikája kapcsolódik az anyasághoz és a gyermekkorhoz. Ezt az összefüggést megtalálhatjuk a világirodalomban is. Egy példa erre Sylvia Plath "Anyától anyának" című versében, amelyben a költőnő az anyaság és a gyermekkor közötti kapcsolatra reflektál.

A testvérség motívuma is visszatérő elem a világirodalomban. Charles Dickens A Pickwick-klub című regényében például a főszereplők egy testvérpár, akik egymásra támaszkodnak és közös kalandokat élnek át. Ez az elem a versben is megjelenik, ahol József Attila az ikertestvérek közti szoros kötődést és a testvéri szeretetet emeli ki.

Valamint a versben megjelenő gyerekek játéka, a ringás és a halkan járó szomszédok motívuma a szomszédsághoz és a közösségi élethez kapcsolódik. Ezt a motívumot találhatjuk például Anton Pavlovics Csehov novelláiban, amelyek gyakran egy szűk közösségben játszódnak, és a szomszédok közötti kapcsolatokat ábrázolják.

A versben megjelenő idő múlása és a vénítő idő motívuma a korábbi irodalomban is gyakran előfordul. William Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában például az idő múlása és az öregedés tematikus elem, amely hatással van a karakterek sorsára és fejlődésére. Egy hasonló motívumot találunk József Attila versében is, ahol az idő múlása és az öregedés képezi a költő belső világának központi elemeit.

Végül megjegyezzük, hogy a vers 1928-ban íródott, ami az irodalomtörténeti kontextusban fontos információ. Ebben az időszakban a magyar költészet is átalakult, és az avantgárd irányzatok jelentősen befolyásolták József Attilát, amit többek között ebben a versében is megfigyelhetünk.

A vers teológiai szempontból elemzésekor figyelembe vesszük a szerző vallási meggyőződését, a benne megjelenő istenképet és a vallásossággal kapcsolatos témákat. József Attila egy katolikus családban nőtt fel, és élete során az Egyház és a vallásosság fontos szerepet játszott számára.

Az első versszakban az anya alakja és a szoptatás fontossága jelenik meg. Az anya "melle tárula feléd" című sorában az anyatej erőhöz, élethez kapcsolódik. Itt található az összefüggés a bibliatudomány és a patrisztika nézőpontjával. Az anyatej a táplálás, az élet forrása, ami az Isten anyai szeretetének és gondoskodásának szimbóluma. Ebben a kontextusban hagyományosan hivatkozást tehetünk például az Ézsaiás próféta könyvének 66:13-as verseire, ahol Isten az anyai örömben és gondoskodásban hasonlítja önmagát az emberi anyához.

A második versszakban a testvérek közötti együttlét, a szeretet és közösség képe jelenik meg. Az ikertestvérek összebújása és a melegben való együttléte arra utalhat, hogy az emberi szeretet és testvéri kapcsolatok az isteni szeretetről és közösségről sugallnak. Itt megfigyelhető az összefüggés a skolasztika nézőpontjával, ahol az emberi kapcsolatok és szeretet az isteni szeretet és közösség tükörképeinek tekinthetők.

A harmadik versszakban az idő múlásának kifejezése és a gyermeki ártatlanság elvesztése jelenik meg. József Attila itt azt érzékelteti, hogy az idő múlásával elkerülhetetlenül elveszítjük az ártatlanságunkat és megváltozunk. Ebben a képben az idő múlása hasonlítható az életkeserűséghez, ami miatt a versben megjelenik a sírás. Ezen rész által a gyermeki értékrendet veszíti el, ami lehetne egy kapcsolódási pont a patrisztikához.

Összességében elmondhatjuk, hogy a "Gyereksírás" versben a vallásosság és a teológiai vonatkozások a szeretet, közösség, Isten gondoskodása és az idő múlása témáival kapcsolódnak össze. A vers katolikus meggyőződésű József Attila érzéseit és gondolatait fejezi ki az emberi élet lényegéről, az idő múlásának hatásairól és a vágyakozásról.

A vers természettudományos szempontból elemezve többféle értelmezést és kapcsolódási pontot kínál a mai tudományos felfedezésekkel.

A vers első részében az anyatej és a csecsemő táplálkozása említésre kerül. Az anyatej a legjobb táplálék a csecsemők számára, mivel sok fontos tápanyagot és immunanyagokat tartalmaz. Az egészséges táplálkozásról való gondoskodás a mai természettudományban is fontos téma.

Ezenkívül a versben szereplő "aranymoszatok" kifejezés a tengeri élőlényekre utal, amelyek mikroszkopikus, egysejtű algáknak tekinthetők. A természetben előforduló alga fajok különféle biológiai funkciókat töltenek be, például oxigént termelnek és táplálékot biztosítanak más élő organizmusok számára. Az alga kutatása és hatásainak vizsgálata mai környezetvédelmi kutatásokban is fontos téma.

A vers második részében a téli időszakban megjelenő testmelegre és az aranymoszatokkal teli kádban való fürdésre utal. A testhőmérséklet szabályozása és az emberi test melegen tartása fontos téma a modern természettudományban, különösen a hideg téli időszakban. Az ember által alkalmazott technológiákkal, például a fűtéssel és hőszigeteléssel kapcsolatos kutatások a hideg elleni védekezésben is fontosak.

A vers következő részében az élővilágot, különösen a gyermekek szerepét és mozgását említi. Az emberi test fizikai mozgása és motilitása fontos kutatási terület a sporttudományban és az emberi anatómiában. A gyermekek aktív mozgása és játékai a fejlődés és tanulás alapvető részét képezik, és a mozgás a mai természettudományban és sportban is fontos téma.

A vers utolsó részében az idő múlására és az öregedés jeleire utal. Az emberi test öregedése, a ráncok és a testmozgás nehézségei a biológia és az orvostudomány aktuális kutatási területei. Az idősödés és az öregedés biológiai folyamatainak megértése és az azokban való változások kezelése a legújabb kutatások középpontjában áll.

Végül, az idő múlásának, a természet változásainak és az évszakoknak az említése a természettudományban a klímaváltozás és a meteorológiai változások vizsgálatához kapcsolódik. Az évszakok változása és az éghajlati anomáliák elemzése fontos a jövőbeli előrejelzések és a természeti katasztrófák megelőzése szempontjából.

Összességében, a vers sok olyan elemet tartalmaz, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatási területeivel, például a táplálkozás, az algák, a testhőmérséklet szabályozása, a mozgás és a fejlődés, az öregedés és az idő múlása, valamint az évszakok és az éghajlatváltozás.