A vers József Attila alkotása, aki a 20. századi magyar irodalom egyik legismertebb költője. Az alábbiakban a vers irodalmi szempontok szerinti elemzését végezzük, és kitérünk azokra a lehetséges összefüggésekre, amelyek a magyar és nemzetközi szépirodalom területén felmerülhetnek.
- A vers formai szerkezete szonett, ami egy hagyományos lírai forma, melyet többek között a reneszánsz idején olasz költők használtak. Ezúttal József Attila a szonett alapvető szabályait követi, a vers 14 sorból áll, amelyeket két kvartettel (4 sor) és két tercettel (3 sor) bont fel. Az rímek rendje is a szonett hagyományához igazodik, az ABBA ABBA CDC DCD sorrendben.
- A vers címe, "Gyöngysor", képekben mutatja meg a vers belső tartalmát és szerkezetét. A gyöngysor a drágakőkből álló láncnak a metaforikus megfelelője, ami jelképezi a verssorokat és a költő által alkotott szavak sorrendjét. A drágakők és a gyöngysor a magas értékkel és szépséggel kapcsolódik össze, amelyek az alkotás értékét és fontosságát hangsúlyozzák.
- A vers kezdete magyar vonatkozású, hiszen az első sorban megjelenik az "antik" jelző. Ez arra utal, hogy a vers maga is antik, időtálló és klasszikus értékű. A magyar szépirodalomban az antik művek (pl. a görög drámák) hatása és utalásai gyakran felbukkannak, így ez a vers is kapcsolatba hozható ezekkel a tradíciókkal.
- A második sorban megjelenik az "ím" szó, ami azt jelenti, hogy a vers sortól sorig haladva akasztja fel magát a gyöngysorhoz, mintha a költő kötetbe rendezett sorait kifejezetten kapcsolná a gyöngysorhoz. Ennek magyar irodalmi szempontból lehetnek előzményei az antológia formából, amelyben több költő versei egymás mellé kerülnek.
- A harmadik sorban megjelenő "vállain" kifejezés, amelyen a gyöngysor "leül" kifejezi a tartást, a nyugalmat és az eleganciát, amelyet a vers hangulata közvetít.
- A negyedik sorban megjelenő "brigantik" szó a versekben gyakran felbukkanó motívum, és részben magyar, részben nemzetközi irodalmi utalásokkal rendelkezik. A "brigantik" az őrködést jelzik, azokat, akik figyelnek és védik a verset. A szó hallatán olyan képek és hangulatok jelennek meg, mint a hősies harc, az erő és az akadályok legyőzése.
- A második versszakban az "orzó szavára" való reakció és az "álmain" való őrködés olyan motívumok, amelyek a költő belső világára és az alkotás folyamatára utalnak. A "s nagy átkot mondj, ha bántja kín" a költő szerepének fontosságára utal, amikor az őrködést és a védelmezést egybekapcsolja.
- Az "álmain" való őrködés és a "könnyű könnye zajlik" a költő belső világára utal, és ezzel az érzelmi állapottal, szenvedélyekkel és kínokkal kapcsolatban áll.
- Az utolsó két sorban az "őrülés" és a "csillogó fény" hozzáad egy erős érzelmi elemet a vershez, amely az olvasót a költő érzelmi állapotához és a szubjektív élményekhez közelíti. Ezzel a képpel a költő az olvasóra bízza az élmény megélését és az emlékezetet.
- Az utolsó sorokban a "csókold haját helyettem is" kifejezi a vonzalmat és az áhítatot, ami egy magánéleti vagy szerelmi kapcsolathoz kapcsolódik. Ezért azt is mondhatjuk, hogy ez a vers egy intim hangulatot is érint.
A vers elemzése során tehát több összefüggést találunk a magyar és nemzetközi irodalom területén. Az antik irodalom hatása, a motívumok, a költői forma és a szubjektív érzelem mind olyan elemek, amelyek más költők műveiben is előfordulhatnak, és amelyekre a magyar és nemzetközi irodalom kutatása során utalásokat lehet találni.