Ha a hold süt, a néma, siron tuli fény,
álmomba' kinyilnak a termek.
Kioson, kenyeret szel a konyha kövén
s majszolja riadtan a gyermek.

Csak a léghuzat ismeri - alszik a ház.
Les nagy szeme, reszket a térde.
Zsirok és köcsögök teje közt kotorász,
surranva, mint az egérke.

Ha belé-belereccsen a szörnyü kredenc,
ajkára repül kicsiny ujja:
könyörögne az irgalomért, de a csend
zord kürtje a zajt tovafujja.

Ez a zaj, ez a kín, e világrecsegés
nem szűnve, dühöngve növekszik.
Belesáppad a gyermek, elejti a kést
és visszalopódzva lefekszik...

Mire ébredek, ég a nap, olvad a jég,
szétfeccsen iromba szilánkja,
mint déligyümölcs-kirakat üvegét
öklével a vágy ha bevágja.

Elalél a fagy istene, enged az ég.
Már unja az ördög a poklot,
ideönti a földre kövér melegét -
zöld lángba borulnak a bokrok.

1936. márc.


Elemzések

A József Attila által írt "Ha a hold süt..." című vers teológiai szempontból is értelmezhető. A versekben megjelenő képek és szimbólumok a vallásos gondolatokkal és eszmékkel kapcsolatban is értelmezhetők.

A bibliatudomány szempontjából a versben található motívumok és képek kapcsolódnak az Isten és az ember viszonyához. A versben megjelenik a természet ereje és a természetfeletti elemek jelentősége, ahogy a hold süt és a nap olvasztja a jeget. Ezek a képek a teremtésre, a természet csodáira és Isten teremtő erejére utalnak.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő képek és hangulatok a szenvedést és a megtisztulást is jelképezhetik. A néma, siron tuli fény megszemélyesítheti a szenvedést és az álmokba történő menekülést. A gyermek riadt evésének tárgya is lehet a bűntudat vagy a megbocsátás iránti vágy. A könyörögés hiábavalósága, ahogy a csend zord kürtje a zajt tovafujja, az emberi erejek korlátozottságára és a megtisztulás közvetlen lehetetlenségére utalhat.

A skolasztika szempontjából az egyén belső világának és külső környezetének ábrázolása is érdekes lehet. Az egyén, a gyermek szerepe és viselkedése a körülötte lévő világhoz való viszonyát tükrözi. A zaj, a kín, és a világrecsegés a külső világ zajára és zűrzavarára utalhat. Az egyén reakciója, hogy elejti a kést és lefekszik, a feladást vagy az elnyomás elfogadását jelentheti.

Ezenkívül más teológiai megközelítések is érdekesek lehetnek. Például, a veszteség és megszakítás érzésének ábrázolása az emberi kapcsolatokra, vagy az ébredés és a vágy összekapcsolása az ember lelki fejlődésével.

A vers vallásos és spirituális elemeket is felvet, amelyek hozzájárulhatnak a versek mélyebb értelmezéséhez és kapcsolódáshoz a teológiai szempontokhoz.

József Attila "Ha a hold süt..." című verse természettudományos szempontból értelmezve is érdekes aspektusokat tartalmaz. A következőkben részletesen bemutatom azokat a témaköröket és felfedezéseket, amelyekkel a vers kapcsolatba hozható.

1. Holdfény: A vers elején a holdfény megjelenése és hatása a természetre említésre kerül. Ma már tudjuk, hogy a hold csupán a Nap fényét veri vissza, tehát nem süt és nem rendelkezik saját fényforrással. A holdfény hatása a növényekre és állatokra ismert jelenség, hiszen elősegíti a fotoszintézis folyamatát és szerepet játszik az élőlények napi ciklusában.

2. Léghuzat és érzékek: A versben említett léghuzat és annak hatása az érzékszervekre is kapcsolódik a természettudományhoz. A modern fizika és meteorológia segítségével ma már pontosan tudjuk, hogy a légmozgások kialakulását a légkör mechanikája és hőmérséklet-különbségek okozzák. Ezért van a levegő természetes mozgása, ami fellazíthatja a növényeket és hűsítheti az élőlényeket. Ezek az érzékelési tapasztalatok pedig szintén az élettani és ökológiai vizsgálatok tárgyai.

3. Zsirok és köcsögök: A versben említett zsirok és köcsögök teje közti kotorászás nem egyértelműen természettudományos vonatkozással bír, de a tárgyak és anyagok előállításának folyamatai és tulajdonságai is a természettudomány részét képezik. Például a zsírok felhasználása és a tejfeldolgozási folyamatok mélyebb megértése az élelmiszeriparban és biokémiai kutatásokban fontos terület.

4. Világrecsegés: A versben szereplő világrecsegés és annak növekedése kourosmunitásra utalhat, ami a világegyetem tágulása és a galaxisok közötti távolságok növekedése következtében alakul ki. Ez a modern kozmológia egyik legfontosabb felfedezése, ami az elmúlt évtizedekben a teljesen új megértést hozott a világegyetem működéséről.

5. Nap, jég és időjárás: A vers végén említett nap, olvadó jég és vágy, ami szilánkokká válik, az időjárás és fizikai folyamatokhoz kapcsolódik. Az időjárásjelenségek tanulmányozása a modern meteorológia és klimatológia területe, és az időjárási viszonyok és a természeti környezet kölcsönhatása az ökológiai rendszerek része.

Összességében tehát József Attila "Ha a hold süt..." című verse számos természettudományos témával kapcsolatba hozható. A holdfény, az időjárás és a tárgyak anyagai mellett a világegyetem tágulása, a természeti folyamatok és a gazdag élettani tapasztalatok mind hozzájárulnak a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez és tudásunk újabb területeihez.

József Attila "Ha a hold süt..." című versét irodalomtudományi szempontból elemzve több lehetséges összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Modernista költészet: A versben megfigyelhető József Attila modernista költészeti stílusa, amelyet az expresszív, erőteljes képek, a szó- és ritmusjátékok, valamint az érzelmek megragadása és kifejezése jellemzi. Ez a stílus az 1900-as évek elején vált dominánssá a nemzetközi irodalomban is, és hatott a magyar költészet fejlődésére is.

2. Szimbolizmus: A versekben megjelenő képek és szimbólumok (a hold, a kredenc, a gyermek) az esztétikai irányzatok közül a szimbolizmusra utalnak. A szimbolizmus a 19. század végén alakult ki, és jellemző rá a szubjektív látásmód, a belső érzések kifejezése a külső világban rejlő szimbólumokon keresztül.

3. Szociális kritika: József Attila verseiben a társadalmi kritika is megjelenik. A "Ha a hold süt..." című versben is felsejlik a szegénység és a reménytelenség képe. Ez a témaválasztás a kortárs magyar irodalomhoz és a többi modernista irodalomhoz kapcsolódik, amelyek a társadalmi és politikai változásokra reagáltak.

4. Hangulat és érzelmek megjelenítése: A versben az érzelmek, a fájdalom és a reménytelenség erősen érezhetőek. József Attila olyan képekkel és hangulati elemekkel jeleníti meg ezeket, amelyek a romantikus irodalomhoz kapcsolódnak. Az érzelmek és hangulatok kifejezése a magyar és az Európában is népszerű romantikus irodalomban elterjedt volt.

5. Szociális realizmus: A versben megfigyelhető tárgyias, részletes leírások a szociális realizmusra utalnak. A szociális realizmus a 20. század elején született irodalmi irányzat, amely a társadalmi helyzetek realisztikus ábrázolására törekedett.

6. Formai struktúra: A József Attila verseiben gyakran megfigyelhető szabályos rímképlet, a versszakok egységes hossza és a ritmikus szerkezet. Ez a versek formai jellemzője összekapcsolható a klasszikus európai költészettel, amelyekben a rímelés, a mértan és a ritmus erőteljes szerepet játszott.

7. Politikai környezet: József Attila verseinek életművében fontos szerepet játszik a politikai környezet. A "Ha a hold süt..." című versben az 1930-as évek politikai hangulata is megjelenik, amikor Magyarországot a gazdasági válság és a fasiszta ideológiák nyomasztották. Ez a kontextus a kortárs magyar és nemzetközi történelmi és politikai irodalomhoz kapcsolódik.

Ezek az összefüggések és elemzések csak néhány példa a vers irodalomtudományi szempontból történő feltárására. Egy vers több szempontból is megközelíthető és értelmezhető, és a vers magyar és nemzetközi irodalmi hagyományokkal és irányzatokkal való összekapcsolása gazdagabbá teheti az értelmezést.