Kakukkos isten rakott idegen világ pihéibe,
Arcunkra könyvelt bizonyossággal
Mi tudjuk, ugye, gyöngyöm-bogaram.
S kihajitnak csavargónak az utakra,
Ahol vásárra szekerezik az öröm.
De megterít a nyár eperfák zöld abroszán.
Testes mosónővé negyvenévesedik
Diaboló-derekú Beatricénk,
Kinek szemében galambok laktak egykor.
Lábainkon kolonc az országút,
Megennénk egész kukoricatáblát,
S elhiheted, az a legnagyobb bajunk,
Hogy muszáj lenni becsületes ősállatoknak is,
Akik nem hordják zsebben a gerincüket.

Rózsás alakod is csukaszürkére mázolják,
Torkodat elvitték gépkocsitülöknek,
Hirdetőoszlopok árnyéka vagy,
Más se maradt belőled, mint a: Kakuk Marci.

Néha van úgy, hogy fejed szomorúság zsuzsuja
És a piszkos járdáig fityeg.
Ilyenkor kivilágitják a városokat
S legszebbre festik magukat a lányok.
Zokognál is, de nyelvem alá duglak,
Mert ángyod is tudhatta, mikor megszülettél,
Azért születtél,
Hogy plébánia légy a templom egerének.
És szélben szoknyaként gyűrődő bőröd alatt
Mennél jobban szétsárgul a papirmadzag,
Inaimra annál inkább drótkötelek nőnek.
Te vagy sokunk szándékának rúdja
És nem vagyunk vak csillagászok,
Azt akarjuk, vakondok is lássa,
Hogy a kelő nap mennyire illik hozzánk!

1924. márc. 11.


Elemzések

József Attila "Kakuk Marci" című verse számos irodalomtudományi szempontból érdekes elemeket tartalmaz. A következőkben bemutatom a legfontosabbakat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Szimbolizmus: A vers szimbolikus nyelvezetet használ, amely a valóság mélyebb értelmét fejezi ki. Például a "Kakukkos isten" a sors vagy a végzet szimbóluma lehet. A "gyöngyöm-bogaram" kifejezés a szeretett személyre utalhat, míg a "diaboló-derekú Beatrice" Dante Isteni színjátékának karakterére utal, ami a szerelem szimbóluma.

2. Modernizmus: A versek modernista jegyeket tartalmaznak, mint például az újszerű képek, a nonkonformitás és a váratlan, paradox elemek használata. Például a "Testes mosónővé negyvenévesedik" kifejezés váratlan és képes meglepni az olvasót.

3. Fájdalom és szenvedés: A vers fő témája a fájdalom, a szenvedés és a kétségbeesés. Ez a téma számos irodalmi műben megtalálható, például Franz Kafka vagy Albert Camus műveiben.

4. Sötét romantika: József Attila verseiben jelen van a sötét romantika hangulata és atmoszférája. A versekben megjelenő szenvedés és a reménytelenség érzése sötét romantizmussal társítható.

5. Szociális kritika: Verseiben József Attila a kor társadalmi és politikai problémáit is megjeleníti. A "Kakuk Marci" ismert a társadalmi igazságtalanságról szóló kritikájáról, és a vers középpontjában a munkásosztály szerepel.

6. Önéletrajzi elemek: József Attila verseiben gyakran megtalálhatóak önéletrajzi elemek. A "Kakuk Marci" is ilyen mű, amely bepillantást enged a költő életébe és gondolataiba.

7. A városi élet és a nagyváros hangulata: A város és a városi élet jelentős szerepet játszik a műben. Az elégedetlenség és az elidegenedés érzése áthatja a verseket, amelyek a modern nagyváros hangulatát tükrözik.

Ezek csak néhány lehetőség a verse elemzésére irodalomtudományi szempontból. Az irodalomtudósok további részletekbe menően elemezhetik a verset és összehasonlíthatják más magyar és nemzetközi művekkel, hogy még több összefüggést találjanak a magyar és nemzetközi irodalom területén.

A vers természettudományos szempontból elemzésekor meg kell vizsgálni, hogy milyen elemek és utalások találhatóak a természethez és a természettudományhoz kapcsolódóan.

Az első sorban a "Kakukkos isten rakott idegen világ pihéibe" kifejezés azt sugallja, hogy az isten műveként jelenik meg a természet, és a világ rejtélyes és ismeretlen terület. Ez a gondolat kapcsolódási pontot teremt a modern asztrofizika és űrkutatás területéhez, ahol az ember igyekszik felfedezni az idegen világokat és megérteni az univerzumot.

A következő sorban, melyben Az "arcunkra könyvelt bizonyossággal/Mi tudjuk, ugye, gyöngyöm-bogaram" kifejezések találhatóak, József Attila valószínűleg a tudományos ismeretekre, a technológia fejlődésére vagy akár az információ korára utal. Az emberek ismerik és birtokolják ezt a tudást, amellyel átváltoztathatják a világot és befolyásolhatják az életüket.

A következő sorokban a "hol vásárra szekerezik az öröm" és "megterít a nyár eperfák zöld abroszán" képekkel jelenik meg a természeti elemek színvonala. Ezek az utalások természetes folyamatokra és a természet varázslatos szépségére utalnak.

A "lábainkon kolonc az országút" kifejezés utal a természet által kínált korlátokra, amelyeket az emberi tevékenységek, például közlekedés jelentenek. Ez lehet kapcsolódási pont a fenntartható közlekedési technológiákhoz és az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó friss felfedezésekhez.

A "megennénk egész kukoricatáblát" sor arra utal, hogy az emberiség folyamatosan a természet erőforrásairól táplálkozik. Ez a gondolat kapcsolódási pontot teremt az élelmiszertermelés technológiáihoz, például a mezőgazdasági biotechnológiához és a fenntartható mezőgazdasághoz.

A versben megjelenik a "sokunk szándékának rúdja" kifejezés, ami arra utal, hogy az emberi szándékok és tevékenységek befolyásolják a természetet. Ez a gondolat a környezetvédelem és a fenntarthatóság területéhez kapcsolódik, és arra hív fel, hogy az emberi cselekedeteknek összhangban kell lenniük a természettel.

Összességében a versben a természetről és a természettudományról szóló utalások arra utalnak, hogy a természeti világ és a tudományos felfedezések uniós és kölcsönös kapcsolatban vannak. A természet szépségét és erejét megőrizve és megértve az emberi tudomány és technológia a természetes világ tanulmányozásával és kapcsolódásával előrehaladhat a fenntartható jövő teremtése felé.

A vers teológiai szempontból tárja elénk a világ kettősségét, az emberi létezés nehézségeit és a vallásos hívők szerepét a világban. Az isteni jelenlétet a "Kakukkos isten" kifejezés jelöli, ami arra utal, hogy Isten jelenléte olykor titokzatos és rejtett lehet. Az "idegen világ pihéiben" kifejezés azt sugallja, hogy az emberi életben Isten jelenléte nem mindig nyilvánvaló, hanem valami misztikus és megfoghatatlan.

A bibliai és patrisztikus perspektívákat figyelembe véve, a vers említése a "gyöngyöm-bogaram" kifejezésről arra utal, hogy az emberi létezésnek egy misztikus és értékes célja van, ami a vallásos írásokhoz és a tanításokhoz kapcsolható. Az "öröm vásárra szekerezik" ideája a skolasztika ideológiájára utalhat, miszerint az öröm és az élvezetek lehetőségei is szimbolikusan fontosak a világban.

A versben megjelenik a testi és lelki vonzás közötti ellentét is. Az "eperfák zöld abroszán" kép arra utal, hogy az emberi életben lehetőség van a természetes örömök és a harmónia megtapasztalására. Ugyanakkor a "diaboló-derekú Beatricénk" jellemzés azt sugallja, hogy az élvezetek között fennállhat a romlottság és a bűnös élvezetek lehetősége is.

A versben említett "kukoricatábla" és "gerinc" az ősállatok képét jeleníti meg, amelyek a teremtésben való részvételt jelképezhetik. A vers azt sugallja, hogy az embernek bármely körülmények között becsületesnek kell lennie, még akkor is, ha nehézségekkel és korlátokkal találkozik.

A vers második részében a Kakuk Marci jelensége jelképesen jelenik meg. A "csukaszürke" és "gépkocsitülök" kifejezések arra utalnak, hogy az emberi valóság gyakran megtévesztő lehet, és Isten jelenléte nem mindenkinél nyilvánvaló. Az "árnyéka vagy" sugallja, hogy az emberi létezés árnyékai mögött is jelen lehet Isten.

A versben jelentőségű a plébánia és a templom megemlítése, ami arra utal, hogy az emberi életben csak akkor található valódi érték és cél, ha az emberek szolgálják Istent és követik vallásos kötelességeiket. Az "inaimra annál inkább drótkötelek nőnek" kifejezés arra utal, hogy a vallásosság és az Isten szolgálata a legfontosabb kötelesség, amely megszabadítja az embereket a világi korlátoktól.

A vers záró sorai arra utalnak, hogy az emberi életben fontos feladatunk megismerni és felismerni az isteni jelenlétet, és annak erejét belefoglalni mindennapjainkba. A vers vége megjelenít egyfajta áhítatot és elismerést az isteni teremtés és az emberi létezés mélyebb összefüggéseinek iránt.

Összességében a vers kifejezi a teológiai szempontokat az emberi létezés összetettségét és a vallásos hit fontosságát hangsúlyozva. A bibliai háttérrel, a patrisztika és skolasztika nézőpontjaival összekapcsolva a vers rámutat a vallási tradíciók és az emberi élet közötti kapcsolatra, valamint az Isten jelenlétének különböző formáira az emberi tapasztalatban.