Tele vágyakkal zokog a lelkem
Szerető szívre sohase leltem,
Zokog a lelkem.

Keresek Valakit s nem tudom, ki az?
A percek robognak, tűnik a Tavasz
S nem tudom, ki az.

Csüggedő szívvel loholok egyre,
Keresek valakit a Végtelenbe,
Loholok egyre.

Könnyim csorognak - majd kiapadnak:
Vágyak magukkal messzebb ragadnak -
Majd kiapadnak!

Búsan magamnak akkor megállok,
Szemem csukódik, semmitse látok -
Akkor megállok.

Lelkem elröppen a Végtelenbe,
Tovább nem vágyom arra az egyre,
A Végtelenbe.

1921. okt. 31.


Elemzések

A vers több aspektusból is megközelíthető a természettudomány szempontjából.

Először is, a versben megjelenik a vágyak témája, amely kapcsolódhat a neurobiológiához. Az emberi agyban található ösztönzőrendszerek és neurotranszmitterek szerepet játszanak a vágyak kialakulásában és azok intenzitásában. Az újabb kutatások arra is rávilágítanak, hogy a vágyaknak közvetlen hatása lehet az emberi viselkedésre és döntéshozatalra.

A vers második részében a percek robognak, ami az időfogalommal kapcsolatos lehet. A modern fizika fejlődése, például az elmúlt évtizedekben felfedezett idődilatáció, azaz az idő eltérése a relatív sebesség függvényében, szintén kapcsolódik az idő érzékeléséhez és az emberi tapasztalathoz.

A versben a Végtelen fogalma is megjelenik. A modern fizika, kozmológia és matematika területén folyó kutatások a világegyetem, a tér és az idő természetét és működését vizsgálják. Az elmúlt évtizedekben felfedezett új jelenségek és elméletek, például a sötét anyag és sötét energia koncepciója, az univerzum gyors terjeszkedése vagy a többdimenziós világ elméletek, mind a Végtelen fogalmával és az emberi vágyakhoz kapcsolódó kereséssel is összefüggésbe hozhatók.

Emellett a versben megjelenő képzetek, például a könnyek csorgása vagy a szem csukása, a neurobiológia és az érzékelés tudományágával is összefüggésbe hozhatók. Az érzelmi reakciókhoz, például a könnyekhez, a hormonrendszer és az agy különböző területei kapcsolódnak. Az érzékelés folyamata is bonyolult agyi működéseken alapul, és az emberi tapasztalatok befolyásolják az érzelmi reakciókat és az érzékek működését.

Végül, a versben megjelenő "lelkem" és a Végtelenbe való elröppenés kifejezések a tudat és az öntudat kutatásával is összefüggésbe hozhatók. A tudatosság és az emberi identitás természettudományos vizsgálatai még mindig aktívan folyamatban vannak, és a legújabb kutatások módszerei, például az agyi képalkotás és a mesterséges intelligencia alkalmazása, további felfedezéseket eredményezhetnek az emberi tudat és az öntudat természete tekintetében.

Összességében, a vers több ponton is kapcsolódik a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez, például a neurobiológiához, a fizikához, a kozmológiához és az érzékelés tudományához. Ebben az értelemben József Attila költészete reflektál a korabeli és a mai természettudományos ismeretekre, és kérdéseket vet fel a tudatosság, az idő, a tér és az emberi vágyak kapcsolatával kapcsolatban.

A vers teológiai szempontból azt a vágyat és keresést fejezi ki, ami a szerző lelkében zajlik. A vers eleje arra utal, hogy a szerző folyamatosan tele van vágyakkal és nem találja azt a szívet, amely szerető lenne felé. Ez a vágy az emberi életben gyakran előforduló spirituális érzés, amikor az ember érzékeli a hiányt és a tökéletlenséget a kapcsolatokban.

A vers egyfajta keresésre és kutatásra utal a szerző részéről, amelyben egyre robognak a percek, de nem találja az igazi vágyott személyt. Ez a vágy arra utal, hogy az ember valami magasabb létezést, valakit keres, aki ki tudja elégíteni az ő vágyait és szükségleteit. A Tavasz szimbolizálja a reményt és a megújulást, ami szintén hozzájárul az emberi vágyakhoz és azok intenzitásához.

A következő sorok azt fejezik ki, hogy a szerző csüggedő szívvel hajszolja a végtelent, keres valakit a Végtelenben. Ez az összefüggés a bibliatudományhoz kapcsolódik, mert az Isten iránti vágy és keresés ismerős motívum a Biblia számos történetében. A Biblia többek között azt üzeni nekünk, hogy Isten megtalálható, ha őszintén keresünk és kutatunk. A szerző azt a vágyat és keresést fejezi ki, hogy megtalálja azt a Végtelenbe vezető utat és személyt.

A vers tovább haladva azt mutatja, hogy a vágyak és a könnyek kimeríthetik az embert. A vágyak elérhetetlennek tűnnek és a könnyek csak ideiglenesen enyhítik a fájdalmat. Ez a rész a patrisztikával és a skolasztikával kapcsolódik össze, amelyek a szenvedés természetét és a vágyak korlátozottságát vizsgálják. Ezekben a teológiákban az emberi vágyak és szükségletek mindig hiányosak és soha nem elégíthetőek ki teljesen a földön. Ezért van szükségünk egy magasabb rendű valóságra vagy lényre, amely képes teljes mértékben kitölteni ezeket a vágyakat és szükségleteket.

A vers vége arra utal, hogy amikor a szerző megtalálja a Végtelenbe vezető utat és eléri a vágyott valakit, akkor minden vágya érvénytelenné válik és lelkének szabadsága lesz. A Végtelenbe repülő lélek elérte a keresett Valakit, aki teljessé teszi és betölti őt. Ez a rész a teológiai tanításokban lehetne a megváltásra és az Isten örök szeretetére utal. Az emberi lélek csak Isten által kielégített lehet és megtalálhatja az örök boldogságot.

Ezenkívül a vers vallási tapasztalatokat és személyes érzelmeket is kifejez. A szerző átélhető és megérthető módon fejezi ki saját lelkének vágyait, reményeit és kétségeit. Ezzel a személyes tapasztalattal a vers egyfajta imádkozásként is értelmezhető, amely segít a szerzőnek és a olvasónak is a lelkének mélyebb rétegeibe felfedezni és megvilágítani a teológiai tematikákhoz és tanításokhoz kapcsolódó érzelmeket és gondolatokat.

József Attila "Keresek valakit" verse irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Először is, a vers affektív lírai lírajegyeket hordoz magában. A költő lírai énje erős érzelmi töltéssel és visszatérő motívumokkal fejezi ki magányát és hiányát. Ez a lírai én nem találja szerető szívét, és a végtelenbe keresve valakit, a vágyak és könnyek elárasztják azt.

A versben jelen vannak a szimbolikus elemek is. A 'Valaki' képzeletbeli alakot jelöl, akit a költő hiába keres. Emellett a Tavasz motívuma is jelen van, mint az élet és a remény megtestesítője. A Percek robogása pedig időbeli elröppenésre és múlásra utal.

A vers szerkezeténél figyelmet érdemel az első két versszak alakzata, amely párhuzamos mondatokat tartalmaz, majd az utolsó versszakban történik a váratlan fordulat, amikor a lírai én elérkezik a Végtelenbe és nem vágyik tovább az "arra az egyre".

A magyar irodalmi összefüggéseknél a versben megjelenik József Attila későbbi lírájának alapproblémája: a magány és a világ iránti hiány érzése. Emellett láthatóak a költő lírai világának alapelemi is, mint a homály és a némaság motívuma.

A nemzetközi szépirodalom területén a vers jelentős hatást gyakorolt kortársaira és utódaikra. A lírai ént átható érzelmi töltés és a magány tematikája a modernista költészet által jellemzett irányzatokhoz kapcsolható, mint például a szimbolizmus vagy az expresszionizmus. Emellett az érzékeny lírikus hagyományhoz kapcsolható, amely a romantika és a líra konvencionális formáival hozható összefüggésbe.

Összességében a "Keresek valakit" verse irodalomtudományi szempontból gazdag kapcsolódási pontokat mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A lírai én magányának és hiányának kifejezése, a szimbolikus elemek és a szerkezeti megoldások a költő saját lírai világához és a korszak jellemzőihez kapcsolhatók, ugyanakkor átfedést mutatnak a korabeli európai költészettel is.