A vers több aspektusból is megközelíthető a természettudomány szempontjából.
Először is, a versben megjelenik a vágyak témája, amely kapcsolódhat a neurobiológiához. Az emberi agyban található ösztönzőrendszerek és neurotranszmitterek szerepet játszanak a vágyak kialakulásában és azok intenzitásában. Az újabb kutatások arra is rávilágítanak, hogy a vágyaknak közvetlen hatása lehet az emberi viselkedésre és döntéshozatalra.
A vers második részében a percek robognak, ami az időfogalommal kapcsolatos lehet. A modern fizika fejlődése, például az elmúlt évtizedekben felfedezett idődilatáció, azaz az idő eltérése a relatív sebesség függvényében, szintén kapcsolódik az idő érzékeléséhez és az emberi tapasztalathoz.
A versben a Végtelen fogalma is megjelenik. A modern fizika, kozmológia és matematika területén folyó kutatások a világegyetem, a tér és az idő természetét és működését vizsgálják. Az elmúlt évtizedekben felfedezett új jelenségek és elméletek, például a sötét anyag és sötét energia koncepciója, az univerzum gyors terjeszkedése vagy a többdimenziós világ elméletek, mind a Végtelen fogalmával és az emberi vágyakhoz kapcsolódó kereséssel is összefüggésbe hozhatók.
Emellett a versben megjelenő képzetek, például a könnyek csorgása vagy a szem csukása, a neurobiológia és az érzékelés tudományágával is összefüggésbe hozhatók. Az érzelmi reakciókhoz, például a könnyekhez, a hormonrendszer és az agy különböző területei kapcsolódnak. Az érzékelés folyamata is bonyolult agyi működéseken alapul, és az emberi tapasztalatok befolyásolják az érzelmi reakciókat és az érzékek működését.
Végül, a versben megjelenő "lelkem" és a Végtelenbe való elröppenés kifejezések a tudat és az öntudat kutatásával is összefüggésbe hozhatók. A tudatosság és az emberi identitás természettudományos vizsgálatai még mindig aktívan folyamatban vannak, és a legújabb kutatások módszerei, például az agyi képalkotás és a mesterséges intelligencia alkalmazása, további felfedezéseket eredményezhetnek az emberi tudat és az öntudat természete tekintetében.
Összességében, a vers több ponton is kapcsolódik a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez, például a neurobiológiához, a fizikához, a kozmológiához és az érzékelés tudományához. Ebben az értelemben József Attila költészete reflektál a korabeli és a mai természettudományos ismeretekre, és kérdéseket vet fel a tudatosság, az idő, a tér és az emberi vágyak kapcsolatával kapcsolatban.