Harminchat fokos lázban égek mindig
      s te nem ápolsz, anyám.
Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik,
kinyujtóztál a halál oldalán.
Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
próbállak összeállitani téged;
de nem futja, már látom, az időből,
      a tömény tűz eléget.

Utoljára Szabadszállásra mentem,
      a hadak vége volt
s ez összekuszálódott Budapesten
kenyér nélkül, üresen állt a bolt.
A vonattetőn hasaltam keresztben,
hoztam krumplit; a zsákban köles volt már;
neked, én konok, csirkét is szereztem
      s te már seholse voltál.

Tőlem elvetted, kukacoknak adtad
      édes emlőd s magad.
Vigasztaltad fiad és pirongattad
s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad.
Levesem hütötted, fujtad, kavartad,
mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem!
Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad -
      félrevezettél engem.

Ettelek volna meg!... Te vacsorádat
      hoztad el - kértem én?
Mért görbitetted mosásnak a hátad?
Hogy egyengesd egy láda fenekén?
Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer!
Boldoggá tenne most, mert visszavágnék:
haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel
      s mindent elrontsz, te árnyék!

Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő,
      ki csal és hiteget!
Suttyomban elhagytad szerelmeidből
jajongva szült, eleven hitedet.
Cigány vagy! Amit adtál hizelegve,
mind visszaloptad az utolsó órán!
A gyereknek kél káromkodni kedve -
      nem hallod, mama? Szólj rám!

Világosodik lassacskán az elmém,
      a legenda oda.
A gyermek, aki csügg anyja szerelmén,
észreveszi, hogy milyen ostoba.
Kit anya szült, az mind csalódik végül,
vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.
Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül,
      ebbe fog belehalni.

1935 / 1936. dec.


Elemzések

A versben szereplő témák közül néhány, amivel a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható:

1. "Harminchat fokos lázban égek mindig" - Ebben a sorban a láz és a betegség említése egyértelműen a mikrobiológiai kutatásokhoz kapcsolódik. Az utóbbi években jelentős előrelépések történtek a betegségek kórokozóinak az azonosításában és kezelésében.

2. "próbállak összeállítani téged" - Ebben a sorban a szerző az anyja rekonstrukciójáról beszél, amely az emberi genomikához és a genetikai vizsgálatokhoz kapcsolódik. Az emberi öröklődés és a genomikai kutatások fontos területei a mai természettudománynak.

3. "hoztam krumplit; a zsákban köles volt már" - A táplálkozás témája, különösen az élelmiszerhiány és a mezőgazdasági kutatások kapcsolatba hozható a genetikai módosítással, az ökológiai mezőgazdasággal és az élelmezésbiztonság vizsgálatával.

4. "Vigasztaltad fiad és pirongattad" - Ebben a sorban az anyai kapcsolatok és befolyásolás kérdései vetődnek fel, amelyek a pszichológia, a szociológia és az antropológia területeivel kapcsolatban vannak, valamint a gyermeknevelés és a társadalmi szerepek kutatásával.

5. "nem-lenni igyekszel" - Ebben a sorban az elmúlás, a halál és az élet folyamatának metaforikus ábrázolása található. Az életciklusok, a halállal és az öregedéssel kapcsolatos kutatások a mai természettudományban fontos területeket képviselnek, többek között az orvostudomány, a biológia és az ökológia terén.

Ezen kívül, a versben számos egyéb személyes érzés és élmény is szerepel, amelyek nem feltétlenül köthetőek a természettudomány friss felfedezéseihez.

József Attila "Késői sirató" című verse egy intim hangvételű sirató, amelyben a költő édesanyjától való elhagyatottságának fájdalmát fejezi ki. A versben központi szerepet kapnak az anya-fiú kapcsolat, a családtagok közötti kapcsolati szálak és a csalódottság érzése.

A bibliai szempontból az anya-fiú kapcsolat fontossága az egész Bibliában jelen van. Az anya és a gyermek közötti kapcsolatnak bibliai szövegei például a Mária és Jézus kapcsolata, amely hangsúlyozza az anyai gondoskodást és szeretetet. Ez az anya-gyermek kapcsolat az egyik legfontosabb kapcsolat az emberi életben, és a költő siratása ezen a kapcsolaton keresztül kifejezi az elhagyatottság és az elutasítottság érzését.

A patrisztika szempontjából a verse vonatkozhat például Szent Ágoston Istennel való kapcsolatára. Ágoston is siratta az anyját halála után, és a siratója központi témája az elhagyatottság érzése volt. Az elhagyatottság érzése és a hiányzó szeretet túlélésének kérdése a patrisztikus teológia és vallásfilozófia egyik alapvető kérdése.

A skolasztika nézőpontjából a verse feltehetően a hit és a hitehagyás kérdését boncolgatja. A skolasztika időszakában a hit és a vallásosság kérdése vitatott volt, és a verse az elhagyatottság és az árulás érzését fejezi ki, amelyek az inkvizíció során tapasztaltakhoz hasonlóan a skolasztikus időkben is előfordulhattak.

A verse azonban nem csak a bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai szemléletekhez köthető. Az elhagyatottság érzése és a csalódottság univerzális érzelmek, amelyeket mindenki átélhet. A költő részletesen és érzelmesen fejezi ki ezeket az érzéseket, és a verse számos értelmezést engedélyez. A verse összetett és több rétegű, és bár teológiai szempontból is értelmezhető, más kontextusban is megérthető és interpretálható.

A "Késői sirató" tehát egy olyan vers, amely teológiai, bibliai, patrisztikai és skolasztikai szempontból is értelmezhető, de további értelmezések is lehetségesek. A költő érzelmei és a verse által közvetített üzenetek mindenki számára érthetőek és átérezhetőek, függetlenül a teológiai szempontoktól.

József Attila "Kései sirató" című versét irodalomtudományi szempontból elemezhetjük, figyelembe véve a magyar és a nemzetközi szépirodalommal kapcsolatos összefüggéseket is.

1. József Attila stílusa és költészete: A versben megjelenik József Attila sajátos stílusa, amelyre jellemző a lírai érzékenység, az erős hangulatok és az őszinte érzelmek kifejezése. Az erős szimbolikus és metaforikus nyelvezet, valamint a zeneiségre való törekvés is meghatározó a költő művészetében.

2. Szimbolikus jelentés: A versben megjelenő szimbólumok és allegóriák kifejezik az egyéni fájdalmat, a csalódást és a társadalmi elidegenedést. Ezek a motívumok számos irodalmi műben és kultúrában megtalálhatók, például az anya elvesztésének, az idő eljárási sorsának és a kilátástalan reménynek a motívumai.

3. Hangulat és érzelmi hatás: A versben megjelenő fájdalom és keserűség erősen érzékelhető a szöveg hangvételében és az érzelmek átadásában. Ez a lírai hangulat vonható párhuzamba más világirodalmi költők, például a francia szimbolista költők (pl. Baudelaire) műveivel, akik szintén az érzelmek kifejezését és a belső világ visszaadását tűzték ki célul.

4. Szociális kritika: József Attila verseiben gyakran jelenik meg a szociális kritika és az elnyomottak helyzetének megjelenítése. Ebben a versben is megmutatkozik a társadalom elidegenedése, az éhség és a nyomor problémája, valamint a politikai helyzet hatása az emberek életére. Ez kapcsolódik az irodalom tágabb értelemben vett társadalmi kritikájához, amely számos művészi irányzatban megtalálható.

5. Egyéni élmények és identitás: József Attila verseiben gyakran helyet kapnak a személyes élmények, a gyermekkor és a családi kötelékek. Ez a verse is az anya elvesztésének fájdalmát és a saját identitás keresését tükrözi. Ezek az autentikus érzelemkifejezések és az egyéni élmények elemzése jellemzi az önéletrajzi-irodalmi hagyományokat.

6. Kapcsolat más művekkel: József Attila verseiben gyakran találhatók utalások más irodalmi művekre és költők munkáira. Az esetleges kapcsolódások megvizsgálásával összehasonlíthatók más költők, például a francia szimbolista költészet hatása vagy a kortárs magyar vagy nemzetközi költők befolyása.

7. Elhelyezés a korszakban és a stílusban: József Attila verseit általában a 20. század első felének magyar modern költészetéhez sorolják. Az irodalomtörténeti összefüggések elemzésével megérthető, hogyan illeszkedik a vers az adott korszakba és hogyan kapcsolódik más költőkhöz vagy stílusokhoz.

Ezek csak néhány lehetséges irodalomtudományi szempont, amelyeket figyelembe lehet venni a "Kései sirató" vers elemzése során. A verset további művekkel és költőkkel való összehasonlítással, továbbá témák, szimbólumok és motívumok elemzésével tovább lehet bővíteni az irodalomtörténeti összefüggések megértését.