Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.

1936. nov. - dec.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból történő elemzésekor figyelembe kell venni a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseit és eredményeit. Azonban József Attila "Két hexameter" című verse nagyon rövid és egyszerű, és nincsenek benne pontos természeti utalások vagy leírások, így nehéz közvetlen kapcsolatot találni a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel.

Azonban a vers alapján lehetőség van egy metaforikus megközelítésre. A "kiterítenek" kifejezés azt sugallhatja, hogy az ember tekintetében megnyilvánuló tisztesség vagy viselkedés szükségtelenné válik a végén, mindenképpen a halál vár rá. Ebben az értelemben a vers arra utalhat, hogy az élet egyfajta rendszer, amely végül mindenkire ugyanazon a módon hat és minden ember ugyanazzal a sorsra van ítélve.

Azonban a vers természettudományos vonatkozása csak az előző értelmezére épülhetne, és nem reprezentálja a legfrissebb természettudományos felfedezéseket. Egy modern megközelítésben a természettudomány kiemeli az emberi viselkedés és jelenlét hatását a Földre és a természetes környezetre. Napjainkban a tudomány rámutat arra, hogy az emberi tevékenység, például a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése közvetlen hatással van a Földre és az ökoszisztémákra.

Ezért a "Két hexameter" verse természetvédelmi és környezettudományi kérdésekre mutathat rá, amelyek napjainkban kiemelt hangvételt kapnak. Úgy tekinthetjük erre a versre, mint egy felhívásra a figyelemre az emberiség felelősségére a természeti környezet iránt, és arra, hogy a tisztesség és felelősségvállalás mindenkire vonatkozik, mivel mindannyiunk sorsa kapcsolódik a természethez és a bolygónkhoz.

József Attila "Két hexameter" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból lehetőséget ad a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén kialakult összefüggések feltárására.

A vers első sorában találkozunk a hexameter verseléssel, amely a klasszikus görög és latin eposzi költészet jellegzetes formája volt. Ez a verselési forma emlékeztet a Homérosz és Vergilius műveire, és a reneszánszkorban ismét divatossá vált a latin nyelvű humanista költészetben. Ezzel József Attila felidézi a nemzetközi szépirodalom hagyományait és egyben hangsúlyozza az irodalmi kultúra fontosságát.

A vers második sora megismétli az első sora tartalmát, ezzel rámutatva a mondanivalója kiemelkedő jelentőségére és a ciklikus struktúrára, amely az irodalmi művekben gyakran előfordul.

A vers rövid és tömör, csak két sorból áll. Ez a minimalista struktúra a 20. századi avantgárd kortárs költészetre jellemző, amelynek többek között József Attila is részese volt. Ezzel a verssel József Attila meghatározó alkotórésze lett a magyar avantgárd költészeti mozgalomnak.

A vers tartalma és mondanivalója általánosítható és aktuális kérdéseket vet fel. A tisztesség és a megítélés problematikájával foglalkozik, ami nem csak a magyar, hanem az egész világirodalomban megjelenő témakör. Így a vers ismerősen hat a nemzetközi olvasókra is.

A vers dátuma - 1936 - arra utal, hogy a költő élete és alkotása a magyar irodalom történetében helyezkedik el. Ebben az időszakban József Attila már a legkiemelkedőbb magyar költők közé sorolták, és művei a korabeli magyar avantgárd líra meghatározó elemeivé váltak. Ezzel a verssel József Attila már megszilárdította helyét a magyar irodalom történetében.

Az "Két hexameter" című vers szintén József Attila életének és alkotásának fontos dokumentuma, hiszen ez az utolsó publikált vers, amelyet a költő az életében publikált. Ezért különleges helyet foglal el a magyar irodalom történetében és az irodalomtudományi kutatásokban.

A vers a tisztesség és kitartás gondolatát feszegeti, és teológiai szempontból is érdekes kérdéseket vet fel. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai segíthetnek abban, hogy árnyaljuk a versek értelmezését.

A bibliatudomány az Isten igéjét, a Bibliát vizsgálja és magyarázza. A versben megjelenő kérdések rávezethetnek arra, hogy a költő felveti az igazságosság és az életrajz közötti ellentétet. A Biblia is beszél a tisztesség és kitartás értékéről, például Jób történetében, ahol az ő szenvedése megerősíti hitét és hűségét. A versben megjelenő két kérdés kontrasztjában felmerülhet az a kérdés is, hogy az igazságot mindig megkapják-e az életben vagy csak a halál után.

A patrisztika, azaz az egyházi atyák tanításai is hozzájárulhatnak a vers értelmezéséhez. Az atyák értelmezése alapján a tisztesség és kitartás olyan erények, amelyek kiemelkednek a világi életből és megszerzik az ember számára Isten kegyelmét és a mennybe jutást. Így a versben megjelenő kérdések feltehetően arra utalnak, hogy az embernek mindig ragaszkodnia kell ezekhez az erényekhez, mert csak így érheti el a megváltást és Isten kedvét.

A skolasztika, vagyis a középkori filozófusok tanításai is fontosak lehetnek a vers értelmezésekor. Az egyik központi elvük az, hogy a racionalitás és a hit együtt jár. Ebben a kontextusban a versben felmerülő kérdések rávilágíthatnak arra, hogy az ésszerű és racionális cselekvés nem mindig jelenti a tisztességet. A versben a költő kétségbe vonja, hogy miért kéne tisztességesnek maradnia, ha úgyis megverik vagy kiterítik. Ez utalhat arra, hogy az ésszerű életvezetés néha a tisztesség ellen is dolgozhat.

Mindezek mellett más filozófiai és pszichológiai nézőpontok is alkalmazhatóak a vers értelmezésére, attól függően, hogy milyen szemléletet és elméletet veszünk alapul. A versek nagyon sok mindenre adhatnak lehetőséget a gondolkodásra, és az érzelmi és filozófiai rezonanciák kiaknázása függ az olvasó életnézetétől és tapasztalataitól is.