Nem várom már az életet.
Vagyok úgy, ahogyan lehet.

S ha nem lehet, akkor sehogy,
Ha sok a nap, hát soká fogy.

Két szememből a nap kivész.
Már csupán a lámpába néz.

Ha tűz lobog, hát majd elég.
Ha vér ömlik, hát van elég.

Aki megbánt, én nem bántom.
Aki sajnál, nem sajnálom.

Örülhetnek a hadnagyok.
Mert én már éhes sem vagyok.

Történt valami énvelem,
De nem halál s nem türelem.

Rúgtak itten, rúgtak ottan
S egyszer mégsem káromkodtam.

Egyszer megláttam a ködöt
A nagy fényességek mögött.

És meghallottam egyszer én,
Hogy túl harcom vad zörején,

Akárha lent, akárha fönt,
A szegényé csupán a csönd.

A köd, a csönd sosem ragyog.
Én már ködből, csöndből vagyok.

Ami énbennem botorkál,
Elbukik egy vak ároknál.

Iszonyatos, nagy bosszu ez,
Várni, várni, mig vége lesz.

S tudni, vannak így még többen,
Mignem valaki megdöbben,

Mig valaki föl nem ordit,
Ködből, csöndből föl a holdig,

Föl a pestishez magához!
Aki irtózattal átkoz,

Megátkoz ebtartót, ebet
S legelőször is engemet.

1925. ápr.


Elemzések

József Attila "Ködből, csöndből" című versében számos teológiai jelentés és összefüggés rejtőzik. Először is, a vers elején József Attila elnyomott és lemondó hangulatot fest el, amikor azt mondja, hogy nem várja már az életet, és ahogy lehet, úgy van. Ez a vallásos nézőpontból az ember alázatát és elfogadását tükrözi a teremtővel való kapcsolatában.

A versben megjelenik a szenvedés és a fájdalom témája, amikor a költő említi a nap kivételét a szeméből és a vér ömlését, de megnyugtatja magát, hogy van elég tűz és vér. Ez a bibliatudomány nézőpontjából a bűn és az engesztelés kérdését vetíti elő, hiszen az Ószövetségben gyakran ilyen áldozatokkal engesztelték ki a bűnöket.

A versben megjelenik az elbántás és a sajnálat hiánya is. József Attila elutasítja a megbántást és a sajnálást, ami kanonikus nézőpontból önzőségről és megbocsátás hiányáról tanúskodik.

A versben található "a szegényé csupán a csönd" sor, amely a patrisztika nézőpontjából azt a hitet tükrözi, hogy a szegények és szenvedők megtalálhatják a lelki vigaszt a csendben és az Isten jelenlétében.

A vers végén József Attila a ködben és a csendben találja meg a saját identitását, és ezzel azt sugallja, hogy az ember Istentől függ és az isteni jelenlétből meríti a lényegét. Ez a skolasztika nézőpontjából az ember felfedező képességét és az isteni valóság felé irányuló vágyát rámutató elmélkedés.

Ezenkívül, a versben megjelenik a bosszú és az átok témája is, amely a Bibliában és a teológiai hagyományban jelen van a bűnbánat és a megtérés folyamatának részeként.

Mindezek alapján József Attila "Ködből, csöndből" című verse teológiai szempontból áthatott, és jelentős összefüggéseket mutat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira, miközben a hit, a szenvedés és az emberi identitás problémaköreit érinti.

A költemény természettudományos szempontból való elemzésekor figyelembe vehetjük a versben megjelenő természeti elemeket és azokhoz kapcsolódó friss felfedezéseket.

1. Köd: A költemény címe és fő allegóriája a köd. A köd egy atmoszférikus jelenség, amely a levegőben lebegő vízcseppek vagy jégkristályok miatt alakul ki. A természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésben megemlíthetjük például a ködre vonatkozó kutatásokat az éghajlatváltozás és a légköri jelenségek tanulmányozása során.

2. Nap: A versben említett napnak a fotonsugárzásban betöltött szerepe lehet a természettudományos elemzés középpontjában. A napból érkező fény és hőenergia kulcsfontosságú az élet fenntartásában, és a napfizika kutatása és megértése folyamatosan fejlődik.

3. Vér: A versben említett vér és annak fontossága a test működésében arra utalhat, hogy a vérkeringést, a vérsejtek szerepét és a vér elemzését vizsgáljuk meg. A modern orvostudományban rendelkezésünkre állnak olyan technológiák, mint a vérkép elemzése, amelyek segítenek az egészségi állapot és a betegségek diagnosztizálásában.

4. Hold: A holdról szóló említések rámutatnak a csillagászat legújabb felfedezéseire és kutatásaira. A hold ugyan nem ragyog, de fényét a napról visszaverődve bocsátja ki. Az információink a Holdról és annak hatásairól az űrkutatás és a holdkutatás során folyamatosan bővülnek.

5. Pestis: A vers utolsó sorai a pestist említik. A pestis, vagy bubonpestis, egy fertőző betegség, amelyet a Yersinia pestis baktérium okoz. A modern orvostudományban folyamatosan történnek kutatások és fejlesztések a fertőző betegségek és azok megelőzése és kezelése területén. A természettudományos előrelépések során például sikerült azonosítani és leírni a baktérium genetikai szerkezetét.

Ezek az elemek és megfigyelések, amelyek a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók, rávilágítanak arra, hogy a természettudomány és az emberi tapasztalat szorosan összefonódik, és az újabb tudományos felfedezések és felismerések megváltoztathatják az emberi lét értelmezését és az életünkre való nézeteinket.

József Attila "Ködből, csöndből" című versét irodalomtudományi szempontból is elemezhetjük. A versben megjelenő elemek és összefüggések:

1. Modernség: József Attila a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja a 20. században. A versben alkalmazott nyelvezet és a hangsúlyozott egyszerűség, valamint az érzelmek kifejezése egyaránt jellemző a modernizmusra.

2. Líra és önkifejezés: Az első személyű lírai én jelenik meg a versben, amelyben a költő önmagát és a belső érzéseit fejezi ki. Az önkifejezés fontos eleme a modern irodalomnak.

3. Visszahúzódás és magányosság: A versben a költő visszavonul az élettől és a társadalmi kapcsolatoktól. A magányosság motívuma gyakori a lírában, és az önmegismerés és elgondolkodás lehetőségét jelenti.

4. Természetmotívumok és szimbólumok: A ködben és a csendben rejlő szépség és gyengédség szimbolikusan ábrázolja a lírai én érzéseit és vágyait. A természetmotívumok és szimbólumok széles körben használt elemek az irodalomban.

5. Belső harcok és feszültség: A versben megjelenő kontrasztok, például az élet és a halál, a nap és a lámpa, a tűz és a vér, a bántás és a sajnálat között, belső konfliktusokra utalnak. Ez a feszültség és küzdelem jellemző lehet a személyes élményekre vagy a társadalomra.

6. Krisztusi motívumok: Az utolsó részben megjelenő ima és átok motívuma a keresztény vallást és a bűnbánatot idézheti. Ezt megelőzően a versben megfigyelhető egyfajta bizonytalanság és elutasítás, ami az élet és a társadalomhoz kötődik.

A vers számos nemzetközi szépirodalmi összefüggéssel is rendelkezik:

1. Modernista líra: József Attila munkássága és a "Ködből, csöndből" is az európai modernista líra hatását tükrözi. Az önkifejezés, az egyszerűség és a belső érzelmek kifejezése a modern irodalom jellemző eleme.

2. T. S. Eliot és a Waste Land: A versekben megjelenő kontrasztok, a magányosság és a társadalomhoz fűződő bizalmatlanság a modernista angol líra egyik legnagyobb alakjának, T. S. Eliotnak a verseiben is megjelenik, például a "Waste Land" című művében.

3. Fernando Pessoa és a heteronímák: A versekben megjelenő különböző énjelek és többes személyben beszélő lírai én lehetnek az író Fernando Pessoa heteronímáinak inspirációja. Ez az elgondolás a portugál modernista irodalomban híressé vált.

4. Existencializmus: A magányosság, az elidegenedés és a lét abszurditása a versben jelenik meg, ami az existencializmus, például Jean-Paul Sartre vagy Albert Camus gondolati irányzatához köthető. A versekben megjelenő kétségbeesés, harc és keresés általános témák az irodalomban.

5. Szimbolizmus: Az egyszerű, de jelentős kifejezésmód, valamint a természet és a belső érzések szimbolikus ábrázolása a francia szimbolista irodalom jellemző stílusa. Paul Verlaine versei vagy Arthur Rimbaud munkássága közvetlen hatást gyakorolhatott József Attilára.

A fentiekben csak néhány példát említettem meg a lehetőségekből, ahogy a "Ködből, csöndből" verset irodalomtudományi szempontból elemzhetjük. Természetesen a költő életművének és a kortárs irodalom kontextusának figyelembevételével még számos más összefüggést is találhatnánk.