Magad emésztő, szikár alak!
Én megbántottalak.

Botot faragtál, ábrákkal tele,
beszélt a nyele,
aztán meguntad. Igy volt?
S eldobtad, ahogy az égbolt
az unt csillagot ejti le.
Én fölvettem és rádhuztam vele.

Igy volt?
Sajnálom, kár volt.

Világomon, mint üvegen át
hallgattam uj álmod madara dalát.
Azt hittem, annyi az ének,
amennyi a magány üvegének
vastag tábláin átszüremlik.

S hallottam, emlit
az a szó isteneket,
kik nem hajolnak ezután neked.
Pedig
te nem szolgálsz többé nekik.

Most már értelek.
Pörös felek
szemben álltunk, de te szintén
más ügyben, más talaj felett
tanuskodtál, mint én.

Már értelek. Mit érsz vele? A mult
tüntető menete elvonult,
a lomb lehullt
s a fájdalom ágai benned,
mint mindenkiben, elkövesednek
az aláomló évek, évadok,
rétegek, szintek és tagok
óriási nyomása alatt.

Akár egy halom hasitott fa,
hever egymáson a világ,
szoritja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s igy mindegyik determinált.
Igy él a gazdag is, szegény is,
igy szenvedünk te is meg én is
s még jó, ha az ember haragja
nem az embert magát harapja,
hanem valaki mást,
dudás a fuvolást,
én téged és engemet te, -
mert mi lenne, mi történhetne,
ha mindig magunkba marna
az értelem iszonyu karma?

S ha már szólok, hát elmesélem, -
villamoson
egy este a Széna téren
találkoztunk. Kalapot emeltem,
talán nyeltem,
köszöntem és te
csodálkozva vettél észre.

S még ottan
egy pillanatig szórakozottan
eltünődtem, - hiszen lehetnénk
jóbarátok, együtt mehetnénk
a kávéházba s teát kavarva,
szépet, jót, igazat akarva
beszélgethetnénk irodalomról,
vagy más ily fontos emberi lomról
és telt szavadra,
mit óvatosan vetnél a latra,
utalván a tapasztalatra,
indulatom messze ragadna,
te - hozzátéve: "Szivedre ne vedd" -
leintenél, mint az öregebb,
mint az apám
s én bosszankodnék, de nem mondanám.

1933 [?]


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nézve néhány olyan kérdést, fogalmat és gondolatot vet fel, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai legfrissebb természettudományos felfedezésekkel.

1. Determinizmus: A vers utal a világ determinált mibenlétére, amelyben minden esemény meghatározott és kiszámítható. Ez a fogalom összefüggésbe hozható a kvantumfizika és a káoszelmélet kihívásaival, amelyek kérdésbe vonják a determinizmus tradicionális értelmezését.

2. Az emberi természet és az értelem: A versben felvetett kérdés, hogy mi történhetne, ha az értelem magába maradna és elnyomná az emberi érzelmeket, összhangba hozható az agykutatás és az ilyen érzelmeket megjelenítő agyi területek felfedezésével.

3. Évek, évadok, rétegek és szintek: A versben említett időbeni és térbeli dimenziók kapcsolatba hozhatók a legújabb fizikai elméletekkel, mint például a húrelmélet vagy a tér-idő kontinuumának kutatása.

4. Determinizmus és szabadság: A vers arra utal, hogy az ember szabadságát meghatározza az őt körülvevő világ szorítása. Ez a gondolat összekapcsolható a neuropszichológia kutatásaival, amelyek megpróbálják megérteni, hogy hogyan határozza meg az emberi agy működése a döntéseket és a szabad akaratot.

5. Az emberi kapcsolatok és az érzelem: A versben jelenik meg az emberi kapcsolatok és az érzelmek szenvedést okozó jellege. Ez az összefüggés felfedezéseiben kapcsolódik az emberi kötelékek és az érzelmi intelligencia kutatásához.

Fontos megjegyezni, hogy a verset 1933-ban írták, és azóta sok újabb felfedezést és kutatást végeztek el a természettudomány területén. Ezért fontos megkülönböztetni a versben feltett kérdéseket azóta végzett legújabb kutatásoktól és felfedezésektől.

A vers teológiai szempontból vizsgálva különböző összefüggéseket mutat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.

Bibliatudomány szempontból érdekes lehet a versben megjelenő istenek említése. A vers elején a költő hallja, hogy egy szó említi az isteneket, de aztán rájön, hogy a költő már nem szolgál nekik. Ez a szakítás, a hit elveszítése, vagy a költő istenséghez való viszonyának megváltozása jelentheti. A bibliatudomány arra összpontosít, hogy az istenkép hogyan változik a Biblia különböző részeiben, és hogyan hat ez az ember kapcsolatára az istenséggel.

Patrisztika szempontjából érdekes lehet a versben megjelenő istenek, akik többé már nem hajolnak meg az emésztő alak előtt. A patrisztika idején, amely a 2. és 8. század közötti időszak volt, a teológusok kifejtették az istenség természetét és az ember kapcsolatát az istennel. Az isteneknek való hajlás ebben az esetben az emberiség egyik alapvető vonására utalhat, miszerint az ember aláveti magát az isteni hatalomnak és keresi annak irányítását. A költő ebben a versszakban azonban rádöbben, hogy az istenek többé már nem hajolnak meg előtte, ami arra utalhat, hogy elveszítették az emberi alárendelődést és kapcsolatot az istenekkel.

Skolasztika szempontjából érdekes lehet a versben megjelenő filozófiai gondolatok. A skolasztika egy középkori filozófiai irányzat volt, amely a 12. és 16. század között terjedt el, és a teológiát és a filozófiát egyesítette. A versben megjelenő részek, amelyek arra utalnak, hogy mindennek megvan a maga helye és előre meghatározott rendje, a skolasztikus gondolkodást tükrözik. A skolasztika hangsúlyozta a rend és a logika fontosságát, valamint azt, hogy az ember értelmi képessége segítségével felfogja az univerzum szerkezetét.

Mindezeken túl a versben megjelenik az emberi kapcsolatok, a magány és a fájdalom témája is, amely szintén teológiai szempontból érdekes lehet. A teológiai tanulmányok gyakran foglalkoznak az ember kapcsolataival és életének értelmével a teológiai szempontból.

A verselemzés során a következő összefüggésekre kell rámutatni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban:

1. Témák:
- A magány és az emberi kapcsolatok problémája: A versben megjelenik a magány és az elszigeteltség motívuma, valamint az emberi kapcsolatok nehézségei. Ez a téma számos irodalmi műben jelent meg, például Herman Melville "Moby Dick" című regényében is, ahol a főszereplő, Ahab kapitány is magányosnak érzi magát, és nehézségei vannak a kapcsolatok kiépítésével.
- Az értelem és az érzelmek konfliktusa: A versben megjelenik a konfliktus az értelem és az érzelmek, valamint az értelem és az érzelmi megnyilvánulás között. Ezt a témát például Fjodor Dosztojevszkij "Bűn és bűnhődés" című regényében is megtaláljuk, ahol a főszereplő, Raskolnyikov küzd az érzelmei és határtalan ésszerűsége között.

2. Stílus:
- Allegória: A versben allegorikus elemek is megtalálhatók, például a "Botot faragtál" vagy az "unt csillag" képek. Ez az irodalmi eszköz számos irodalmi műben használt, például Dante "Isteni színjátékában" is fellelhetők allegorikus elemek.
- Szimbolizmus: A versben szimbolikus elemek is megjelennek, például a "Magad emésztő, szikár alak" kép vagy a "gazdag is, szegény is" állítás. A szimbolizmus számos irodalmi műben megtalálható, például Charles Baudelaire verseiben vagy William Blake "Tisztulás énekei" című kötetében.

3. Rím és ritmus:
- Hangsúlyosabb rímelési rendszerek: A versben a rímek és a ritmus hangsúlyosabbak, ami a költő érzelmek kiemelésére és a közvetlen hatásra törekszik. Ez a költészeti megközelítés például a romantikus költészetben, például Sándor Petőfi vagy John Keats műveiben is megtalálható.

4. Történeti vagy társadalmi kontextus:
- Az 1933-as dátum a versben feltehetően a kor társadalmi vagy politikai helyzetére utalhat, ami további összefüggéseket teremthet a magyar és a nemzetközi szépirodalom kontextusában. Példaként megemlíthetjük George Orwell "1984" című regényét, amely a totalitarizmus társadalmi környezetében játszódik.