Miben hisztek ti makacs égitestek,
hogy föllobogva
lángokkal egymásnak nem estek,
csak kerülitek egymást óvakodva?

Szerelem tart-e, béke és igazság
titeket féken,
vagy pisla, hunyorgó ravaszság,
mely farkasszemet néz az ürességben?

A tömegvonzás?... Lámpámba az éjnek
pilléje repdes,
gyász vergődik a falon. Félnek
emlékeim, mert messzi van a kedves.

1937. szept.


Elemzések

A József Attila "Miben hisztek..." című verse természettudományos szempontból több érdekes kérdést felvet. Bár a vers általános filozófiai és existenciális kérdéseket feszeget, számos olyan elem található benne, amelyek összefüggésbe hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Az első versszakban az égitestekkel való kölcsönhatás kerül szóba. A versek sorai arra utalnak, hogy az égitestek "makacsul" kerülik egymást, és lángokkkal sem estek egymásnak. Ez a kölcsönhatás a gravitáció törvényének megismerésével magyarázható, amelyet Isaac Newton esettanulmányai tettek lehetővé. A gravitációs vonzások következtében az égitestek elkerülik egymást, így a versben megfogalmazott kérdés megválaszolódik, hogy miért nem ütköznek egymással.

A második versszakban a szerelem, béke és igazság motívumai jelennek meg, amelyek filozófiai, társadalmi és pszichológiai kérdéseket vetnek fel. Azonban természettudományos nézőpontból nézve a "pisla, hunyorgó ravaszság, mely farkasszemet néz az ürességben" rész egy érdekes utalás lehet a modern fizika koncepciójára, hogy az ürességben még mindig vannak virtuális részecskék vagy kvantumfluktuációk. Ezek a részecskék egyfajta nyugtalan mozgásban vannak, és lehetnek a verseben említett "hunyorgó ravaszság" megtestesítői.

A harmadik versszakban a tömegvonzás fogalma jelenik meg, amely az általános relativitáselmélet egyik alapja. A "lámpámba az éjnek pilléje repdes" sor arra utal, hogy az éjben az égi objektumok mozgása, a kozmikus mozgás nyugtalanítja az emberi szemlélődést. A "gyász vergődik a falon" és a "messzi van a kedves" részek pedig az elszigeteltség és a távolság érzetét közvetítik.

Összességében a vers természettudományos szemléletű értelmezése azt sugallja, hogy a természettudomány felfedezései mélyebb megértést adhatnak az emberi tapasztalatokról, a világról, az időről és a térrol, amelyek a versben megfogalmazott kérdésekre választ keresnek.

A vers József Attila kételyeit, kétségeit fejezi ki a világ létezésének és a benne betöltött szerepének kapcsán. Teológiai szempontból nagyon sok értelmezési lehetőség adódik a versen keresztül, a költő kérdései és megfogalmazásai alapján.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő kérdések kapcsolódhatnak a Teremtés könyvéhez, ahol Isten a világot úgy teremtette, hogy rendet és harmóniát tartson fenn benne. A versben az égitestek is megkapják a saját helyüket a világrendben, hiszen "kerülik egymást óvakodva". Ez a rendeltetésszerű működés és egyensúly megtartása a bibliai gondolkodásban fontos téma.

A patrisztika, azaz az Ó- és Újszövetségre való hivatkozás lehetősége adott a vers kapcsán. Az égitestek váltakozása, mozgása és relatív távolsága a versben a világban betöltött szerepet feszegeti. A patrisztikus gondolkodásra reflektálva, a világ megismerhetővé és értelmezhetővé válik Isten teremtő munkájának tükrében. Az égitestek mozgásának értelmezése pedig visszavezethető a teremtési rendhez és a világ működéséhez.

A skolasztika szintén fontos nézőpont lehet a vers elemzéséhez. A skolasztika a középkori filozófiai és teológiai irányzat volt, és többek közt a teremtett világ rendjét és működését vizsgálta. A versben megjelenő kérdések a világrendre és a törvényekre vonatkoznak. A skolasztikus gondolkodás szerint a világrend teremtő erő által szabályozott, és ezeket a törvényeket a teremtő megismerhetővé tette az ember számára. A versben a költő kétségbe vonja ezt a rendszert, és megkérdőjelezi, hogy tényleg ezek a törvények irányítják-e a világot.

A vers azonban nem csak teológiai szempontból értelmezhető. Megfigyelhető benne a modernitásra és az emberi érvényesülésre való vágyakozás is. A költő kérdőre vonja az égitestek és a világrend értelmét, és megkérdőjelezi a szerelmet, béketörekvést és igazságot, mint a világ megtartó erejét. Mindez a modernitás kételyeit és kritikáját tükrözi, amiben a skolasztikus és patrisztikus gondolkodás keretein belül is felfedezhetőek ezek a kérdések.

Egyéb értelmezési lehetőség lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmekre vonatkozóan. A versben megjelenő távollevő kedves kapcsolata a költő és a világ közötti kapcsolatot is jelképezheti. A költő a világrendet kérdőjelezi meg, és az emberi kapcsolatokban megtalálni a biztonságot, a szerelem, béke és igazság kézzelfoghatóbb lehet, mint az égitestekkel kapcsolatos kétségek.

Összességében a vers teológiai, bibliai, patrisztikus és skolasztikus nézőpontokból is értelmezhető, de a modernitás és az emberi érzelmek is fontos tényezők a vers mélyebb üzenetének megértéséhez.

József Attila "Miben hisztek..." című versének elemzése irodalomtudományi szempontból a magyar és nemzetközi szépirodalom területén:

1. Stílus és forma:
- A vers a modernizmus jegyeit hordozza magán, mely a 20. század elején jelentkező irodalmi irányzat volt, és törekedett a hagyományos formáktól való eltávolodásra, valamint új fogalmazási módok és képi világ kialakítására. Ez a vers is ezt a törekvést mutatja, ahogy a hagyományos verszármazák és hangsúlyok helyett a szabadabb versszakokat és ritmust alkalmazza.

2. Motívumok és témák:
- A versben megjelenik a "makacs égitestek" képviselte humán téma, ami a verset egyfajta filozofikus, univerzális tartalommal tölti meg. A makacs természetű emberek által reprezentált égitestek metaforikus jelentéssel bírnak.
- A szerelem, béke, igazság és farkasszemet néző üresség motívumai is jelen vannak a versben, melyek arra utalnak, hogy József Attila az említett fogalmakhoz képest csalódott és kétségek között vergődik.

3. Nyelvi eszközök:
- A költő a képek erejét használja, hogy kifejezze az érzéseit és gondolatait. Például a "lángokkal egymásnak nem estek" kép azt jelenti, hogy a makacs emberek képesek túllépni a személyes érdekeiken, hogy egymást támogassák és megértőek legyenek.
- A versben szereplő "tömegvonzás" szó az elméletre utal, de itt inkább a hiányát hangsúlyozza, hiszen a közelség hiányától való félelemről szól.

4. Magyar irodalmi összefüggések:
- József Attila a 20. század egyik legfontosabb magyar költője, aki a modernizmus jelentős alakja volt. Így stílus és forma tekintetében az ő műveinek elemzése a legfontosabb kapaszkodó.
- A verseiben fellelhető szimbolikus képek és a személyes szenvedélyekiránya hasonlóságot mutat más kortárs költőkkel is, mint például Ady Endrével vagy Babits Mihállyal.

5. Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- A modernizmus nemzetközi szinten is nagyhatású irodalmi irányzat volt, így József Attila stílusa és gondolatai hasonlóságot mutathatnak más modernista költők műveivel.
- Témái és motívumai, mint a szerelem és a hitek megkérdőjelezése, általános emberi tapasztalatok, így bármely nemzetközi költészetben megtalálhatóak hasonló témák és motívumok.

Összességében József Attila "Miben hisztek..." című verse a modernizmus jegyeit hordozza magán, és a magyar és nemzetközi irodalmi összefüggések tekintetében elemzése az ő művei és a korabeli kortárs költők hatását mutatja.