Ne bántsd a gyenge nőt, ha már szeretted,
magadat érte kínokba veretted
s nem adtál két pofont neki.
Telefirkáltad a falat vele.

Vesd le magadról! Mint ruhád is épen,
gyámoltalanul lóg alá a széken -
annak karján, ki szereti,
csüngjön, mig foszlik kéje éjjele!

Dobd le - a háta legyen ujra görbe,
lába csámpás, bujjon az álla szőrbe!
Bibircsók nőjjön a hasán!
Gyűrje e verset kapzsi tenyere!

Te fuss vissza a szép növésü, kedves
lányok ölébe - oly illőt ölelgess,
ki kapkod, fúl vágyad után,
mint zivatarban zengő jegenye!

1936. nov. - dec.


Elemzések

A vers irodalomtudományi szempontból elemezve, néhány összefüggést lehet találni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Tematika:
- A versben megjelenik a férfi-nő viszony megváltozása, a hatalom és gyengeség témája, ami nemcsak a magyar irodalomban, hanem az egész világirodalomban gyakran előforduló motívum.
- Ezen kívül az erőszak és szenvedés motívuma is visszaköszön, ami szintén gyakori témaválasztás mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

2. Stílus:
- József Attila stílusát a lírai költészet jellemzi, melynek egyik fő vonása a személyes érzelmek és tapasztalatok megjelenítése.
- Továbbá a versben megjelenik a kísérletező formai elemek használata, ami újító volt a magyar irodalomban a korában.

3. Motívumok:
- A versben megjelenik a ruházattal kapcsolatos motívum, ami arra utalhat, hogy a nőiesség vagy a női szerepek megpróbáltatásának jelképe lehet. Ez a motívum szintén megtalálható más irodalmi művekben is.
- A gyengeség és erőszak motívumai előfordulnak más költők műveiben is, például Sylvia Plath esetében, aki szintén lírikájában foglalkozott ezzel a témával.

4. Történelmi és társadalmi kontextus:
- József Attila költészete a magyar szépirodalom történetének olyan időszakában jött létre, amikor a politikai és társadalmi változások hatással voltak az irodalomra. Ennek eredményeként a versben megjelenő női alak és a hozzá kapcsolódó viszonyulások a kor társadalmi problémáit és változásait tükrözik.

Fontos megjegyezni, hogy ez csak néhány lehetőség a vers elemzésére az irodalomtudomány szempontjából, és más összefüggéseket vagy értelmezéseket is lehet találni a versen belül vagy összevetve más irodalmi művekkel.

József Attila "Ne bántsd" című versében egy gyenge nőt könyörögnek, hogy ne bántsa az, aki már szerette. A vers első sorában megjelenik a vallásos szempont is: "Ne bántsd a gyenge nőt". Tehát a vers teológiai perspektívából a gyengék védelmének fontosságát hangsúlyozza.

A versben szereplő költői képek és a kifejező stílus jellemző lehet a patrisztika és skolasztika korokra. A patrisztika korában a költészet során használt képek és stílus is fontos volt a teológiai tanítások terjesztésében. A skolasztika korában pedig a teológiai gondolkodásban a logika, az érvelés és a racionális elemzés volt fontos, amelyek a versben nem annyira nyilvánulnak meg.

A bibliatudomány szempontjából érdekes lehet a "gyenge nő" említése. A Biblia is több helyen beszél a gyengék védelméről, szolidaritásról és szeretetről. Például, az Újszövetségben az apostol Pál a gyengék védelméről és segítéséről beszél, aki ebbe a verse is utalhat. A vers megemlíti, hogy már szeretették a gyenge nőt, tehát itt is megjelenik a szeretet fontossága és a másoknak nyújtott segítség.

Azonban, a vers nem teljesen illik bele a patrisztika és skolasztika korok teológiai szempontjai által diktált szabályokba. A patrisztikában és skolasztikában inkább a vallásos tanítások racionális elemzése, az értelem használata és filozófiai kérdések voltak előtérben. A vers inkább érzelmi, költői és képi megjelenítésekben bővelkedik, ami nem feltétlenül harmonizál a fent említett teológiai hagyományokkal.

Összességében, József Attila "Ne bántsd" című verse teológiai szempontból kiemeli a gyengék, a szeretet, a segítség és a védelem fontosságát. Számos összefüggés fedezhető fel a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai között, de a vers költői jellege és érzelemteli kifejezései miatt valamennyire kilóg a korabeli teológiai gondolkodás szabályainak kereteiből.

A vers természettudományos szempontból a következőkkel hozható összefüggésbe:

1. Érzelem és egészség: A vers első részében a szeretett nőről van szó, akiről kiderül, hogy gyenge és védtelen. A modern természettudományban sok kutatás foglalkozik az érzelmek és az egészség kapcsolatával, különösen a stresszel való kapcsolatban. A verseben említett kínok és pofonok káros hatást gyakorolhatnak a nő egészségére.

2. Környezeti károsodás: A versben említett telefirkált fal egy példa lehet a környezeti károsodásra. A mai természettudományban fontos téma az emberi tevékenységek környezeti hatásainak tanulmányozása és az ezekkel járó fenntarthatatlanság felismerése.

3. Testtartás és egészség: A vers második részében a szeretett nőről beszélve említi, hogy gyámoltalanul lóg a széken. A helytelen testtartás hosszú távon káros lehet az egészségre, különösen a gerincre és a testmozgásra gyakorolt hatása miatt. A modern orvostudomány figyelme az ergonómia fontosságára helyeződik.

4. Genetikai jellemzők és megjelenés: A vers harmadik részében a nő külsejének megváltoztatását javasolja, az álla szőrébe bujásztva. A modern genetika és evolúcióbiológia kutatásai arra összpontosítanak, hogy megértsék, hogyan alakul ki és változik a külsejünk és szervezetünk, illetve hogyan kapcsolódik ez a genetikai információhoz.

5. Környezeti szerepek és evolúció: A vers végén a szerző arra ösztönzi a férfit, hogy térjen vissza a jó növésű és kedves lányok ölébe. Az evolúcióbiológiában a környezeti szerepek és a reproduktív siker összefüggései fontos területet képeznek, ahol az egyedeknek meg kell alkalmazkodniuk és kiválasztaniuk a megfelelő partnert a potenciális utódok előállításához.

Ezek a témák csak néhány példa arra, hogyan lehet a verset a mai természettudomány friss felfedezéseihez kapcsolni. A természet és az emberi viselkedés tudományos megértése folyamatosan fejlődik, és számos más szempontból is értelmezhető lenne az adott vers.