Keresés:

József Attila

NYÁRI DÉLUTÁN

Cseveg az olló. Néne
      nyesi a pázsitot,
guggol. Hátulról nézve
      is látni, ásitott.

Rádió nyüzsög. Szárnyak
      dongnak az üvegen.
Lágy szellők táncot járnak
      a puha füveken.

Az idő semmit játszik,
      langy tócsa most, megállt.
Hogy elleng, abból látszik,
      hogy remeg a virág.

Én sem tudom már régen,
      alszom? vagy dolgozom?
Megterit feleségem
      szép fehér abroszon.

Az eget is a tájon
      vászonfény lepi el.
Csillog, mert üvegtálon
      ül, a földieper.

Boldog vagyok? A kedves
      mellettem varrogat
s hallgatjuk, amint elmegy
      egy vak tehervonat.

1934 nyara

Írd meg a véleményed József Attila NYÁRI DÉLUTÁN című verséről!
József Attila további versei: