Ó szőke csókok partja, konok leány!
Meddig vonaglik még szomorú habom
Forrongó fergetegje elcsitulva?

Árbócom átok: gályahitem sülyedt
Nagy roncsa hullván pattog a szárazon:
Erős hajó parton silányka hulla.

Hát minden érces, nagy hitet összetör
A balga Asszony? - Harc ez, az ár s a part
Bús harca s hozzá holdfény-mámor járul.

De úr a tenger, mig csak e csúf világ
Almája érett áporodásba nem
Pondrósodik le Isten ős fájárul.

És így megy, így ez: százezer év után
Most is hiában bukkan ez ének itt
Szűzen, de szűzen: termőföld-ruhátlan.

Mert ártörő a nóta, ha sorsos és
Száz ringó csókom feccsen az égbe szét
Kibukkant ének színes zátonyában.

1923. júl. 29.


Elemzések

A vers teológiai szempontból több értelmezésre is alkalmas lehet. Az alábbiakban néhány értelmezési lehetőséget mutatok be a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira alapozva.

Bibliatudomány szempontjából a vers több bibliai motívumot is felvonultat. Az óceán és a szárazföld kontrasztja akár az ószövetségi teremtésmítoszra is utalhat, ahol az óceán jelképezi a káoszt, a szárazföld pedig az Isten által teremtett rendet. Az "Isten ős fája" kifejezés pedig az Édenkert fájára és az emberiség eredetére utalhat. A versben feltett kérdés, hogy meddig tarthat a szomorúság és a káosz állapota, és várakozást fejez ki az Isten beavatkozására, amikor a káoszt renddé alakítja.

Patrisztika szempontjából a versben található képek és motívumok is kapcsolatba hozhatóak a korai keresztény teológia és vallási gondolkodás elemeivel. A szőke csókok partja és a konok leány képeiből a keresztény teológia a lélek és a test, valamint a hit és a vágy közötti harcot olvashatja ki. Ezt a harcot a versben az óra tengerként és a változó természeti környezetként jelenik meg, amelyben a hit és a vágy különböző paradox állapotokban találkoznak.

Skolasztika szempontjából a versben felfedezhetőek olyan képek és gondolatok, amelyek az ész és a megértés fontosságára utalnak. A versben a természet és az emberi ész közötti ellentétet látjuk, amikor az érces, nagy hitet összetöri a "balga Asszony" - aki itt mint az ösztönvilágot és az érzelmi vezéreltséget jelképezi. Az ének színes zátonyában való kibukkantása pedig az ésszerűség és a tudás megszerzésének fontosságára utalhat, hogy elkerüljük az önkárt és a tévelygést.

Ezen túlmenően, más nézőpontból is érthető ez a vers. Például pszichológiai vagy filozófiai megközelítésből a vers az emberi távolságtartás, reménytelenség és várakozás témáit dolgozhatja fel.

Ezek csak néhány értelmezési lehetőség a vers teológiai szempontból, és természetesen többféle nézőpont és megközelítés is létezhet. A vers gazdag képi világa és többrétegűsége lehetővé teszi, hogy különböző szempontokból is megközelítsük és értelmezzük.

A vers elemzése során több összefüggést lehet találni a magyar és nemzetközi szépirodalomban.

1. Stílus és nyelvhasználat:
- József Attila a 20. század egyik legfontosabb magyar költője, aki a modernizmus stílusjellemzőit alkalmazta verseiben. Ezt a verset is a modern költészetre jellemző képek, metaforák és szóbeli expressziók jellemzik.
- A versben jelen van a romantikus hangulat is, amely a leíró nyelvezet, a természeti elemek ábrázolása és a vágy, elidegenedés témaköre által jelenik meg.

2. Témák és motivációk:
- A természet szerepe: A versben Dominikánál a tenger és a part jelképesen jelenik meg. Ezek a természeti elemek az érzelem, a vágy és az elmúlás képviselői.

3. Motívumok és szimbólumok:
- Ár és part: Az ár és a part motívuma gyakran jelenik meg a versekben, mint az élet és halál, az elmúlás és megmaradás, ill. a múlt és jelen ellentéte.
- Szőke csókok: A szőke csókok jelképesen az élet, az öröm és a vágy szimbólumai lehetnek.

4. Intertextualitás:
- Az "Ó szőke csókok partja" kifejezés József Attila saját verseinek címétől, az "Óda" című művetől származik. Ez a felidézés rámutat az önkifejezés és a költői hagyomány összefonódására.

5. Hatások:
- József Attila költészete az európai modernizmus hatásait mutatja, például az expresszionizmust, a szürrealizmust és a szimbolizmust.

6. Kulturális és történelmi kontextus:
- József Attila költészete a két világháború közötti Magyarország társadalmi és politikai helyzetét tükrözi. A versben megjelenő vágy és szomorúság által átjön a kor társadalmi és politikai szorongása.

7. Jozef Attila hatása a magyar irodalomra:
- József Attila költészete jelentős hatással volt a későbbi magyar költészetekre. Verseinek modernitása, személyes hangvételű lírája és társadalmi kritikái inspirálták a következő nemzedékek költőit.

Ez csak néhány példa az összefüggésekre, amelyeket a vers elemzése során fel lehetett tárni. Az irodalomtudományi elemzések mélysége és szempontjai változhatnak, így a fent említetteken túl még más értelmezési lehetőségek is vannak.

A vers természettudományos szempontból nézve több különböző elemet tartalmaz, amelyek összefüggésbe hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Először is, a versben említett "szőke csókok partja" és "szomorú hab" utalhat a tenger ökoszisztémájára, amelyhez a természettudományok a mai napig folyamatosan kutatásokat végeznek. Az óceánokban fellelhető különböző tengeri élőlények és azok kapcsolatai, valamint a tengeri ár-apály jelenségek mind nagy jelentőséggel bírnak a természettudomány területén.

A "meddig vonaglik még szomorú habom" sorban található "fergeteg" és "hullámok" pedig arra utalhatnak, hogy a versben szó esik a természeti katasztrófákról, például a viharokról és azok hatásairól. A mai természettudományos kutatások a klímaváltozás és az időjárási jelenségek összefüggéseit, valamint a viharok és hurrikánok kialakulását és hatásait elemzik.

A "Árbócom átok" és "sülyedt gályahitem" utalhat egy tengeri balesetre vagy hajóroncsra. Az óceánokban történt hajóroncsok és katasztrófák tanulmányozása fontos szerepet játszik a tengeri közlekedés és biztonság területén végzett kutatásokban.

A "balga Asszony" utalhat az emberi tevékenység következményeire. A természettudományok a mai napig vizsgálják az emberi tevékenységek hatásait a környezetre és a természetre, például az ipari és mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásait, a klímaváltozás emberi okait és a fenntartható fejlődés lehetőségeit.

A "tenger" metaforaként szolgálhat a természettudományokkal szembeni alázatról és megaláztatásról. Az emberiség mindig mindenki betekint a világegyetem legmélyebb titkaiba, és még mindig sok mindent kell felfedeznie és megértenie a természettel kapcsolatban. A kutatók mindig új ismereteket fedeznek fel, és folyamatosan bővítik a természettudomány ismereteit.

A vers végén említett "termőföld-ruhátlan" azt jelzi, hogy a természet még mindig rejtélyekkel és titkokkal teli. A természettudományok a mai napig felfedezik és kutatják a természeti erőket, a földkéreg mozgását, az emberi test működését és sok más természeti jelenséget.

Ezen elemzés alapján láthatjuk, hogy a versben számos olyan elem található, amelyek összefüggésbe hozhatók a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel. Az emberi áhítat és kíváncsiság a természettel kapcsolatban mindig jelen volt és minden bizonnyal a jövőben is vezérelni fogja a kutatást és a felfedezést.