Versemmel hogyha megelégszel
            - Kínáltam úgyis már elégszer -
            Fogadd el: véres, könnyes ékszer.

Ó zordon Szépség, trónusodhoz jöttem,
Bús koldusod, ki elfáradt szegény.
Vér-rózsák nyíltak lábom vak helyén,
De trónusodhoz mégis elvetődtem.

Ó zordon Szépség, mosolyogsz fölöttem
S hallgatva ülsz a dús Élet hegyén.
Egy ájult lelket hoztam. Az enyém
És fölajánlom Néked összetörten.

Örökkön verte mákonyos varázsod,
Most oly hideg, mint néma mosolygásod.
S várna reá száz büszke viadal.

Ó hívd életre ápoló szavakkal,
Illesd meg homlokát meleg ajakkal!
Ó Szépség, nézz rá: olyan fiatal.

1922. nov. 12.


Elemzések

A vers elemzése a természettudományos szempontból nem könnyű feladat, mivel József Attila költészete elsősorban az emberi érzésekre és élményekre fókuszál. Azonban néhány érdekes kapcsolódási pontot találhatunk a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Az első sorban található "Véres, könnyes ékszer" kifejezés kapcsolódhat az egészségügyi és orvosi kutatásokhoz. A vér és könnyek vizsgálata lehetővé teszi a betegségek diagnosztizálását és kezelését.

A második versszakban a "Vér-rózsák" metafora is hasonlóan kapcsolódik az orvostudományhoz. Az újabb kutatási eredmények lehetővé tették a rózsák színének és szerkezetének manipulálását, ami új lehetőségeket nyit az orvosi és biotechnológiai kutatások számára.

A harmadik versszakban található "ájult lelket hoztam" kifejezés megfelelhet az agykutatás legfrissebb eredményeinek, amelyek azt mutatják, hogy az emberi agy működése alapján lehetőség van az érzelmi állapotok és a tudatosság jobb megértésére.

A negyedik versszakban az "öregedő varázs" és az "életre hívás" kifejezések lehetnek utalások az öregedésgátlás és az élet meghosszabbítása kutatására. A tudomány napjainkban nagy lépéseket tesz az öregedés folyamatának megértése és befolyásolása terén.

Természetesen ezek csak interpretációk és a vers szépsége abban rejlik, hogy minden egyén másként értelmezheti. A szóban forgó vers az emberi élményekre és érzelmekre épül, nem pedig a természettudományos tényekre vagy felfedezésekre, de a fent említett elemek megfeleltethetők a mai természettudományos kutatások legfrissebb eredményeivel.

A vers irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést felvethet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Az alábbiakban néhány lehetséges összefüggést és elemzést mutatok be:

1. Érzelmi kifejezőeszközök: József Attila a verseiben rendszeresen alkalmazza az érzelmi kifejezőeszközöket, például az ellentéteket és a metaforákat. Az "Ó zordon Szépség" című versében a zord és a szépség ellentétét használja, hogy kifejezze az érzéseit. Ez a technika olyan nemzetközi költők műveiben is megtalálható, mint például W.B. Yeats vagy Emily Dickinson.

2. Szimbolizmus: A versben a "vér-rózsák" a fájdalom és a szenvedés szimbólumai lehetnek. Ez a szimbolizmus az irodalomtörténetben is gyakran előfordul, például William Shakespeare "Rómeó és Júlia" című drámájában is.

3. Elérhetetlen szépség: A versben a "zordon Szépség" elérhetetlennek tűnik, ahogyan a trónusához jutás is nehézkes és fájdalmas. Ez a tematika visszaköszön a romantikus irodalomban is, amikor a költők egy idealizált, tökéletes szépséget keresnek, de sosem érhetik el.

4. Örökkévalóság motívuma: A versben a "mosolyogsz fölöttem" és az "ó Szépség, nézz rá: olyan fiatal" sorok arra utalnak, hogy a szépség és az idő szálló jellege örök. Ez a tematika gyakran jelenik meg a klasszikus irodalomban, például John Keats "Az őszinteség szépsége" című versében.

5. Önfeláldozás: A versben a költő azt állítja, hogy az "ájult lelkét" fölajánlja a "zordon Szépségnek", akár önfeláldozással is. Ez az önfeláldozás motívuma a irodalomban is gyakran előfordul, például a romantikus költők műveiben.

Ezek csak néhány példa azokra az irodalomtudományi összefüggésekre, amelyek az "Ó zordon Szépség" versében felmerülhetnek. Mindenesetre érdemes további elemzéseket végezni a vers kapcsán, hogy feltárjuk a többi lehetséges összefüggést és azokat a külföldi irodalmi műveket, amelyekhez hasonlítani lehetne.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, bár nem feltétlenül nyilvánvaló. A versben megjelenik egy Istenhez szóló elkötelezettség, valamint az emberi természet végtelen keresése, hánykolódása.

A bibliatudomány szempontjából érdekes lehet megvizsgálni a versben megjelenő "Ó zordon Szépség" kifejezést. Ez az Istenre utal, aki a szépség forrása és magasztos trónusán ül. A versben a "vér-rózsák" képe a Jézus Krisztus keresztrefeszítésére utalhat, amikor Krisztus megváltott bennünket a bűnöktől. Az "ájult lelket" az emberi lélek elbukását, a veszedelmet és a keresést szimbolizálhatja. A vers végén az "Ó Szépség" megszólítás is vallásos jellegű, itt kifejezésre jut a remény, hogy az Isten meghallja a folyton kereső ember imáját és segít neki megtalálni az utat.

A patrisztika vonatkozásában a versben megjelenő isteni szépség, az emberi elkeseredettség, és az Istenhez való fordulás kérdése is fontos. A patrisztikus gondolkodásban kiemelt jelentősége van a lelki megújulásnak, tudatosan az Isten iránti elkötelezettségnek, valamint az ember valódi önmagára találásának. A versben megjelenő képek és drámai hangulat segíthetnek az olvasónak elmerülni ezekben a teológiai kérdésekben és megtapasztalni az elkötelezettség és remény erejét.

A skolasztika szempontjából a versben megfigyelhető az emberi természet végtelen keresése, a vágy és az elkötelezettség az Isten felé. A skolasztika a racionalitásra, az értelemre és az érvelésre helyezi a hangsúlyt, és próbálja a vallásos kérdéseket a logikai eszközökkel megközelíteni. A versben megjelenő képek és beleérződések lehetőséget adnak az érzelmi és intellektuális reflektálásra, valamint az emberi lélek önmaga és az Isten közötti kapcsolatának megértésére.

Más szempontokból is érdekes lehet a vers vizsgálata. Például a szimbolikus képek és az átvitt értelmű kifejezések mellett az is észrevehető, hogy a versben a szenvedés és a remény közötti kontraszt is megjelenik. A vers ugyanakkor egy hangvételt is tükröz, ami olyan kérdéseket vet fel, mint a szenvedés okozata és az Istenre való bízás kérdése.