Olyan bolond vagy
Szaladsz
Akár a reggeli szél
Még elüt valamelyik autó.
Pedig lesikáltam kis asztalomat
És most
Tisztábban világit kenyerem enyhe fénye.
No gyere vissza, ha akarod
Veszek takarót vaságyamra
Egyszerü, szürke takarót.
Illik az
Szegénységemhez, aki szeret téged
És az Úr is szereti nagyon
És engem is szeret az Úr
Nem jön soha nagy fényességgel
Nem akarja, hogy elromoljanak
Szemeim, akik
Nagyon kivánnak látni téged
És nagyon szépen néznek majd terád
Ha visszajössz
Vigyázva foglak megcsókolni
Nem tépem le rólad a kabátot
És elmondom mind a sok tréfát
Mert sokat kieszeltem azóta
Hogy te is örülj
Majd elpirulsz
Lenézel a földre és kacagunk
Hangosan, hogy behallatszik szomszédunkba
A szótlan, komoly napszámosokhoz is behallik
És fáradt, összetört álmukban majd elmosolyodnak ők is.

1925 ősze


Elemzések

A József Attila által írt "Olyan bolond vagy" című vers valószínűleg nem áll kapcsolatban a modern természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, mivel a vers 1925-ben íródott. A vers inkább az emberi érzelmekre és viselkedésre összpontosít, és nem tartalmaz konkrét természettudományos témákat vagy utalásokat.

Azonban, ha szeretnénk a mai természettudományos felfedezésekkel összefüggésbe hozni a verset, akkor lehetnek olyan általánosabb összefüggések, amelyek az emberi viselkedésen és a természetre gyakorolt hatásán alapulnak. Például:

- A versben említett "reggeli szél" és "autó" utalhat a modern közlekedés fejlődésére és azzal járó környezeti hatásokra.
- A "kenyerem enyhe fénye" kifejezés úgy is értelmezhető, mint a mesterséges világítás és az elektromosság fejlődése.
- A "takarót vaságyamra" vonatkozhat az energiahatékony fűtésre és hűtésre, amely az épületek energia-megtakarítására és környezetbarátabbá tételére irányul.
- A versben említett "nagy fényesség" hiánya utalhat a világítástechnikára és az energiatakarékos világítási megoldások jelentőségére.
- Az "elmosolyodnak" kifejezés a boldogság és a közösségi érzés fontosságára utalhat.

Ezek csak általános összefüggések és interpretációk, és nem feltétlenül az eredeti versen alapulnak. A vers maga inkább az emberi érzelmek, viselkedés és társadalmi kötelékek kifejezésére összpontosít, de lehetőség van rá, hogy a természettudomány fejlesztéseihez kapcsolódó következtetéseket vonjunk le belőle.

A vers teológiai szempontból számos értelmezést és összefüggést felvethet. Az alábbiakban néhány értelmezést és kapcsolódási pontot mutatok be a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira vonatkozóan.

Bibliatudomány nézőpontja:
- A vers első soraiban az ember szaladása az autók elől metaforikusan utalhat Ádám és Éva bűnbeesésére és a Paradicsomból való kiűzetésre, ahol az ember önmagát is reménytelenül üldözőbe veszi a vétkei miatt.
- A reggeli szél és az autó a modernitás, technológia és ipari fejlődés metaforájaként értelmezhető, amelyek lehetőséget adnak az örömök és boldogság pillanataira, de ugyanakkor az embert is veszélyek elé állítják.
- A versben szereplő "az Úr" megjelenése vallási dimenziót ad a versnek, aki szereti a szeretett nőt és magát az éneklőt is. Az Úr iránti szeretet és a követendő példa szerepe a Bibliában gyakran hangsúlyos.

Patrisztika nézőpontja:
- A szegénységemhez illő egyszerű, szürke takaró utalhat a szegénység, alázat és lemondás értékeire, amelyek a patrisztikus gondolkodásban fontosak.
- Az Úr szeretete és az emberek szeretete egymástól elválaszthatatlan: az emberre háruló kötelesség, hogy imádja és szeresse az Istent, valamint felebarátait.
- A vers utolsó soraiban megjelenő fáradt, összetört álmú napszámosok, akik mosolyognak, további kapcsolatokat teremtenek a szeretet, irgalom és remény fogalmával, amelyek a patrisztikus teológiában kiemelkedőek.

Skolasztika nézőpontja:
- A versben megmutatkozó boldogság és öröm egyfajta határtalan tökéletességre utalhat, melyet az isteni szeretet és Megváltó által elérhet az ember.
- Az emberi érzékszervek, mint például a látás szerepe hangsúlyos a versben, ami kapcsolatot teremt a skolasztika irányzatával, amely hangsúlyozza az érzékszerveinket és a velük kapcsolatos hitelességet.
- A versben megjelenő isteni irgalom és szeretet összefonódik a skolasztikus teológia fő fogalmaival, mint például az isteni erejével, kegyelmével és jócselekedetekkel.

Ezek az összefüggések és értelmezések csak néhány példa, természetesen a vers további szempontok és interpretációk alapján is megérthető lehet. Más ötletekkel bővíthető és módosítható az értelmezés.

József Attila "Olyan bolond vagy" című verse számos irodalomtudományi összefüggést mutat mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalomban.

Elsőként a versben megjelenő lírai én, amely a szerelmes férfi személyét testesíti meg, kapcsolódik a viktoriánus kori angol lírához, ahol a lírai én tipikusan egy fájdalmasan szerelmes férfi, aki saját érzéseit és vágyait fejezi ki. Ez a romantikus líra tradíciójából származik, amelyben a szerelmi érzelmek intenzitása és intenzitása meghatározó.

A vers könnyed, szókimondó stílusa, amelyben a szerző kifejezi a szerelmes érzéseit és vágyait, mozgásra készteti a verset, ami kapcsolatban áll a szocialista realizmus stílusával is. A szocialista realizmus az 1920-as években és később a szovjetunió országaiban uralkodó irodalmi irányzat volt, amely a munkásosztály mindennapi életét és harcát tükrözte. József Attila költészete gyakran érintette a munkásosztály témáit és életkörülményeit, és a "Olyan bolond vagy" versében a szerelmi érzelmek kifejezésével a szocialista realizmus stílusát használja.

A versben megjelenő szimbólumok és képek jelentős irodalmi összefüggéseket is mutatnak. Például, a reggeli szél metaforikusan utal a változásra és a mozgásra, amely gyakran előfordul a modernista és szimbolista költészetben, ahol a természet és az emberi érzelmek között szoros kapcsolat van. Ugyanakkor az autó szintén jelképes szerepet játszik, amely a modernizáció és a technológiai fejlődés jelképeként szerepel, mint a XX. századi irodalmi művek.

A versben megjelenő vallásos utalások is jelentős szépirodalmi összefüggésekkel rendelkeznek. Az Úr és a vallásos képzetek megjelenése a versben a bibliai hagyományokra és az egyházi lírára utal, amelyek sok irodalmi műben megtalálhatóak. József Attila költészete gyakran tartalmaz ellenpontokat a vallásos és a világi világ között, és a "Olyan bolond vagy" versében is ezt a kontrasztot jeleníti meg.

Végezetül, a vers nyelvezete is hangsúlyosabb összefüggéseket mutat a modernista lírával, amelyben a költők kísérleteznek a hagyományos nyelvhasználattal és új kifejezési módokkal. A "Olyan bolond vagy" versben József Attila szokatlan szóhasználata, a szótagszám és a ritmus különleges elrendezése, valamint a megszokott formai követelmények elhagyása mind a modernista líra jellemzőihez kapcsolódnak.

Összességében a "Olyan bolond vagy" vers számos irodalomtudományi összefüggést mutat mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalomban. A lírai én, a szocialista realizmus és a modernista költészet elemeként az időben és a témában is kapcsolódik más jelentős irodalmi művekhez és irányzatokhoz.