A kártya ki van osztva. Reszketünk,
Észak, Kelet, Nyugat és Dél kezében,
bubik, királyok, dámák jelmezében
s szótlanul várjuk, mit tesz végzetünk.

Ki vagyunk osztva. Megvan helyzetünk.
Mit tehetnénk a szabály ellenében?!
Mint mozdulatlan csillagok az égen,
változhatatlan rajzunk, jellemünk.

Vörösek és feketék, vérben, gyászban,
fényesre lakkozottan, lámpalázban
így kell kinek-kinek sorsára várni,

hogy boldogságunkat, mit rejt szerelmünk,
a gyönyörű sikert, mely megvan bennünk,
ki tudja-e a végzet licitálni.

1935. ápr.


Elemzések

A vers József Attila egyik legismertebb műve, amelyet irodalomtudományi szempontból is érdemes elemezni. Az alábbiakban néhány lehetséges összefüggésre térünk ki mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Magyar irodalom:
- Stílus: József Attila a modern magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Stílusa továbbra is hatással van a kortárs magyar lírára.
- Szimbolizmus: A versben is megjelenik József Attila szimbolizmusra jellemző módon. Az osztás és a kártyajáték a sorsot és a véletlent szimbolizálják, míg a "változhatatlan rajzunk" az emberi sors kiismerhetetlenségét jelképezi.

2. Nemzetközi irodalom:
- Existencializmus: A versben megjelenő kérdések és a várakozás hangulata az existencializmusra utalhat, amely a modern európai irodalomban meghatározó irányzat volt. Az emberi lét alapvető kérdéseivel és a sorsunkkal való szembesüléssel foglalkozik.
- Szimbolizmus: A versben megjelenő szimbolikus elemek, mint a kártyák, a sors és a végzet, hasonlóságot mutatnak a francia szimbolizmusra jellemző világképpel.

A versben megjelenő lírai én elgondolkodik az emberi sors és a boldogság megismerhetőségén. A kártyajáték metaforája révén azt üzeni, hogy az ember sorsa véletlenen múlik, és csak a végzet "licitálhatja" a boldogságát. A versben megjelenő kérdések és az elgondolkodás a létezés alapkérdéseire és a sorsra való reflektálásra ösztönöz.

A vers természettudományos szempontból nézve nem tartalmaz konkrét tudományos felfedezéseket vagy témákat. Inkább az emberi sors, szenvedélyek és végzet köré épülő lírai témákkal foglalkozik. Az alábbiakban azonban néhány olyan összefüggést megvizsgálunk, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatba hozhatóak:

1. Osztás: Az első sorban említett "kártya ki van osztva" kifejezés az osztási műveletet utalja. A matematika területén az osztás egy alapvető művelet, amely a számok elosztását jelenti egymással. Az osztás általában a számítástudományban és a matematikában széles körben alkalmazott fogalom.

2. Észak, Kelet, Nyugat és Dél: Ezek a földrajzi irányok, amelyeket a versben említenek. A mai természettudomány témái között szerepelnek a Föld geográfiai jellemzői, mint például a kontinensek, óceánok és a légszennyezés okozta hatások.

3. Csillagok: A versben szereplő "mozdulatlan csillagok az égen" kifejezés kapcsolódhat a csillagászathoz, amely a csillagok és a világegyetem tanulmányozásával foglalkozik. A modern csillagászat friss felfedezései magukban foglalják a világegyetem szerkezetét, a csillagok keletkezését és halálát, valamint a távoli bolygók és galaxisok felderítését.

4. Végzet: A végzet motívuma, amely a versben gyakran szerepel, kapcsolatba hozható a káoszelmélettel és a determinizmussal a mai természettudományban. A káoszelmélet például azt tanulmányozza, hogy az apró változások miként okozhatnak nagy hatást egy rendszerben, a determinizmus pedig azt vizsgálja, hogy az eseményeknek előre meghatározott ok-okozati összefüggései vannak-e.

Bár a vers nem közvetlenül foglalkozik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, vannak olyan motívumok és kifejezések, amelyek összekapcsolhatók a tudományos témákkal.

József Attila "Oszás után" című versét teológiai szempontból értékelve fontos megérteni a vers mögött meghúzódó vallási és isteni szálakat. A vers elején a kártyajátékot metaforaként használja az emberi életre, amelyben az északi, keleti, nyugati és déli irányok kézben tartják a kártyákat. Ez a metafora a sors, a végzet kezében való átadást jelképezi.

A bibliatudományi szempontból a versben fellelhető a sors, a végzet szerepe, amelyet a kártyák képviselnek. Az ember egész életét a kártyák osztásához hasonlítja József Attila, ami vallási értelemben az emberi élet isteni terveit, sorsát jelképezi. A 'szabály' említése utalhat a vallási normákra és törvényekre, amelyeknek az ember engedelmeskedik vagy ellenáll velük szemben. A végzet itt tehát a magasabb hatalomnak, Istennek vagy a sorsnak az irányításával az emberi élet útját jelképezi.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő sors, végzet és az emberi élet metaforái erősen kapcsolódnak a bűn és a kegyelem problematikájához. Az ember megosztottsága (ki vagyunk osztva) és a sors által meghatározott helyzete végül az emberiség bűnös állapotát jelenti, amelyből csak Isten kegyelme mentheti meg. Az ember önmagában mozdulatlan, változhatatlan, de az isteni kegyelem hatására képes átalakulni és megváltozni.

A skolasztika nézőpontjából a versben megfigyelhető a sors, végzet által meghatározott emberi élet és a szabadság viszonya. A skolasztikus teológia szerint az embernek megvan a szabad akaratával választás lehetősége, de a sors, a végzet határozza meg az ember sorsát. Az emberi szabadság tehát korlátozott, és az ember mindig a végzet által előre meghatározott határok között dönthet. A versben a kártyák osztása, a sors szimbolikusan ábrázolja ezt a korlátozott szabadságot, amelyben az embernek csak választania lehet.

Az egyéb ötletek közül az ember életének kártyajátékhoz hasonlítása jelentheti még azt a gondolatot, hogy az emberi élet véletlennek és bizonytalanságnak van kitéve. Az embernek mindig váratlan fordulatokkal és kihívásokkal kell szembenéznie az életben, és soha nem tudhatjuk előre, hogy milyen lapokat kapunk az életben. Ez a gondolat az emberi léttel kapcsolatos önreflexióra, az élet fenomenológiájára és az élet értelmére is utalhat, ami filozófiai, vallási és teológiai kérdéseket vet fel.