Hol vagy erős pogány sereg,
Hős Vata, bálványos berek?
Hol alszol bátor Bocskay?
Kossuth dicső csapatjai?!

A bősz magyar vér nem buzog?
Mint gyáva, hitvány koldusok
Könyörgünk már az életér'?
Hadúr öszvérként mendegél?

Ó nem, ilyet ne higgyetek -
Hadúr itt van közöttetek,
Hadúr a roppant Őspogány
Üget sötétpej vadlován.

Szegődjünk hát nyomába mi
Gyávaságot irtani,
Álljuk helyünket emberül -
Ki küzd megél, más elmerül.

Megáll Isten, meg a világ,
Gyönyörrel bámul ily csudát,
Hogy vasököllel ha akar,
Szabad s egész lesz a magyar.

1922. júl. - aug.


Elemzések

A József Attila által írt "Pogányos hitvallás magyarul" című vers természettudományos szempontból nézve elsősorban a biológia és a fizika területével hozható összefüggésbe.

A vers első sorában a "hol vagy erős pogány sereg" kérdés arra utalhat, hogy József Attila valamilyen erős, természeti erőben rejlő hatalomra gondol. Az erős pogány sereg vagy a hős Vata a természet erejét, a természeti jelenségeket és törvényeket képviselheti. A berek pedig egy erdős terület, amely a természet és annak törvényeinek szimbóluma lehet.

A második versszakban a "bősz magyar vér" képzelhetően az emberi test erejét, folyamatait jelképezi. Azzal, hogy a magyarok könyörgnek az életükért, és mint gyáva, hitvány koldusok viselkednek, arra lehet gondolni, hogy József Attila kiemeli az emberi test törékenységét, és a természtől való függőségünket.

A következő versszakban József Attila azt állítja, hogy a hadúr, az erős és hatalmas természet nem távoli entitás, hanem közöttünk van és mi vagyunk az ő részei. Ezt példázza a Őspogány és a vadló képe, amelyek a természet őserejét és vad, ősi tulajdonságait jelképezik.

A negyedik versszak arra ösztönöz, hogy szembenézzünk a természettel és küzdjünk a gyávasággal szemben. Ez utalhat az evolúcióra, az adaptációra és a természeti környezettel való harcunkra, amelyek alapján fennmaradunk és fejlődünk.

Az utolsó versszakban József Attila arra utal, hogy Isten és a világ is elismerően tekint a magyarokra, akik képesek szabad és egészként létezni, ha képesek a természettel harmóniában élni.

Így a vers természettudományos szempontból vizsgálva a természet erejével, az emberi test törékenységével, az evolúcióval és az emberi társadalom és a természet viszonyával foglalkozik.

A vers teológiai szempontból nézve a hit és az erő közötti kapcsolatot mutatja be. A szerző megkérdőjelezi, hogy hol vannak az erős pogány hadseregek, akiket a bálványokhoz hűségesen imádtak. Azután feltesz egy sor kérdést, hogy hol vannak a hősök, akik bátran harcolnának a magyar népért. A következő részben József Attila arra utal, hogy a magyar vér bőszül, és hogy nem fogják már többé alárendelni magukat és imádni a gyáva és hitvány bálványokat. A következő sorokban a költő megjeleníti az "Őspogány" hadúr figuráját, aki a pogány hagyományokat őrzi és az erő szimbólumaként jelenik meg egy vadló hátán. Végül arra buzdítja a magyar embereket, hogy kövessék ezt a hadúrt, és küzdjenek a gyávaság és alárendelés ellen. Megállapítja, hogy Isten és a világ is csodálkozva figyel ezeket az erős és elszánt embereket, mert ha akarnak, akkor szabadok és teljessé válnak.

Ez a vers a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjaival is kapcsolatba hozható. A bibliatudományban kutatók megvizsgálják a Bibliából származó történeteket és üzeneteket, és ennek fényében értelmezik az irodalmat. Ebben az esetben a vers az erő és az elszántság fontosságáról szól, amelynek analógiái találhatók a Bibliában is, például Dávid és Góliát történetében vagy a bátor próféták küzdelmében. A patrisztikában a korai keresztényírók vallási kérdésekről és a keresztény hit filozófiájáról írtak. A versben megjelenő pogány és keresztény elemek a patrisztika szempontjából is érdekesek lehetnek, mivel a szerző kontrasztot hoz létre a pogány hagyományok ápolása és a keresztény hit között. A skolasztika a középkori keresztény filozófiai és teológiai gondolkodás egyik ága volt. A versben megjelenő erős hit és elszántság az akarat erejét és a jóra való törekvést erősíti, ami szintén kapcsolódik a skolasztika alapelveihez.

Ezenkívül más nézőpontokat is hozzá lehet adni a vers értelmezéséhez. Például a történelmi kontextusban a vers az első világháború utáni időszakra utal, amikor a magyar nemzet küzdött a veszteségekkel és az újjáépítéssel. A vers tehát azon vágyakozást fejezi ki, hogy megerősödjenek és újra megálljanak a saját lábukon. Emellett a megkérdőjelező és kritikus hangvétel azt is sugallhatja, hogy a szerző kritizálja a korabeli politikai és társadalmi helyzetet, és arra ösztönzi az embereket, hogy harcoljanak a változásért és az igazságért.

Összességében a vers teológiai, filozófiai és történelmi összefüggései széles spektrumot fednek le, és a keresztény hit, a magyar nemzet történelme és az egyéni hősiesség fogalmait egyesíti.

József Attila "Pogányos hitvallás magyarul" című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva számos összefüggést és jellemzőt lehet találni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Nyelvi és formai jellemzők:
- A vers formája az 5 négy soros versszakot és az 1 három soros záró versszakot követi. Ez a versforma a magyar népköltészetből eredeztethető, ahol az egyes versszakok rímelnek egymással.
- A nyelvezetben és stílusban József Attila követi az expresszionista mozgalom jellemzőit. Az expresszionizmus a 20. század elején a német irodalomban és képzőművészetben elterjedt irányzat volt, amelyben a művészek az érzelmek és a belső világ kitárulkozására törekedtek. Ebben a versben is erőteljes érzelmek, indulatok jelennek meg a versszakokban és az erős képekben.

2. Témák és motivációk:
- A vers vallásról, hitről, identitásról és hősiességről szól. Ezek az olyan témák, amelyek gyakran visszatérnek a magyar irodalomban és a magyar népi hagyományokban.
- A hősök és vezetők dicsérete és visszasírása (Vata, Bocskay, Kossuth) is tipikus magyar irodalmi motívumok.
- Az ősi pogányság és a magyar identitás kapcsolata is megjelenik a versben. Ez a téma szintén gyakran előfordul a magyar irodalomban, ahol a pogányság és a kereszténység vagy más vallások közötti feszültség és dialógus jelenik meg.

3. Ideológiai kontextus és történelmi hivatkozások:
- A Horthy-korszakban (1920-1944) József Attila nemzetépítő szerepet vállalt a magyar irodalomban. A "Pogányos hitvallás magyarul" is ebben az időszakban íródott, amikor a nemzeti identitás és a hősök tisztelete kiemelkedő jelentőséggel bírt.
- Az első versszakban olyan történelmi alakokra hivatkozik, mint Vata vagy Bocskay, akik a magyar történelem fontos figurái voltak. Ez a történelmi kontextus nagy jelentőséggel bír a magyar olvasók számára.
- A versben megjelenő erőszakos képek és a hősök dicsőítése is meglehetősen nacionalista és mániákus irányba mutat, ami jellemző lehet a Horthy-korszakra és a kortárs nemzetállami ideológiákra.

4. Nemzetközi összefüggések:
- Az expresszionizmus nemzetközi irodalmi mozgalom volt, elsősorban Németországban, de sok más európai országban is hatott. József Attila ismerhette a nemzetközi expresszionista költészetet, és hatást gyakorolhatott rá.
- A versben megjelenő drámai képek és az átélődött indulatok hasonlítanak más expresszionista költők műveire, mint például Georg Trakl vagy Gottfried Benn művei.
- A versben a hősöknek és a felkelésnek való felszólítás és az erős nemzeti identitás szintén olyan témák, amelyek más országok irodalmában is előfordulhatnak. Ez arra utal, hogy József Attila versei és gondolatai általánosabb érvényűek lehetnek, mint a magyar kontextusra szorítkoznak.

Összességében József Attila "Pogányos hitvallás magyarul" című verse számos irodalmi és történelmi összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban. A vezetők és hősök dicsőítése, a szenvedélyes vallomások, a pogány és keresztény identitás összeütközése mind olyan témák és motivációk, amelyek gyakran előfordulnak más országok és időszakok irodalmi műveiben is. Az expresszionista stílus pedig további kapcsolódási pontokat teremt más nemzetközi költészeti irányzatokkal.