A József Attila "Reggeli" című verse természettudományos szempontból számos elemet tartalmazhat.
Az első versszakban megjelenik a kakas, amely a földre hulló magot jelzi a tyúknak. Ez a viselkedési forma a természetes környezetben élő állatok közötti kommunikációra utal. A tyúkok képesek az élelemforrások megtalálására és begyűjtésére, ami az állatok evolúciójával, elsősorban az étkezési szokásaikkal és az élelemforrások érzékelésének képességével áll kapcsolatban. Emellett a kötetlen megelőző mozgás is idézi a természetben előforduló hétköznapi jelenségeket, például a kenyerek kelését a víz hozzáadása után, utalhatva a gombákra vagy más mikroorganizmusokra, amelyek a kelést eredményezik.
A második versszakban a verse a harangszónak, a Tiszába hulló víznek és a megfogalmazott zajoknak köszönhetően ábrázolja a reggeli hangulatot. A modern technológia és a természettudomány fejlődése révén ma többet tudunk az akusztikáról, és a hangrezgések terjedésének folyamatairól. Emellett a verse beszél a víz fizikai tulajdonságairól, amikor a szerző a fejére locsolja. A víz viselkedése a test felszínén, azaz a felületi feszültség, az összehúzódó ereje, és a test nedvesítési folyamatai szintén természettudományos kutatások tárgyai.
A harmadik versszakban megjelenik a szellő, ami a levegőmozgásra utalhat, ami ma már részletesen tanulmányozott. A szellővel kapcsolatban a levegő ozmozisa és termikus tulajdonságai juthatnak eszünkbe. Emellett a verse beszél az illatokkal, amelyek a szellővel érkezhetnek, utalva a kémiai érzékelésre.
A negyedik versszakban a szerző álomra utal, amely a pihentető alvással és az álomképekkel kapcsolatos. Az alvás és az álmodás továbbra is aktív kutatási területek a modern neurobiológiában.
A vers utolsó részében a szerző beszél az emberek közötti kapcsolatokról és a szeretetről. A szeretet és az emberséges kapcsolatok egyre több kutatást vonzanak az evolúciós pszichológiában és a szociálpszichológiában. Azt mutatják, hogy a szeretet és a kölcsönösség közötti kapcsolatok a természetes kiválasztódás és az együttműködés fejlődésével állnak kapcsolatban.
Összességében a versben szereplő elemek, mint az állatok kommunikációja, a hangok és zajok, a fizikai tulajdonságok, az alvás és az álmodás, valamint az emberi kapcsolatok és a szeretet, mind összekapcsolódhatnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.