Szép, nyári este van.

Vonatok dübörögve érkeznek, indulnak,
Gyárak ijedten vonítanak,
Kormos tetőket kormoz az este,
Rikkancs rikolt ívlámpák alatt,
Kocsik szaladgálnak összevissza,
Villamosok csengetnek nagy körmenetben,
Transzparensek ordítják, hogy: vak vagy,
Mellékuccákba ballagó falak
Visszalobogtatják a plakátot,
Előtted, mögötted, mindenfele - látod -
Plakátarcú emberek rohannak
És - látni - a nagy háztömbök mögött
Allelujázva-üvöltve-nyögve-káromkodva
Lihegve-hidegen-ravaszul-kapkodva
Emberlajtorján másznak magasra
Emberek
S a dühödt körutak nyakán
Kidagadnak az erek,
Hallani, hogy sikoltanak a néma hivatalnokok,
A hazatartó munkások lassú lépéseit,
Mintha öreg bölcsek lennének mindannyian,
Akiknek már semmi dolguk sincs a földön.
Hallani zsebtolvajok csuklóinak puha forgását
És odábbról csámcsogását egy parasztnak,
Aki szomszédja kaszálójából
Épp most nyúz le egy jó darabot.
Hallok mindent, aki hallgatok.
Kolduscsontokban nyöszörög a szú,
Körülszimatolnak asszonyok,
De én nagyon messziről jöttem
Kiűlök szíves küszöböm elé
És hallgatok.

Szép, nyári este van.

1924 nyara


Elemzések

A vers egy szép nyári estét ábrázol, de ebben az idilli képben vannak zavaró elemek, rozsdás tetők, zajos vonatok és gyárak, reklámtáblák, kiabáló emberek és káosz. A vers reflektál a modern városi életre és az emberi kapzsiságra, ahol az emberek rohannak, hatalomért és pénzért törekednek, és elfelejtik a lelki igényeket és az isteni jelenlétet.

A bibliatudomány nézőpontjából a vers kifejezi a modern világ elidegenedését Istentől. A zajos és kaotikus városi kép a bűn és romlottság jelképe lehet. Az emberek rohanása és hatalomvágya a kísértésre és a világi vágyakra utalhat. A plakátarcú emberek akár a Hamis Próféták szimbólumaként is értelmezhetők, akik elcsábítják az embereket az igazi értékektől.

A patrisztika nézőpontjából a vers felidézheti Augustinus filozófiáját az Istennel való egyesülésről és lelki béke megtalálásáról. Az esti csend, a küszöb elé kiültetett alkotói leíró magatartás a belső csendre és a meditációra utalhat, amelyek segítségével az ember közelebb kerül az isteni jelenléthez.

A skolasztika nézőpontjából a vers szorosan kapcsolódhat Aquinói Szent Tamás gondolataihoz az erényekről és a vágyakról. A városi káosz és az emberek pénzsóvár rohanása a kísértésekre és a vágyak megfékezésére utalhatnak. Az emberlajtorján mászó emberek képe az emberi szabadságot és fejlődést szimbolizálhatja, amelyet az erények betartása és a vágyak felülbírálása segíthet elérni.

Ezen túlmenően, a vers számos más elem is felvet, mint például az egyéni és társadalmi periferiára való utalás, a gazdasági különbségek, az életben található konfliktusok és az emberek közötti szociális egyenlőtlenségek, amelyek a teológia szempontjából is értelmezhetők, például az igazságosság, a szolidaritás és a felebaráti szeretet szempontjából.

A vers József Attila "Szép nyári este van" című műve. Az alábbiakban áttekintjük a verset irodalomtudományi szempontból mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers meglehetősen realista képeket fest a városi élet mindennapjairól. A versben megjelennek a vonatok és a gyárak zajai, a utcákon közlekedő autók és villamosok, valamint az emberek mindennapi tevékenységei. Ez a városi kép a modernizáció és az ipari forradalom jelenségeire utal.

Az irodalomtörténeti kontextusban József Attila költészete a 20. századi magyar irodalom része, és a költő a magyar modernizmus egyik kulcsembere. József Attila költészete többek között a társadalomkritikát és az egyéni érzelmek megjelenítését ötvözi. Ebben a versben is látható a társadalomkritika eleme, amit a városi életben megfigyelt kontrasztos jelenetek ábrázolása segít elő.

Köszönhetően az absztrakt és leíró elemeknek, a vers nemzetközi irodalmi összefüggésekkel is érthető. Hasonló városi képek és modernizációval kapcsolatos témák megjelennek többek között az európai modernista mozgalmak, például a francia szimbolizmus vagy az angol városi költészet műveiben. A város központi motívuma számos városi költészetben is előfordul, és az ipari forradalom hatására a város zajai és mozgása az irodalom széles szegmensében megfigyelhető.

A vers 1924-ben született, ami a modernizmus jelentős időszakában volt. Ebből a szempontból is érdekes a vers, mivel a modernizmus a művészeti és kulturális térben egy olyan időszakot jelöl, amikor az irodalom a társadalom változásait és a technológia fejlődését próbálta megérteni és ábrázolni.

Összességében a "Szép nyári este van" című vers az egyéni tapasztalatokat és érzelmeket ötvözi a városi élet realisztikus ábrázolásával. Emellett a magyar irodalmon belül József Attila költészete és a modernizmus jelenségei mellett olyan nemzetközi irodalmi összefüggésekre is rávilágít, mint a városi költészet és a modernista mozgalmak.

A vers természettudományos szempontból történő elemzésekor figyelembe vehetjük a következő témaköröket:

1. Környezeti hatások: A vers elején József Attila leírja a nyári estét, amiben említi a vonatok dübörgését és a gyárak hangjait. Ez a zajos környezet a modern ipari társadalom jellemzője, és utalhat a technológia fejlődésére és a városi területek növekedésére.

2. Fénytechnika: A versben a költő használja az "ívlámpák" kifejezést, amely a korai elektromos világításra utal. Ez a technológiai fejlődés és az elektromosság elterjedése mellett szól.

3. Közlekedés: A versben említést tesznek a kocsik szaladgálásáról, a nagy körmenetben csengető villamosokról és a plakátarcú emberek rohanásáról. Ezek mind a városi közlekedés modernizációjára és az autók, villamosok és más közlekedési eszközök elterjedésére utalnak.

4. Zsebtolvajok: Az említett zsebtolvajok és a paraszt nyúzása a költő által megfigyelt társadalmi problémákat hangsúlyozza, amelyek részben a beépítettség és a modernizáció negatív következményei lehetnek.

5. Természeti elemek: A versben megjelenik az este "kormos tetőkkel", amely a nagyvárosok ipari füstjére és a légszennyezésre utalhat. Emellett a versben említett "doch brennendersträubiger Wälder" is utalhat az élő természeti környezetre és a városokon kívüli területekre.

6. Érzékszervek: A versben a költő leírja, hogy mindenféle hangot hall. Ez rávilágíthat arra, hogy az emberi érzékszervekkel való észlelés fontossága a természettudomány területén, ami azzal járhat, hogy mindenféle új felfedezést teszünk az érzékelés és észlelés terén.

Következésképpen, a József Attila "Szép nyári este van" című versében fellelhető motívumok és megfigyelések érintik az emberi tevékenység, a technológia és a környezet közötti kölcsönhatásokat. Ez a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, a technológiai fejlődéssel és a gazdasági változásokkal összefüggésbe hozható.