Szeretném, ha vadalmafa lennék!
Terebélyes vadalmafa;
S hogy testemből jóllakhatna
Minden éhező kis gyermek
Árnyaimmal betakarva.

Szeretném, ha vadalmafa lennék
S minden egyes árva gyermek,
Ha keserű könnye pereg,
Felkeresné s könnyeivel
Öntözné meg a tövemet.

Szeretném, ha vadalmafa lennék,
Mi ha majd egykor kiszárad
És a tél apó kivágat,
Lángjaival felszárítná
Könnyeit a bús árváknak.

S ha csakugyan vadalmafa lennék,
Volna öröm a földön és
Sehol semmi bú, szenvedés
S a mosolygó fejeket nem
Bántaná az elköltözés.

1921. ápr. 12.


Elemzések

A versben József Attila azt fejezi ki, hogy szeretne egy vadalmafa lenni, és segíteni az éhező és árva gyermekeket. Bár a vers nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez, számos olyan aspektust tartalmaz, amelyekkel ezek összekapcsolhatók.

Egy lehetséges megközelítés az lenne, hogy végiggondoljuk a fotoszintézis folyamatát, amely az élet alapja a Földön. A vadalmafa, mint növény, fotoszintézissel képes elnyelni a napenergiát és ezt felhasználva oxigént és tápanyagokat termel. Tehát a versben a vadalmafa képes lenne táplálni az éhező gyerekeket a napenergiával és a fotoszintézis révén megtermelt tápanyagokkal.

Ezenkívül a versben megjelenik a tél apó figura, aki kivágja a kiszáradt fát. Itt a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatban az erdőirtás és a környezetszennyezés problémái juthatnak eszünkbe. A vers arra utalhat, hogy a természeti környezetünk megőrzése és védelme elengedhetetlen ahhoz, hogy ne vesszenek el az árvák és a természeti kincsek.

Azt is észrevehetjük, hogy a mosolygó fejeket az "elköltözés" zavarja. Ezt a részt összekapcsolhatjuk a migráció és a környezeti változásokkal, amelyek szintén olyan témák, amelyek a mai természettudományban kutatottak.

Összességében, bár a vers nem közvetlenül hivatkozik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire, számos olyan témát vet fel, amelyek a természettudományi kutatásokkal és az emberi kapcsolatunkkal a természettel kapcsolatosak. A versben megjelenő vadalmafa, a gyermekek éhezése, a természeti környezet védelme és a migráció mind olyan fontos témák és problémák, amelyekkel a természettudomány ma foglalkozik.

József Attila "Szeretném, ha vadalmafa lennék!" című versének irodalomtudományi szempontból számos összefüggése van a magyar és nemzetközi szépirodalomban.

1. Tematikai összefüggések: A versben megjelenő árva gyermekek szomorú helyzete és az a vágy, hogy haszonnal váljon testéből, számos irodalmi műben megjelenő téma. Az árva gyermekek és a szegénység sorsa, valamint az empátia és segítségnyújtás fontossága olyan témák, amelyek sok irodalmi műben visszatérnek. Ezt a témát például Charles Dickens "Oliver Twist" című regénye is feldolgozza.

2. Szimbolikus összefüggések: A vadalmafa szimbolizálja a védelmet, az anyai ölelést és az életadást a versben. Számos más irodalmi műben is előfordulnak hasonló jelentéstartalmú szimbólumok, például William Shakespeare "Macbeth" című tragédiájában a "rendeletéről szült" fa és a "földön született" fa szimbolizálja a béketűrést és a jó kormányzást.

3. Hangsúlyozottan magyar irodalmi hagyományok: A versben megjelenő naturális tájleírás és az anyatermészet kapcsolata a magyar líra hagyományos elemét képviseli. Az irodalomtudományban sokan az adatak között tartják számon József Attilát, aki a magyar modernizmus egyik meghatározó alakja volt.

4. Költői hangzás és ritmus: A versben megjelenő rímképletek és ritmikus szerkezetek kiegészítik a versek tartalmát és hangulatát. Ezek a költői eszközök - például az egymást követő mondatok ríme vagy a sorvégi rímpárok használata - magyar és nemzetközi szinten is gyakran előfordulnak a líra műfajában.

5. Történelmi kontextus: A vers születési ideje, 1921 áprilisa, a történelmi eseményeknek is kontextusba helyezi. Ebben az időszakban József Attila a traumákkal teli első világháború és az azt követő politikai és társadalmi változások által meghatározott időszakban alkotott. Ez része a magyar és nemzetközi irodalomnak, amelyet az időszak történelmi eseményei befolyásoltak.

Ezen összefüggések azért fontosak az irodalomtudományi elemzés során, mert lehetővé teszik a vers teljesebb értelmezését és a mű kiértékelését a különböző kulturális kontextusokban.

A vers teológiai szempontból számos értelmezést kínál, és kapcsolatot lehet találni a bibliai témák, patrisztikai és skolasztikus nézőpontok között is.

Bibliai szempontból a versben jelen van a testvériség és az evangéliumi szeretet motívuma. A kifejezett vágy, hogy József Attila vadalmafa legyen, olyan módon állítja magát az éhező kisgyermek mellé, hogy árnyával betakarja, és a könnyeivel öntözze meg a tövét. Ez az azonosság, hogy Jézus Krisztus tulajdonképpen mindenkire vonatkozik, és mindannyian részesei lehetünk a feltámadásnak és az örök életnek. Ebben az értelemben a vers arra utal, hogy az evangélium üzenete szerint mindannyian testvérek vagyunk, és kötelességünk egymás segítése és szeretete.

Patrisztikus szempontból a versben található motívumok az első keresztény írók gondolkodására emlékeztetnek. Különösen megjelenik a szeretet, az irgalom és az önzetlenség fontossága az emberi kapcsolatokban. A vadalmafa szimbolikus jelentőséget kap, mint a szeretet és a segítségnyújtás jelképe. A patrisztikus gondolkodásban, a korai egyházatyák tanításában hangsúlyozták a szeretet és az alázat fontosságát a hitgyakorlatban és az emberek közötti kapcsolatokban.

Skolasztikus nézőpontból a versben megjelentek olyan témák, mint az erkölcsi fejlődés és a cselekedetek fontossága. Az, hogy József Attila vadalmafa lenne, azt jelenti, hogy aktív részvevője lenne a köznapi életnek, és bizonyos kötelezettségeket vállalna magára. Ez kifejezi az emberi létezés kihívásait és az erkölcsi választás fontosságát. A skolasztikus filozófia hangsúlyozta a cselekedetek és a morális fejlődés fontosságát a lelki életben.

Ezen túlmenően, más értelmezések is felmerülhetnek, például a környezeti védelem szempontjából. A vadalmafa a természet és az ember közötti harmóniát képviselheti, ahol az ember gondoskodik a természetről és annak terméseiből oszt meg másokkal.

Ez a vers tehát számos teológiai nézőpontot magába foglal, és meghív bennünket, hogy gondolkodjunk az emberi kapcsolatokról, az önzetlenségről és az erkölcsi fejlődésről a hit és az evangéliumi élet alapján.