Furcsák és betegek,
Kik sebeket vetnek egymásba, hogy
Beboronálhassák.
Télen tüzek - nyáron
Források fakadnak ujjaikból.

Fáradatlanul csak
Az örök gyönyört szigonyozgatják,
Jégtömböket olvaszt
És szöllőhegyeket
Szárít ki sivatag lehelletük.

Kalászos szemükből
Kiszédült az arcok meleg magva,
Kihull az értelem
Rossz vihederéből
Bomlottpántú, meghasadt agyuknak.

Összemart szájukra
Még tétova mosolyt tetoválnak
S csókjuk, ölelésük
Zengő kerteken át
Egy bibére lopja a szerelem.

Míg a bolygó-bimbók
Meg a virágok milliárdjai
A fényt és virágport
Frissen, egészséggel
Minden társuknak széthajigálják.

1924. jan. - febr. [?]


Elemzések

A József Attila "Szeretők" című versét természettudományos szempontból is értékelhetjük. A következőkben bemutatok néhány olyan elemet a versben, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A versben említett "Furcsák és betegek" szerelmesek olyan sebeket ejtenek egymásban, amelyek lehetővé teszik a koronázást. Ezt a megfogalmazást a modern tudomány az evolúción és az öröklött betegségeken alapuló genetikával hozhatja kapcsolatban. Az ideális párválasztás során a genetikai kompatibilitás és az egészség a kulcsfontosságú szempontok, amelyek lehetővé teszik a faj fenntartását.

A második versszakban a szerelmesek folyamatosan az örök gyönyört keresik és kínálnak egymásnak. Ez az örök gyönyör a modern tudomány szempontjából lehet kapcsolatban az emberi boldogság megértésével és az agykémia hatásával. Az agyunk olyan vegyületeket termel, mint endorfinok és dopamin, amelyek boldogságérzetet és örömöt okoznak.

A harmadik versszakban a kalászos szemekből az értelmet elveszti és a rossz vihederében rosszul működő agynak jelöl. Ez az agykutatással állhat kapcsolatban, amely a mentális betegségek, például depresszió vagy szorongás, biokémiai és idegi rendellenességeinek vizsgálatával foglalkozik.

Az utolsó versszakban a virágok képviselik a természet egészségét és termékenységét. A modern tudományban ismerjük a növények virágporának jelentőségét a beporzásban és a termékenységben. A virágpor fontos táplálékforrás a rovaroknak és más állatoknak, valamint az emberek megtermékenyítésében is központi szerepet játszik.

Ezek a kapcsolatok és elemzések segítenek a József Attila "Szeretők" című versét értelmezni és természettudományos kontextusba helyezni. Bár a vers szépészeti értéke és hagyományos témája is meghatározó, a természettudományos szemlélőpont érdekes és mélyebb megértést adhat a versről.

József Attila "Szeretők" című verse az irodalomtudomány szempontjából is érdekes vizsgálati tárgy lehet. A következőkben sorra vesszük a verse lehetséges összefüggéseit mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. METRUM ÉS RITMIKA: A versnek sajátos ritmusa van, amelyet József Attila saját művészi stílusa eredményeként dolgozott ki. A furcsa szórendek, a hangsúlyosan elhelyezett szavak és a versszakok végén lévő üres sorok hozzájárulnak a vers különleges hangulatához és jellegzetes ritmusához.

2. TÉMA ÉS TARTALOM: A vers a szerelmi kapcsolatok furcsaságát és betegségét ábrázolja. Az első sorban a szeretők sebezéssel és örök gyönyörrel való kapcsolatára utal. Ez a téma általános emberi élmény, amely sok irodalmi alkotásban előfordul. A verseken keresztül az emberi lélek mélyebb rétegeit fedezhetjük fel.

3. SZIMBOLIKA: A verseben található képek és metaforák további jelentéseket hordozhatnak. Például a "télen tüzek - nyáron Források fakadnak ujjaikból" kép az életben rejlő ellentmondásokra és feszültségekre utalhat. Az "összemart száj" metaforikus ábrázolása a szeretkezésnek, valamint a szerelem szócskájának eltűnése szintén jelentős szimbolikus hatsával bír.

4. KONTEXTUS: József Attila versei gyakran az akkori társadalom politikai és szociális problémáit, valamint a saját mentális állapotát tükrözték. Ennek a versnek is lehet politikai vagy szociális kontextusa, amely a költő saját élményeinek és a kor társadalmi folyamatainak együttesét tükrözi.

5. MŰFAJ: A vers központi tematikáját és formáját tekintve lírai műfajba sorolható. A lírai költészet széles körben elterjedt az irodalomtörténetben, mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A versben található szerelmi kapcsolatok bemutatása is gyakran előforduló téma a lírában.

6. KÖLTŐI STÍLUS: József Attila műveinek egyik jellegzetessége az expresszív és erős költői stílus. Ezeket a stílusjegyeket József Attila az aktuális társadalmi problémák megfogalmazására és az érzelmek intenzitásának kiemelésére használta. Az ő stílusa az irodalomtörténetben egyedi és megkülönböztethető nyelvezetet képvisel.

Összességében a "Szeretők" című vers számos lehetséges összefüggéssel rendelkezik mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A metrum és ritmika, a téma és tartalom, a szimbolika, a kontextus, a műfaj és a költői stílus mind olyan elemek, amelyek lehetővé teszik a vers irodalomtörténeti elemzését és a más alkotásokkal való összehasonlítását.

József Attila "Szeretők" című versét teológiai szempontból is érdekes elemzni. A versben megjelenő szimbólumok és képek többféle értelmezést is megengednek, és kapcsolódnak a bibliatudományhoz, patrisztikához és skolasztikához.

Az első négy sorban a szeretők furcsa és betegséges viselkedését írja le a költő. Ez arra utalhat, hogy a szeretet vagy a szerelem összetett és különös dolog lehet. A sebeket ejtő szeretők talán arra utalnak, hogy a szeretet nem mindig sima és könnyű, hanem sérüléseket is okozhat az embernek. Egy vallási olvasatban ez a sérülés és fájdalom a bűnre utalhat, amelyet az emberek egymás között elkövetnek.

Az "örök gyönyör" keresése és folyamatos sietsége a szeretőknél azt sugallhatja, hogy a földi boldogságot próbálják megtalálni, de mindez sosem elégít ki teljesen, mindig többre vágynak. Ezt a vágyat az örök boldogság vágya is felvillanthatja, ami a vallási szemszögből fontos fogalom. Az örök boldogság keresése Istenben találhat megnyugvást, és ezáltal elérheti a gyönyört, amelyet a szeretők hiába keresnek emberi kapcsolataikban.

A "kalászos szemek" képe arra utalhat, hogy a szeretők érzékekkel közelítenek egymáshoz. A "meleg magva" pedig lehet, hogy a szeretet, az érzelmek melegét jelképezi. Az értelem elvesztése és a meghasonlott agy arra utalhat, hogy a szeretők nem mindig józanul és racionalitás alapján cselekszenek, hanem inkább az érzelmektől vezérelve.

A szeretők tétova mosolya és csókja, ölelése zengő kerteken át - amely egyértelműen a szerelmet jelképezi - egy bibére lopja a szerelem. Ez azt sugallhatja, hogy a szerelem nem mindig egyszerű, és sokszor kiszámíthatatlan, olyan, mint egy varázsige, vagy a bűbáj.

Végül a vers utolsó részében megjelenő bolygó-bimbók és virágok milliárdjai a bibliai teremtéstörténetre utalhatnak, ahol az Isten teremtő ereje ezeket az élőlényeket hozza létre és tartja fenn. Az egészséges és virágzó természet az Isten által adott bőséggel és élőerővel hozható összefüggésbe. Az emberek kapcsolatai és szerelmi viszonyai ezzel szemben sebzett és korlátozott lehetnek.

Bibliatudományi nézőpontból a versben megjelenő képek és szimbólumok kapcsolódhatnak az emberi kapcsolatok összetettségéhez és az ember bűnbeeséséhez. A patrisztika ezenkívül az eredendő bűn és a megváltás témájához is köthetővé teszi a szeretők viselkedését. A skolasztika pedig érdekelheti az értelem elvesztésének és az érzelmek túlsúlyának kérdését a szerelemben.

A vers a szeretet, szerelem és boldogság keresését elemzi, és a teológiai szempontok hozzájárulhatnak ezeknek a témáknak az értelmezéséhez. Természetesen számos más megközelítés is lehetséges, és más teológiai irányzatok vagy filozófiai nézetek is megvilágíthatják a verset.