József Attila TEHERVONATOK TOLATNAK... című versét teológiai szempontból is meg lehet vizsgálni. A következőkben bemutatom, hogy hogyan kapcsolódik a vers a bibliatudományhoz, a patrisztikához és a skolasztikához is.
Bibliatudomány: A versben megjelenő képek és szimbólumok számos bibliai motívumra utalnak. Például, amikor a tehervonatok tolatnak és a méla csörömpölés könnyű bilincseket rak a néma tájra, ez az emberiség bűnös állapotát idézi fel, amikor a nehézségek és a szenvedés bilincsekkel kötik le az embert. A megtört kövek, amelyek saját árnyukon fekszenek és még soha nem voltak ennyire helyükön, lehetnek egyfelől az emberi természet sérülékenységét és tökéletlenségét kifejező szimbólumok, valamint a bűn következményeinek jelképei is. A sulyos éj és a porra hulló vasszilánk metaforája a szabadulás és a megváltás várakozásának lehet értelmezve, míg a napszülte vágy az emberi lélek Istenhez való vágyakozására utal. Ezen bibliai motívumok jelenléte a versben tükrözi a költő teológiai-lírai gondolkodását és a keresztény vallás hatását az életében és művészetében.
Patrisztika: A patrisztika korai keresztényírók és gondolkodók érdeklődésére utal, akik a keresztény lélek és a keresztény üzenet jelentőségét vizsgálták. A versben megjelenő képek – a bilincsek, a sérült kövek, az éjszaka és a vágy – mind az emberi lélek megtört és szenvedő állapotát jelenítik meg, amely az ember Istenhez való visszatérési vágyának, a vallási tapasztalatnak részeit alkotják. József Attila versében megfogalmazott fájdalom és szenvedés nagyon hasonlóan hangzik a patrisztika irodalmában formulázott és tratáló megfontolásokhoz, amelyek hangsúlyozzák a bűn és az emberi szenvedés témáit.
Skolasztika: A skolasztika a középkori katolikus teológia egyik fő ága volt, amely logikus és racionális érveket keresett a hit és a vallásos tanítások támogatására. A versben hangsúlyozottan lírai jellegű képek és az érzelmi tartalmak a skolasztikus érvelésmódtól és racionális gondolkodástól eltérően hatnak, mivel inkább az érzelmekre és az emberi szenvedésre fókuszálnak. Az érzelmi tartalmak hangsúlyozása a sajátos lírai hangvételre utal, ami az emberek általános helyzeteivel és élményeivel kapcsolódik. Másfelől mégis fellelhetők a versben olyan elemei is, amelyek az emberi cél és vágy határára, vagy éppen az emberi élet ábrázolására törekednek. Ebben az értelemben a vers jelentőségének bemutatása is a skolasztikus érvelésmód vonásait mutatja.
A vers további értelmezései és szempontok is relevánsak lehetnek, például a szocialista gondolkodás helyzete József Attila életében, vagy a körülötte zajló kor társadalmi-politikai változások. Az adott vers azonban biztosan teológiai témájú és tartalmú, amelyben az emberi lélek és az Isten közötti kapcsolat, a vágy és a várakozás, valamint a szenvedés és a megváltás találkoznak.