Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

1925. márc.


Elemzések

József Attila Tiszt szívvel című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Az alábbiakban ezek közül néhányat említek:

1. Tematika: A versben a magány és az elidegenedés motívuma jelenik meg. Ez a téma számos műben előfordul mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban. Példaként említhető Kafka A per című regénye, amelyben a főszereplő is egyedüllétben érzi magát.

2. Stílus: József Attila verse a modernista irodalom jegyeit viseli magán. A modernizmus a 20. század elején elterjedt irányzat volt, amely többek között az érzelmek, a vágyak és a szubjektív tapasztalatok kifejezésére törekedett. József Attila verse is a belső érzésvilágnak ad hangot, hasonlóan például T.S. Eliot és William Faulkner műveihez.

3. Szocio-politikai kontextus: József Attila műveivel kapcsolatban gyakran említik a magyar társadalom és politika kritikáját. A Tiszta szívvel című versben is érzékelhető a költő társadalmi és politikai elégedetlensége. Ez a tematika azonban nem kizárólagosan magyar sajátosság, hiszen más országok irodalmában is találkozhatunk ehhez hasonló társadalmi kritikákkal. Példaként említhető George Orwell 1984 című regénye, amely a totalitarizmus veszélyeivel foglalkozik.

4. Formai különlegességek: A vers a rímelőtlenség és a szabálytalan ritmus miatt is kiemelkedik. Az avantgárd irányzatokra való utalással szolgál, amelyek szintén nemzetközi irodalmi összefüggéseket mutatnak.

Ezek csupán néhány példa a Tiszta szívvel verse irodalomtudományi elemzésében felfedezhető összefüggésekre. A vers számos más irodalmi mű körében is releváns lehet, és számos értelmezési lehetőséget kínál a magyar és nemzetközi irodalomban.

A József Attila által írt "Tiszta szívvel" című vers teológiai szempontból sokféleképpen értelmezhető. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira fókuszálva láthatjuk, hogy a versben több vallási elem is található, amelyek összefüggésbe hozhatók ezekkel a teológiailag alapvető irányzatokkal.

A bibliatudomány szempontjából a vers elsősorban az emberi kapcsolatok hiányával és az elidegenedéssel foglalkozik. Az "Nincsen apám, se anyám" sorban az emberi személyek, mint családi kapcsolatok hiánya jelenik meg, ami a Bibliában is hangsúlyt kap, szemléltetve az emberi együttélés fontosságát. A "se istenem, se hazám" sorban pedig az Istenhiány és a haza nélküliség érzése jelenik meg, ami biblikus kontextusban Isten és az otthon fontosságát hangsúlyozza.

A patrisztika nézőpontjából a versben felmerül az emberi szenvedés és az önmegtartóztatás témája. Az "Harmadnapja nem eszek" sor a kereszténységre utal, amelyben a böjt jelentősége hangsúlyos, míg az "húsz esztendőm eladom" sorban az önátadás és önmegtartóztatás gondolata jelenik meg, ami a patrisztika korában is hangsúlyos téma volt.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenik a bűn és a büntetés kérdése. A "ha kell, embert is ölök" sorban az erőszakosság és a bűn elkövetése szerepel, ami a skolasztika alapvető kérdéseinek egyike. A "Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek" sorban pedig a büntetés és a halál kérdése jelenik meg, amelyet a skolasztikus teológusok is elemeztek.

Mindezek mellett más teológiai fogalmak és értelmezések is felmerülhetnek a vers kapcsán. Például az emberi szabadság és az önreflexió kérdése, hiszen az elidegenedés és kapcsolatok hiányának érzése az emberi szabadság korlátozását is jelzi. Ezenkívül a megbocsátás és a megtisztulás kérdése is jelen van, hiszen a "Tiszta szívvel" cím és a szív metaforája a bűnbánaton és az újjászületésen keresztül is értelmezhető.

Összességében a vers teológiai szempontból sokféleképpen értelmezhető és számos kapcsolódási pontot mutathat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira. Mindezek mellett természetesen más teológiai irányzatok, mint például a liberális vagy a felszabadító teológia is bevonható az elemzésbe, hiszen a versben számos egyetemes és megfoghatatlan vallási témakör is felmerül.

József Attila TISZTA SZÍVVEL című versét természettudományos szempontból elemezve megfigyelhetjük, hogy a verse nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez. Azonban a természettudomány kutatásainak eredményei által inspirált alkotások és a természetre való reflektálás az irodalomban nagyon gyakoriak.

Az első sorokban az emberi kapcsolatok hiánya kerül említésre: "Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám". A modern természettudományi kutatások során felfedezhetjük, hogy az emberi létezés és az ember kapcsolatai genetikai és környezeti tényezők hatására alakulnak ki. Az ember újszülöttként függ mások gondoskodásától, és az emberi kapcsolatok, mint például a szülő-gyermek vagy barát-barát kapcsolatok, alapvetőek az egészséges fejlődéshez és boldogsághoz.

A következő sorokban József Attila az éhségről beszél, ami az emberi túlélés és energiaellátás alapvető eleme. Az ételre való szükséglet és az étkezési szokások szintén természettudományos kutatások tárgyai, amelyek segítségével jobban megérthetjük az emberi test működését és az élelemhasznosítás folyamatát.

A következő részben József Attila megfogalmazza a "Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök" sorokat. Ez a mondat az emberi természet sötétebb oldalát mutatja be, amely szintén természettudományos tanulmányok és pszichológiai kutatások tárgya. Az agyi működés, a viselkedések, a szociális és erkölcsi normák alakulása mind olyan területek, amelyek a természettudományokkal határosan vizsgálják az emberi természetet.

Az utolsó sorokban a halál és a természet kapcsolata jelenik meg: "Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek, s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen". Ez a sor arra utal, hogy a természet folyamatosan átalakul, és a halál által szerves anyaggá válunk, amelyből új növények vagy más élőlények táplálkozhatnak és továbbfejlődhetnek. A természettudományok, mint például az ökológia vagy a biológia, kutatják az anyag áramlását és a táplálékláncokban betöltött szerepünket.

Összességében elmondhatjuk, hogy József Attila TISZTA SZÍVVEL című verse, bár első pillantásra nem közvetlenül kapcsolódik a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez, mégis megfigyelhetők benne olyan témák és gondolatok, amelyeket a természettudományok kutatása során vizsgálnak. Az emberi kapcsolatok, az élelemhiány, a viselkedés és az emberi természet átalakulása mind olyan területek, amelyek a természettudomány modernebb ágaival összekapcsolhatók.