Nincs itt semmi szép, mert nincs igazság,
Kenyér-anyót veri az alkohol.

Elvonult a szép lélek-magasság
S ifjú apácaszívként haldokol.

Don Quijottként girhes koronánkon
Okos Panzákkal harcolunk s bután.

Nincsen illat sehol a világon,
Hullák rothadnak Volgán és Dunán.

Ó az Ember!! - hagyja karosulni
Az eszmét a butaság szöllején.

S mint ki vágy Krisztus sebébe nyúlni,
Ugy undorodok magamtól is én.

Aromaként öleli itt minden
Magába át a gyűlölet-ködöt.

Nagyon útálkozhatott az Isten,
Hogy ilyen csúnya planétát köpött!

1923. jún. 2.


Elemzések

József Attila Világ megokolt útálata című versében a természettudomány szempontjából számos érdekes elem található. A verse megállapítja, hogy nincs itt semmi szép, mert nincs igazság. Ez a gondolat összefügghet a kvantumfizika legújabb eredményeivel, amelyek rámutatnak arra, hogy a természeti jelenségek mögött rejtett igazságok vannak, amelyek nem mindig láthatóak vagy érzékelhetőek.

A következő sorokban József Attila a szép lélek-magasságot említi, amely elvonult és haldoklik. Ez a gondolat a mai tudományos felfedezésekkel kapcsolatban a tudat és az agy kapcsolatát és működését idézheti fel. A kutatások arra utalnak, hogy a tudatosság és a lélek folyamatosan változik, és kapcsolatban áll az agy működésével.

A versben említett Don Quijottként girhes korona a társadalomtudományok legújabb eredményeivel hozható összefüggésbe. Az innováció és a technológia fejlődése olyan problémákat teremtett, amelyekre új megoldásokat kell találni. Ez a sor utalhat a tudományos fejlődés és a társadalmi hatásai közötti konfliktusra és a tudományos eredményeknél esetlegesen felmerülő etikai kérdésekre.

A versben szereplő gyűlölet-köd és a hullák rothadása a természettudomány kutatási területeihez is kapcsolódhatnak. A biológia, az ökológia és a környezettudomány felfedezései arra hívják fel a figyelmet, hogy a környezetszennyezés és az emberi tevékenység következtében az élőlényekre negatív hatások érhetik. A verseben megjelenő gyűlölet-köd és a hullák rothadása ezeket a folyamatokat és hatásokat idézheti fel.

A vers végén említett Isten csúnya planétát köpött gondolata összekapcsolható a kozmológia és az asztrofizika kutatásaival. Az újabb felfedezések és megfigyelések segítségével egyre jobban megismerhetjük a világegyetem nagyobb skáláját és annak kialakulását. A világűrben sok olyan jelenség és objektum található, amelyek kihívást jelentenek a tudomány számára, és megérthetetlenek lehetnek az ember számára.

József Attila verse tehát számos olyan kérdést és témát érint, amelyek a mai természettudomány különböző területeivel összefüggésben vannak. A kvantumfizika, a tudat és az agy kapcsolata, a technológia hatásai, az ökológia és környezettudomány, valamint a kozmológia és az asztrofizika mind olyan területek, amelyek a természettudomány legfrissebb kutatási eredményeit és felfedezéseit tükrözik.

József Attila "Világ megokolt útálata" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A versben megjelenik a vallással, istenképpel kapcsolatos kérdések és elgondolások.

Verse elején a költő azt állítja, hogy nincs semmi szép, mert nincs igazság. Ez a mondat Biblia megismerésével foglalkozó tudományágakra, mint a bibliatudományra utalhat. A bibliatudomány arra törekszik, hogy megértse, tisztázza és elemzése a Bibliában található szövegeket a kulturális, történelmi és nyelvi kontextusukban. A versben a költő közvetetten azt mondja, hogy a világban nincs igazság, mivel a Bibliával kapcsolatos ismereteink hiányosak vagy torzítottak.

A versben megjelenik a patrisztika nézőpontja is. A patrisztika a keresztény gondolkodás korai időszakára, különösen az első négy évszázadra összpontosít, amikor a korai egyházat vezető atyák történelmi és teológiai gondolatai alakultak ki. A versben a költő arra utal, hogy a "szép lélek-magasság" elvonult és "haldokol" mint egy ifjú apácaszív. Ez a kifejezés a lelki magasság, a spirituális fejlődés hiányára utalhat, ami a patrisztika szempontjából fontos dolog volt.

A következő sorban Don Quijot és Panza azonosításával a skolasztika nézőpontja jelenik meg. A skolasztika központi elemeként az értelem és hit kölcsönhatását hangsúlyozza. A versben a költő azt állítja, hogy "Okos Panzákkal harcolunk s bután." Ez a kifejezés utalhat arra, hogy a tudás és a realitás közötti kapcsolat hiányzik, ami a skolasztika szempontjából fontos volt.

A versben szerepel továbbá a hullák, a gyűlölet és az isteni undor motívuma, ami a negatív világképet és a túlságosan gonosz emberi természetet hangsúlyozza. Ez a vallási és morális gondolkodás korlátait, valamint az istenfélelem és a bűntudat mélységeit jeleníti meg.

Ezenkívül a versben a költő kérdéseket is felvet az élet és a világ keletkezésének fonákságáról és gondjairól. Az istenlét személyes és erkölcsi kérdésekkel kapcsolatos elgondolásokkal vegyül, amelyek mélyedebben figyelmeztetnek az emberi természet problémáira.

Általánosságban a vers a vallási kérdésekkel kapcsolatos kételyeket, a világ rosszindulatát és az emberi lények önmagukkal és Istennel kapcsolatos kapcsolatát vetíti előre. A verse teológiai szempontból a szkepticizmus és az erkölcsi rendezetlenség kifejezése, míg a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontja a vallási elkötelezettség, a szellemi növekedés és az intellektuális tisztánlátás irányába teheti a költemény értelmezését.

József Attila "Világ megokolt útálata" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból több összefüggésre is kitérhet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Tematika: A vers fő témája az elidegenedettség, a világ elutasítása és az emberi lét megkérdőjelezése. Ez a téma általánosságban is jelen van a modernista irodalomban, mely a XX. század elején volt népszerű.

2. Modernista líra: József Attila versei a modernista líra jegyeit mutatják, például a szabad verset és a szimbolikus képeket használja. Így közelíti meg az elidegenedést és a világot.

3. Influenciák: A versben található Don Quijote és Krisztus utalások nemzetközi szépirodalmi hatásokra utalnak. Don Quijote az idealizmust szimbolizálja, míg Krisztus az önfeláldozást és az emberi szenvedést.

4. Megformálás: Az erős képek, a szimbolikus nyelvezet és a ritmikus szerkezet az irodalmi stílusba illeszkedik. Ezek az irodalmi eszközök segítenek kifejezni az elidegenedést és a világ elutasítását.

5. Szocio-historikus kontextus: A vers 1923-ban íródott, ami azt jelenti, hogy az akkori társadalmi és politikai helyzet is befolyásolhatta a költő gondolkodását és a verse koncepcióját. Az igazságtalanság érzése és a társadalomkritika általános problémák voltak a modernista irodalomban.

6. Expresszionizmus: A vers expresszionista jegyeket mutat, amely a lírai érzelemkifejezést és az emberi lélek belső világát helyezi előtérbe. Ez az irányzat a XX. század elején népszerű volt a nemzetközi és a magyar irodalomban is.

7. Kontrasztok: A versben található kontrasztok, például az alkohol és a kenyéranyó, a szép lélek és a haldokló szív, az okos Panzák és a butaság, a gyűlölet-köd és az illat hiánya, valamint az Isten és a csúnya planéta, érzelmileg és szimbolikusan is jelentést hordoznak, ami az irodalmi művészetben gyakori.

8. Kifejezőerő: József Attila a versben megmutatja a lírai én elutasításának mélységét, amely szintén általános témája lehet a magyar és a nemzetközi irodalomnak.

Ezen összefüggések figyelembevételével József Attila "Világ megokolt útálata" című versét irodalomtudományi szempontból lehet elemezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.