Petőfiért toroz a társaság,
Fölzengenek a víg és bús danák,

Az örök ifjú lelke bujtogat
Vad vágyakat és édes álmokat.

Kis kocsma éjén nótás magyarok
Emléke és reménye kavarog.

És egyszerre az ivó ajtaján
Megjelenik egy kedves barna lány,

Szemében tűz és ajakán mosoly,
Oly tiszta, édes, oly derűs, komoly,

Magyar lány és a költő nézi őt
És fájva látja tűnni az időt.

Mily fiatal, mily szép, ha látta volna
Petőfi őt, ily bájjal andalogva,

Tán legszebb versét írta volna itt!
Fiúk, igyunk! Idézzünk Valakit!


Elemzések

A versben először is találkozunk a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható elemekkel, amikor Juhász Gyula említi az "ivó ajtaján" megjelenő barna lányt. A modern genetika és az öröklődés témája kapcsolódhat ehhez, hiszen a barna szem és hajszín öröklődés során jelenhet meg.

Ezenkívül, a versben megjelennek a természetben előforduló jelenségek, amik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolhatóak össze. A versben említett "szemében tűz" és "ajakán mosoly" a fizikai jelenségek, mint a látható fény sugárzása és az emberi arc mimikája. Az optika és az agykutatás területei kapcsolódhatnak ezekhez a témákhoz.

A verseben szintén szó esik az idő múlásáról, ami az időtudomány és az űrkutatás területéhez kapcsolható. A költő fájdalmasan látja, ahogy az idő elszáll, ami az idő múlásának relativitásával és a világegyetemben megtalálható időfékkel kapcsolatos legújabb kutatásokra utalhat.

Végül, a vers utolsó soraiban a Petőfi és a költészet témaköre kapcsolódik a természettudományhoz. A költő itt arra utal, hogy ha Petőfi látná ezt a gyönyörű lányt, talán a legszebb versét írná. Ez a gondolat összekapcsolható a kreativitás és az inspiráció tudományával, amely azt kutatja, hogy mi minden határozza meg a művészi alkotások születését, és hogyan hatnak ezek az alkotások az emberekre.

A vers Juhász Gyula "Petőfikor" című kötetéből származik, melyet 1926-ban jelentetett meg. A vers első sora, "Petőfiért toroz a társaság", már a kezdetektől utal Petőfi Sándorra, a magyar költészet egyik legnagyobb alakjára és ihletforrására. A versek középpontjában a társaság hangulatát, az emberek örömét és bánatát, valamint a Petőfi iránti rajongást és emlékezetet állítja. A versek jelzik az élet és az idő múlását, valamint a halhatatlanság vágyát is.

Ezen túlmenően, a versben megjelenik egy kedves barna lány, aki a költő számára időt állít meg. A lány szépsége és tiszta, derűs mosolya általában a jellemzése Petőfire is vonatkozik, hiszen ő a magyar irodalom egyik legnagyobb szerelmes költője volt. A versben megidézik Petőfit és felidézzék a költői ihletet, ami a társasági beszélgetés során megszülethet.

Az alapján, hogy a vers Petőfire és a társaságára utal, a magyar szépirodalom kontextusában azonosíthatjuk a romantikus irodalommal, amely Petőfi korában volt divatos. Petőfi maga is a romantikus áramlat része volt. A versben megjelenő társaság, a víg és bús danák, a kis kocsma és az emlékezés és remény jelenléte szintén a romantika jellemzői lehetnek. A romantikus irodalomban gyakran ábrázolták a társasági életet, az érzelmeket és a múlt emlékezetét.

Nemzetközi összefüggések tekintetében a versben használt motívumok és a romantikával való kapcsolat az európai romantika más országokban is megtalálható. A romantikus irodalomban sokszor megjelennek hasonló hangulatú társasági események és költői ihlet, valamint az idő múlásának jelzése. A lány szépsége, tisztasága és derűs mosolya általában a romantikus költői érzékenységet sugallja.

Emellett, a vers kevés szövege lehetővé teszi, hogy szélesebb kulturális összefüggésekkel is kapcsoljuk össze. A társaság és a kis kocsma említése a bohém életmódra és a kulturális fesztiválokra utalhat, amelyek az irodalmi közegben is elterjedtek.

Összességében, a vers irodalomtudományi szempontból értékes információkat nyújt Juhász Gyula és az 1920-as évek magyar irodalmi környezetéről, valamint Petőfi Sándor és a romantika jelentőségéről a magyar és nemzetközi irodalomban.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, számos összefüggést találhatunk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai között is.

Az első négy sor arra utal, hogy a társaság azért gyűlik össze, mert Petőfi Sándorért, a híres költőért toroznak. Ez az összegyűlés a történelmi időben történik, és az emberek érzéseinek és hangulatának megjelenítése által megtapasztalható. Ez már az első összefüggés a bibliai világgal, hiszen a biblia is egy történetekből összeálló könyv, amelyben az emberek érzéseit és hangulatát is megjelenítik.

A következő sorokban a költő a "bujtogató" lelkéről beszél, amely vad vágyakat és édes álmokat hoz elő. Ez összekapcsolható a patrisztikus nézőponttal, amely hangsúlyozza az ember lelkének erejét és vágyát a tökéletesedésre, a felsőbbrendű értékek felé való törekvést. Ez a törekvés azonban a szabadság és a vágyak iránti fenntartással is társul, ahogy a versben is megjelenik.

A "nótás magyarok" említése és a kis kocsma éjszakai hangulata szoros kapcsolatban van a magyar nép hagyományaival és identitásával. Ez a kapcsolat a bibliai nézőpontban is megfigyelhető, hiszen a biblia is a nép történetét és hagyományait tartalmazza, amelyek meghatározzák identitásukat és kultúrájukat.

A vers folytatásában a költő megemlíti a "kedves barna lányt", aki megjelenik az ivó ajtajánál. Ez a szereplő a patrisztikus és skolasztikus nézőpont szerint a szépség, az öröm és az édes életteli jelenlét megtestesítője lehet. A szépség és az öröm az isteni jóság megnyilvánulása, amely a teremtett világban is megtalálható.

A versben megfigyelhető az idő múlása és az ezzel járó fájdalom érzése. Ez a patrisztikus és skolasztikus nézőpontban az elmúlás általános jellemzője, amely az emberi létben és az időben megjelenik. Az idő múlása mindnyájunk számára fájdalmas lehet, és ezt a fájdalmat a vers meg is jeleníti.

Végül, a vers felszólítással zárul, miszerint az ivóközönség idézzék fel Valakit. Ez a Valaki az isteni jelenlét vagy az isteni kegyelem megjelenése lehet. Ez összefügg a vallási és teológiai nézőpontokkal, amelyek hangsúlyozzák az emberi élet értelmében és céljában az isteni jelenlétet és kapcsolatot.

Így tehát a vers teológiai szempontból számos összefüggést mutat a bibliatudománnyal, a patrisztikával és a skolasztikával is. Ez a költői alkotás lehetőséget ad arra, hogy elmélkedhessünk az emberi létről, a hitről és az istenivel való kapcsolatról.