A faluvégi ház című vers teológiai szempontból is értelmezhető. A költő részleteiben is megrajzolja a házat, ahogy az a falu szélén áll, és a távol tájra néz. A nap világítja a házat, és ez az égő nap metaforaként szolgálhat a bibliai isteni jelenlétre utalva. Egy olyan isteni jelenlétre, amely mindent látni és az égi magasságokba hatol. Ez a megjelenítés rávilágít arra, hogy a ház nem csupán egy egyszerű épület, hanem egy szent hely, egy istentisztelet helyszíne.
A versben említett zene és a daloló cimbalom is fontos szerepet játszik a teológiai értelmezésben. A zene és a dalolás hagyományosan az istentiszteletek része, amelyeket a hívők az isten dicséretére és imádására használnak fel. A zene a mennyekből érkezik és eljut az égig, így összekötve a földi és a mennyei dimenziót. Ezt a jelentést erősíti a fecskék megjelenése, akik az égbe szállnak. A ház, a zene és a fecskék között fennálló összefüggés tehát arra utal, hogy a ház az isteni jelenlét helyévé válik, ahol az imádás és az istentisztelet megtörténik.
Ugyanakkor a versben megjelenik a homályos és fázós alkony, valamint a denevér átrepülése a toronyon. Ezek a jellemzők ellentétben állnak az isteni fényességgel és melegséggel. Ezek a motívumok arra utalnak, hogy a ház, bár istentiszteleti helyszín, nem mentes a gonosz jelenlététől és a sötétségtől. Az alkony homályossága és a denevér átsuhanása metaforái lehetnek az evilágnak és a sötétségnek, amik még a szent helyeken is megjelenhetnek.
A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjai is hozzájárulhatnak a vers teológiai értelmezéséhez. A bibliatudomány a Biblia szövegeinek elemzésével és értelmezésével foglalkozik. A versben megjelenő elemek, mint például a ház, a nap és a zene, hasonló motívumokra utalnak a Bibliában megtalálható szent szövegekben. A patrisztika és a skolasztika is kiválóan alkalmasak a vers értelmezésére, mivel ezek a teológia tradíciók foglalkoznak a keresztény hit és a hitvédelem kérdéseivel. A patrisztika elsősorban a korai egyházatyák gondolkodását vizsgálja, míg a skolasztika a középkori teológusok filozófiai megközelítéseit tartalmazza. Mindkét tradíció különböző teológiai és filozófiai fogalmakkal és érvelési módszerekkel járulhat hozzá a vers teológiai értelmezéséhez.
Összességében a Juhász Gyula A faluvégi ház című vers teológiai értelmezése sokféle megközelítésből történhet, beleértve a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika perspektíváit is. Az isteni jelenlét, az imádás és az istentisztelet képe együtt jár a fényességgel és a melegséggel, de nem hagyható figyelmen kívül a gonosz és a sötétség jelenléte sem. Ezek az elemek együtt teszik ki a verse sértéseit, és teológiai mélységet adnak a szövegnek.