A falu végén áll egy kicsi ház.
A messze, távol tájra kivigyáz.
Úgy ég a napban, mint az esti láz.

A faluvégi házból zene szól.
Elvágyó bánat cimbalma dalol
A messzenéző eresze alól.

Fecskéje az egekbe fölcikáz,
Kéménye is merengve fölpipáz,
A faluvégről égre néz e ház.

De rávigyáz a mohos, ó torony
S homályos, álmos, fázós alkonyon
A homlokán egy denevér átoson.


Stílusok

Tóth Árpád stílusában átírt verzió:

A kistermetű ház a falu végén nyújtózik,
Messzi tájakat kémlelve szerteszét húzódik,
Az égtől égő napon, mint az est fénylő láza.

A faluvégi fészekből szűrődik zenehang,
Búcsúzó sóhaj cimbalmon kattog, askang,
Messze suhanó szél alatt égető dallam szól.

Libegő fecske felhőkbe röppen felette,
Kémény füstje elmerengett szomorú ég alatt,
A faluvég házára az ég kékjét mereszti.

Moha borítja, toronynyár dacosan őrködik,
Homályosan, álmosan, fázósan kutatva alkonykor,
Homloka fölött egy denevér átrepül halkan.

Az ő faluvégi házából csöng a dal,
Berzsenyihez száll a hegedűnek hangja,
Végigvonult a széles tájon, ahol a határ találkozik a lappangó napocska aranyával.

A faluvégi ház emeletén a szél szárnyal,
A blanka lila függönyökből könnyű ének száll,
Hangos éneket érez a magány a messzire szálló dal alatt.

A rigókat a tavaszi reggel meghallja,
A kicsi kéményben vidámi füstök szállnak,
A hegyek felé néz a faluvégi ház.

De vigyáz rá a kopott, zöld torony,
Sötét, árnyékos, hűvös alkonyatkor,
Egy bagoly száll át rajta a homlokán.


Elemzések

Juhász Gyula A faluvégi ház című versét irodalomtudományi szempontból is elemezhetjük, és több összefüggést is találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az első szakaszban a faluvégi házat a távolságtartás jellemzi, a ház azonban mégis kapcsolatban van a körülötte lévő tájjal. Ebben az ellentétben a romantikus irodalomban gyakran előforduló természettel való kapcsolatot láthatjuk, amely a természet költészeti funkciójának hangsúlyozására törekszik.

A második szakaszban a zene, a bánat és a dal szerepelnek, amelyek mély érzelmi hatást keltenek. Ez a szakasz a zenei költészetnek tekinthető, amely a hangok és ritmusok erejével érzelmeket kelt. Egyes költők, mint pl. Juhász Gyula, gyakran használták a zenét és a dalt költészeti eszközként.

A harmadik szakaszban a természeti elemek jelennek meg, mint a fecskék és a kémények. Ezek a természeti jelenségek általában a költészetben a szabadság szimbólumai, és a természet csodájának bemutatására szolgálnak. Ez a típusú elem a romantikus irodalomban gyakran előfordul.

Az utolsó szakaszban a torony és a denevér jelenik meg. Ezek a sötét, titokzatos elemek növelik a ház misztikusságát és feszültségét. A torony és a denevér szimbólumként is értelmezhető, amelyek az árnyakkal, halállal és a múlt múlhatatlanságával kapcsolatos motívumokra utalnak.

Összességében Juhász Gyula A faluvégi ház című verse több szempontból is kapcsolódik a magyar és nemzetközi szépirodalomhoz. A versek elemzése során fontos az irodalmi eszközök és elemek azonosítása, valamint a költői jelentés és szándék megértése.

A vers természettudományos szempontból nézve több érdekes és releváns elemet tartalmaz.

Az első sorban említett kicsi háznak a helyzete és környezete fontos lehet a természettudomány szempontjából. Azt mondja, hogy a ház a falu végén áll, ami azt sugallhatja, hogy közel van a természethez és annak kihívásaihoz. A falu végén található ház egy olyan területen lehet, ahol a természet még uralja a leginkább az élőlényeket és az emberi beavatkozás minimális. Ez lehetőséget adhat különféle természettudományos kutatásokra és megfigyelésekre.

A következő sorokban beszélnek a nap erejéről, amint úgy ég a napban, mint az esti láz. Ez a napenergia fontosságára utalhat, ami a mai napig a természettudomány középpontjában áll. A napenergia hasznosítása és megértése kulcsfontosságú a jövő fenntarthatósága szempontjából.

A következő versszakban említést tesznek a zene szólásáról a házból. A zene összefüggésbe hozható a hangtan és az akusztika tudományával. A hangtan és az akusztika azért fontosak, mert segítségükkel jobban megérthetjük a hangok terjedését és azok hatásait a környezetre.

A következő versszak a ház körül található élőlényekkel folytatódik. A fecskék említése a madártanhoz és az ornitológiához kapcsolódik. A kopaszodó kémény szintén különösen érdekes lehet a madarak szempontjából, akik gyakran használják a kéményeket fészekrakásra vagy szállásolásra. Ezenkívül a kémények is fontosak lehetnek a levegőminőség és a szennyező anyagok monitorozásában.

A vers utolsó részében a torony említése és a denevér átszárnyalása összekapcsolódhat a batológia tudományával. A batológia a denevérekkel foglalkozó tudományág, amely tanulmányozza ezeknek az állatoknak az életmódját, viselkedésüket és jellemzőiket. Ezenkívül a torony lehetőséget ad lehetőséget a madárrajok megfigyelésére és a madármegfigyelés tudományos módszereinek alkalmazására.

Összességében tehát a vers több olyan elemet tartalmaz, amelyek a természettudományos kutatásokhoz és területekhez köthetők. A természet, a napenergia, a hangtan, az ornitológia és a batológia csak néhány példa arra, hogy milyen friss felfedezésekkel és tudományos területekkel kapcsolatosak lehetnek a vers részei.

A faluvégi ház című vers teológiai szempontból is értelmezhető. A költő részleteiben is megrajzolja a házat, ahogy az a falu szélén áll, és a távol tájra néz. A nap világítja a házat, és ez az égő nap metaforaként szolgálhat a bibliai isteni jelenlétre utalva. Egy olyan isteni jelenlétre, amely mindent látni és az égi magasságokba hatol. Ez a megjelenítés rávilágít arra, hogy a ház nem csupán egy egyszerű épület, hanem egy szent hely, egy istentisztelet helyszíne.

A versben említett zene és a daloló cimbalom is fontos szerepet játszik a teológiai értelmezésben. A zene és a dalolás hagyományosan az istentiszteletek része, amelyeket a hívők az isten dicséretére és imádására használnak fel. A zene a mennyekből érkezik és eljut az égig, így összekötve a földi és a mennyei dimenziót. Ezt a jelentést erősíti a fecskék megjelenése, akik az égbe szállnak. A ház, a zene és a fecskék között fennálló összefüggés tehát arra utal, hogy a ház az isteni jelenlét helyévé válik, ahol az imádás és az istentisztelet megtörténik.

Ugyanakkor a versben megjelenik a homályos és fázós alkony, valamint a denevér átrepülése a toronyon. Ezek a jellemzők ellentétben állnak az isteni fényességgel és melegséggel. Ezek a motívumok arra utalnak, hogy a ház, bár istentiszteleti helyszín, nem mentes a gonosz jelenlététől és a sötétségtől. Az alkony homályossága és a denevér átsuhanása metaforái lehetnek az evilágnak és a sötétségnek, amik még a szent helyeken is megjelenhetnek.

A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjai is hozzájárulhatnak a vers teológiai értelmezéséhez. A bibliatudomány a Biblia szövegeinek elemzésével és értelmezésével foglalkozik. A versben megjelenő elemek, mint például a ház, a nap és a zene, hasonló motívumokra utalnak a Bibliában megtalálható szent szövegekben. A patrisztika és a skolasztika is kiválóan alkalmasak a vers értelmezésére, mivel ezek a teológia tradíciók foglalkoznak a keresztény hit és a hitvédelem kérdéseivel. A patrisztika elsősorban a korai egyházatyák gondolkodását vizsgálja, míg a skolasztika a középkori teológusok filozófiai megközelítéseit tartalmazza. Mindkét tradíció különböző teológiai és filozófiai fogalmakkal és érvelési módszerekkel járulhat hozzá a vers teológiai értelmezéséhez.

Összességében a Juhász Gyula A faluvégi ház című vers teológiai értelmezése sokféle megközelítésből történhet, beleértve a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika perspektíváit is. Az isteni jelenlét, az imádás és az istentisztelet képe együtt jár a fényességgel és a melegséggel, de nem hagyható figyelmen kívül a gonosz és a sötétség jelenléte sem. Ezek az elemek együtt teszik ki a verse sértéseit, és teológiai mélységet adnak a szövegnek.