Ballag a csorda már az út porában,
A kondás kürtje álmodozva búg
S a csorda végén baktat egymagában
Egy nagy, fekete bika, mint a bú.

A többiek mind egy csapatba mennek
És vidoran néznek egymásra ők,
Egyik-másik szerelmesen epedve
Már összebúvik és vágyódva bőg.

A kertekben a hervadt napraforgó
Nyugatra csügged és az égi bolygó
Fáradt szemével vörösen hunyorgat.

A nagy, fekete bika elmaradva
Oly árván néz a tűnő, tompa napba
S a fázó nyárfák baljósan susognak.


Elemzések

A vers teológiai értelmezése az alábbiak szerint történhet:

1. Bibliai utalások: A versben megjelenik a bibliai csordának a képe, amely a hűség, vezetői iránymutatás és védelem szimbóluma. A kondás kürtje pedig a pásztor szerepét szimbolizálja, aki gondoskodik a nyájáról és vezeti azt. A fekete bika pedig a Biblia jelképeiben gyakran szereplő erő és hatalom képe lehet.

2. Bibliatudomány: Az alábbiakban kifejtjük, hogy a bibliai témákat milyen módon lehet összekapcsolni a verssel. A kondás szerepe a nyáj vezetése és védelme lehet, amely az Ószövetségben a pásztorok szerepe fontos szimbólum volt. A fekete bika pedig az Ószövetségben a szakrális áldozatok és rituálék része lehetett.

3. Patrisztika: A patrisztika az egyházi atyák tanításai és gondolatai. A versben megjelenő képeknek nincs egyértelmű patrisztikai jelentősége, de a fekete bika képe összekapcsolható a keleti egyházban előforduló ikonográfiai elemekkel, ahol a fekete szín a szentek és mártírok jelképe.

4. Skolasztika: A skolasztika a középkorban elterjedt filozófiai irányzat volt. A versben nem találhatók olyan elemek, amelyek kapcsolódhatnának a skolasztikához.

Összefoglalva, a vers teológiai elemzése alapján leginkább a bibliai utalások és a bibliatudomány fontosak. Az egyéb nézőpontok (patrisztika, skolasztika) kevéssé kapcsolódnak a vershez, de az ikonográfiai elemek egy lehetséges értelmezése lehet.

A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggést is felvethet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Juhász Gyula költészete: Juhász Gyula a századforduló egyik legjelentősebb magyar költője volt. Verseiben a szimbolizmus és a romantika jegyei is fellelhetőek. A "A fekete bika" című versében a természeti elemek (csorda, bika, napraforgó, nyárfák) szimbolikája és a természet hangulatának ábrázolása a jellemző.

2. Sors- és elszigeteltség motívuma: A versben magára maradt, fekete bika képe jelenik meg, míg a többiek vidáman mennek tovább. Ez a motívum a magyar irodalomban is előfordul, például József Attila "Mint egy szál gyertya..." című versében vagy Kosztolányi Dezső "Halotti beszéd" című versében.

3. A romantikus tájkép: A versben megjelenik a természeti környezet ábrázolása, például a napraforgó és a nyárfák. Ez a romantikus tájképfestészet későbbi változataira is hatással volt, például a festészetben Caspar David Friedrich művei között is találhatunk hasonló jellegű tájképeket.

4. Általános elszigeteltség motívuma: Az elszigeteltség motívuma a nemzetközi irodalomban is gyakran előfordul. Például az amerikai irodalomban Edgar Allan Poe, vagy a francia irodalomban Charles Baudelaire verseiben is gyakran megjelenik ez a motívum.

5. Szimbólumok és metaforák használata: A versben megjelenő szimbólumok és metaforák (a bika, a napraforgó, a nyárfák) kiemelt fontossággal bírnak a vers üzenetének megértésében. Ez a jellegzetesség a szimbolikus irodalomban, például a francia szimbolizmusban vagy az angol romatikában is megtalálható.

A vers a természeti környezetben játszódik, ahol egy csorda elindul az úton. A csorda végén egy nagy, fekete bika halad egymagában, amely viszonylag új jelentést hordozhat a mai természettudomány szempontjából.

Az első észrevehető kapcsolat a kondás kürtje és az állatok viselkedésének tanulmányozásával lehet. A vers említi, hogy a kondás álmodozva búg, ami a mai állattudomány kutatási területeivel kapcsolható össze. A hangok és hozzájuk kapcsolódó állatok viselkedésének elemzése és megértése a viselkedésökológiához és az állati kommunikáció kutatásához kapcsolódik.

A versben szereplő többi állat szerelmesen epedve néz egymásra, ami az állati szocialitás és közvetlen kapcsolatok vizsgálatához kapcsolható. Az állatok közötti kötelékek és azok kialakulási mechanizmusai ma intenzív kutatási területet jelentenek a viselkedésökológiában és az etológiában.

A versben említett hervadt napraforgó és a fáradt szemű égi bolygó utalhat a növények és az égitestek adaptációs mechanizmusaira, amelyekre a környezetükhöz való alkalmazkodás és a túlélés szempontjából van szükségük. A növények fotoszintézise és az égitestek mozgása és kölcsönhatása a Földdel ismereteken alapuló kutatási területek a mai természettudományban.

A nagy, fekete bika a tűnő, tompa napba nézve árván és fázva ábrázolódik, amely áthallásokat hordozhat a klímaváltozás és az élőlények fenyegetettségének témájára. A globális felmelegedés, a biodiverzitás csökkenése és a természetes élőhelyek pusztulása hete váltak a természettudomány kutatási prioritásává, és sokan keresik a megoldásokat és az alkalmazkodási mechanizmusokat a változó környezeti feltételekhez.

Összességében, a versben szereplő elemek és képek sokszínű kapcsolatokat mutatnak a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatási területeivel. Az állatok viselkedése, az állati kommunikáció, az adaptáció és az éghajlatváltozás csak néhány példa a témákra, amelyeket a vers felvet és amelyek ma aktívan kutatottak a természettudományban.