Tessék, urak, hölgyek, folyvást lehet,
A legjobb alkalom csekély belépti-
Díj mellett nézni a világ csodáit.
Itt látható bethuliás Judit
Holofernes fejével. Mosolyog
És integet és véres a keze.
Itt látható a három régi gyilkos,
Spanga, Pitél, Berec, kik éjszaka
Az ország bíráját kivégezék.
Itt látható világszép Vecsera
Rudolf mellett a mayerlingi ágyon.
Itt Szebasztopol ostroma a tépett
Hullákkal és a repülő erőddel.
Tessék, urak, hölgyek, folyvást lehet!
Ezek a múlté, ám dicső korunk
Ezer vívmánya lepipálja őket.
Itt látható a híres hadvezérlő,
Ki vágóhídra vitt több milliót,
Pedig már tudta, hogy minden hiába.
Itt látható a tömeggyilkos ember,
Ki a békében ölte csapatostul
Testvéreit. Itt látható a hős,
Ki bombákat vet s nemcsak háborúban.
Itt látható a felelőtlen ember
S egy másik is, kitömve, spirituszban,
Ez az igazságot kimondta nyíltan
És nem törték fejét be, derekát csak.
Tessék, urak, hölgyek, folyvást lehet!


Elemzések

Juhász Gyula "A panorámás" című verse irodalomtudományi szempontból több összefüggést és motívumot is felvet a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Történelmi és mitológiai alakok: A versben megemlített Judit és Holofernes, valamint a három régi gyilkos (Spanga, Pitél, Berec) történelmi és/vagy mitológiai alakokat képviselnek. Ez a motívum a magyar és a nemzetközi irodalomban is gyakran előfordul, például Shakespearenél vagy a görög tragédiáknál.

2. Romantikus hősök és tragédiák: A versben megjelenő Rudolf és Vecsera a Mayerlingi tragédiát idézik fel, amely a romantikus irodalomban gyakran előforduló motívum. Az áldozatok és a tragikus sorsuk, valamint a szépség és a halál közötti kapcsolat romantikus hősöket teremtett, akiknek sorsa megérintette az olvasókat.

3. Történelmi események: A vers említést tesz Szebasztopol ostromáról, amely történelmi eseményként ismert a világirodalomban. A történelmi események, csaták és háborúk gyakran fontos szerepet játszanak a nemzetközi irodalomban, például Tolstoj "Háború és béke" című regényében.

4. Emberi sorsok és konfliktusok: A versben bemutatott hadvezérlő, tömeggyilkos, hős és felelőtlen ember olyan karakterek, akik az emberi sorsok és konfliktusok sokaságát képviselik. Az ilyen karakterekkel való azonosulás és az egyéni létezés mélyebb kérdéseit érintő tematika szintén elterjedt a nemzetközi irodalomban.

5. A múlt és a jelen, a régmúlt és a modern kor összefüggései: A versben a múltbéli eseményeket a korabeli modern kor vívmányaihoz hasonlítják. Ez a motívum felveti a múlt és a jelen közötti összefüggéseket és a modernizáció hatásait az emberi társadalomra, ami szintén gyakran megjelenik az irodalom világában.

Összességében Juhász Gyula "A panorámás" című versében számos olyan motívumot találhatunk, amelyek kapcsolódnak a magyar és a nemzetközi szépirodalomhoz. A történelmi és mitológiai alakok, a romantikus hősök és tragédiák, a történelmi események, az emberi sorsok és konfliktusok, valamint a múlt és a jelen közötti összefüggések mind fontos témákat és motívumokat képviselnek az irodalomtudományban.

Juhász Gyula "A panorámás" című versében számos teológiai elem található, amelyek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjaira is utalhatnak.

Az első ilyen elem a bethuliás Judit megjelenése, aki Holofernes fejével mosolyog és integet. A bibliai történetben Judit a nép megmentője, aki Isten segítségével kiiktatja ellenségét. Itt a versemben Judit figura rámutathat az isteni beavatkozásra, a győzelemre és az igazság diadalára.

A következő elem a három régi gyilkos, akik az ország bírájával végeznek éjszaka. Ez a többistenhitből eredő erőszakos jelenségre utalhat, amely a keresztény hitben elfogadhatatlan és bűnös. A Szentírás azt tanítja, hogy ne ölj.

Egy másik teológiai elem Vecsera Rudolf mellett a mayerlingi ágyon. Itt a költő a mártírhalált szenvedett fejedelemre utal, aki öngyilkosságot követett el szeretője, Mary Vetsera társaságában. Az öngyilkosság a katolikus tanítás szerint bűn, mert az emberi élet Isten ajándéka.

A Szebasztopol ostroma a következő vallási elem, amely a történelem során a kereszténység elleni harc eredményeként jelenik meg. Az ostrom során a keresztények halálra utalták magukat, hogy megvédjék hitüket. Ez rámutat az elkötelezettségre és a vallási áldozatvállalásra.

A vers további részében a költő a jelenkorban előforduló erőszakos eseményekre utal, mint például a háborúk és tömeggyilkosságok. Ezek a teológiai szempontból megkérdőjelezhető és elfogadhatatlan cselekedetek, amelyek sértik a szeretet és béke tanításait.

A vers egyik különleges eleme a "tömeggyilkos ember". Ez az emberi gonoszságra és önzőségre utal, amely a patrisztika, azaz a korai egyházi írók tanítása szerint a bűn forrása. A skolasztika, a középkori filozófiai iskola tanítja, hogy az emberi szabad akarat felelős a bűnbeesésért és a gonosz cselekedetekért.

Végezetül a versben említett "felelőtlen ember" és "egy másik" karakterek a bűnös és büntetlen cselekedetekre utalhatnak. Ez rámutat arra, hogy az embernek felelősséget kell vállalnia tetteiért, és hogy a igazságnak mindig nyíltan kell kifejeződnie, akkor is, ha ez kellemetlen vagy veszélyes helyzetekbe hozza az embert.

Ezek a teológiai elemek a versben rámutatnak a bűn, az igazság, az isteni beavatkozás és a felelősség témáira, amelyek a keresztény tanítások alapján fontosak. A vers a történelmi és társadalmi kontextuson keresztül elemzi ezeket az összefüggéseket, és rámutat, hogy a jelenkorban is jelen vannak ezek a teológiai kérdések és problémák.

A vers címe "A panorámás", és Juhász Gyula a közönségnek bemutatja a világ csodáit és történelmi eseményeit egy panorámaszerű nézetben. Azonban, ha a mai természettudományos felfedezésekhez kapcsoljuk, számos olyan elemet találunk, amelyek kapcsolatba hozhatók a modern tudomány eredményeivel.

Az első részben Juhász említi, hogy látható bethuliás Judit, aki Holofernes fejével mosolyog. Ezek a bibliai alakok és az őt ábrázoló jelenetek természetesen a vallás és a történelem részei, de a modern tudományban egyes kutatók DNS-tesztekkel próbálják rekonstruálni a múlt embereinek arcvonásait és genetikai adottságait. Ez valamilyen módon kapcsolódhat az ábrázolt múltbéli alakokhoz és az új technológiákkal végzett vizsgálatokhoz.

A második részben szerepelnek olyan nevek, mint Spanga, Pitél és Berec, akik éjszaka kivégezték az ország bíráját. Bár ez a történelmi esemény nem kapcsolódik közvetlenül a természettudományhoz, de az elmúlt évtizedekben a bűnügyi tudomány fejlődése és a DNS-analízis segítségével sok olyan régi bűncselekményt sikerült megoldani, amelyeknek korábban nyomra sem akadtak.

A következő részben Juhász említi Rudolfot és a mayerlingi ágyat. Ez egy híres történelmi tragédia, de ma már a pszichológia és a neurológia segítségével próbálják megérteni a mentális egészségügyi problémákkal járó eseményeket és a tragédiák hátterét.

A versben jelen van Szebasztopol ostroma, ahol hullák és repülő erődként ismertetik a tájat. A modern haditechnológia fejlődése lehetővé teszi számunkra a távolról történő vezérlést és a távoli térségek célzott támadását. A repülő erődök említése pedig utalhat a légvédelmi technológiákra és a fegyverfejlesztésre, amelyek napjainkban is folyamatosan fejlődnek.

A továbbiakban Juhász beszél egy híres háborús vezetőről és a tömeggyilkosságokat elkövetők különböző formáiról. Ezek az alakok és események a modern pszichológia és szociológia szempontjából vizsgálandóak, hogy megértsük és megpróbáljuk megelőzni az ilyen cselekedeteket a társadalomban.

Végül Juhász említ egy felelőtlen embert és egy másikat, akit spirituszban tömték ki, de az igazság kimondásáért megbüntették. A modern korban az igazság kimondása és a társadalmi igazságtalanságok elleni fellépés témái folyamatosan jelen vannak a politikában és a közéletben. Ez a rész arra utalhat, hogy a modern társadalomban is léteznek akadályok és visszahúzó erők az igazság keresése és megmondása terén.

Összességében, noha a vers a múlt történelmi eseményeit és alakjait mutatja be, számos olyan elemet tartalmaz, amelyek kapcsolódhatnak a mai természettudományos felfedezésekhez és a modern társadalmi, pszichológiai és technológiai fejlődésekhez.