A vers első sorai a Tábor hegyét említik, amely fontos szerepet játszik az elragadtatásnak. Az elragadtatás fogalma összekapcsolható a modern pszichológia és neurológia koncepcióival, amelyek a boldogság, öröm és felhőtlen életérzés hátterében álló agyi folyamatokat tanulmányozzák.
A következő sorokban a versben szereplő Mester, valószínűleg Jézus Krisztus, megjelenik. A költő leírja, hogy Mester ruhája tündöklőbb, fehérebb még, mint az emberé. Ez a leírás rokonolhat a modern textiltechnológiával és a fehérítő eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a ruhák erőteljes fehérítését.
A vers folytatásában Mózes és Illés neve is felmerül, akik bibliai szereplők és fontos szerepet játszanak a keresztény hitben. Ezt a részt a teológia és a vallástörténet tudományával kapcsolhatjuk össze.
A versben szereplő tanítványok említése után az egyikük felveti, hogy építsenek hármas hajlékot. Ez az ötlet az építészet és a mérnöki tudományokkal függ össze, amelyek mindig kutatják, hogyan lehet megfelelő lakóhelyeket és szerkezeteket létrehozni.
A Mester nem válaszol, hanem elmerül a gondolataiban. Ez az állapot összekapcsolható a modern kognitív pszichológia és filozófia elméleteivel, amelyek a meditáció, a mély gondolkodás és a tudatállapotok kutatására összpontosítanak.
A vers végén a Golgotához vezető út említése utal Jézus keresztre feszítésére és halálára. Ezen a ponton az orvostudomány és az anatómiai kutatások szemlélete jut eszünkbe, amelyek elemzik az emberi testet és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi problémákat.
Összességében a versben szereplő természettudományos vonatkozások számos területet érintenek, például a pszichológiát, neurológiát, textiltechnológiát, teológiát, vallástörténetet, építészetet, mérnöki tudományokat, kognitív pszichológiát, filozófiát, orvostudományt és anatómiát. Ez a vers tehát számos aktuális, tudományos területtel kapcsolatba hozható.