Ez volt hegye az elragadtatásnak.
Nagy, napsütéses, tömjénes vasárnap,
Ünnepe az életnek, a csodának.

Aranyos arccal fölnézett a Mester,
Ruhája hónál tündöklőbb ezerszer,
Ó, ily fehér még nem volt eddig ember!

Jött Mózes, aki eltűnt, mint egy álom,
Illés, ki elszállt lángoló batáron
S három tanítvány, boldog halaványon.

És monda egy: Mi szép, mi szép az élet,
Mi mély, mi nagy, mi gyönyörű ma Véled,
Építsünk hármas hajlékot tinéktek!

Nem szólt a Mester. A fény és a mámor
Elrebbent mirhaillatként arcáról
S lenézett a hegy napos magosából...

És lenn, ahol a Golgota vet árnyat,
Látta a méla, néma olajfákat,
Hol nemsokára lelke holtrabágyad!


Elemzések

A vers elején Juhász Gyula Átéléssel egy hegyről ír, ami metaforikus jelentőséggel bír. Ezt a hegyet az elragadtatás helyszínének nevezi, ami magában hordozza az inspiráció és a lelkesedés élményét. Ez a hegy a versek erejét jelképezi, amelyek képesek elragadni az olvasókat.

A második versszakban a Mesterre utal, aki valószínűleg Jézusra utal. Ő a legnagyobb mester, akinek ruhája tündöklőbb, mint bármelyik emberé. Ez a jellemzés erősíti Jézus isteni mivoltát, mint aki az embereknél fehérebb és ragyogóbb.

A harmadik versszakban Mózes és Illés megjelenik, akik mindketten a Bibliában szereplő próféták. Ők ismét az elragadtatás állapotát szimbolizálják, mivel eltűnnek, ahogy jönnek és elmennek a lángoló batáron. Van még három tanítvány, akik boldogsággal teli és halványan ragyogó arccal állnak itt velük együtt.

A negyedik versszakban a tanítványok közelebb kerülnek a Mesterhez és beszélnek neki. Azon töprengenek, hogy mi a szép, mély, nagy és gyönyörű az életben. Építeni akarnak neki egy hármas hajlékot, amelyben élhetne.

Az ötödik versszakban a Mester nem válaszol. A fény és a mámor elszáll mint egy mirhaillat, ami azt sugallja, hogy elhagyja az elragadtatás állapotát. A hegyről lenéz és látja a Golgotát, ahol a néma, gyászoló olajfák állnak. Ez az utolsó sorok az elragadtatásból a tragédia felé történő átmenetet jelzik, utalva a Mester életének végzetes fordulatára.

Összességében ez a vers Juhász Gyula lelki és vallásos tapasztalatain alapul, és kontrasztot mutat az elragadtatás és a tragédia között. A magyar irodalomban fellelhető motívumok közé tartozik a vallásos és müvészi inspiráció témája, valamint a Krisztusi szenvedés és feltámadás jelképei. A nemzetközi irodalomban pedig az evangéliumi történetek és a bibliai motívumok újraértelmezése és átértelmezése sok versben megtalálható.

A vers első sorai a Tábor hegyét említik, amely fontos szerepet játszik az elragadtatásnak. Az elragadtatás fogalma összekapcsolható a modern pszichológia és neurológia koncepcióival, amelyek a boldogság, öröm és felhőtlen életérzés hátterében álló agyi folyamatokat tanulmányozzák.

A következő sorokban a versben szereplő Mester, valószínűleg Jézus Krisztus, megjelenik. A költő leírja, hogy Mester ruhája tündöklőbb, fehérebb még, mint az emberé. Ez a leírás rokonolhat a modern textiltechnológiával és a fehérítő eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a ruhák erőteljes fehérítését.

A vers folytatásában Mózes és Illés neve is felmerül, akik bibliai szereplők és fontos szerepet játszanak a keresztény hitben. Ezt a részt a teológia és a vallástörténet tudományával kapcsolhatjuk össze.

A versben szereplő tanítványok említése után az egyikük felveti, hogy építsenek hármas hajlékot. Ez az ötlet az építészet és a mérnöki tudományokkal függ össze, amelyek mindig kutatják, hogyan lehet megfelelő lakóhelyeket és szerkezeteket létrehozni.

A Mester nem válaszol, hanem elmerül a gondolataiban. Ez az állapot összekapcsolható a modern kognitív pszichológia és filozófia elméleteivel, amelyek a meditáció, a mély gondolkodás és a tudatállapotok kutatására összpontosítanak.

A vers végén a Golgotához vezető út említése utal Jézus keresztre feszítésére és halálára. Ezen a ponton az orvostudomány és az anatómiai kutatások szemlélete jut eszünkbe, amelyek elemzik az emberi testet és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi problémákat.

Összességében a versben szereplő természettudományos vonatkozások számos területet érintenek, például a pszichológiát, neurológiát, textiltechnológiát, teológiát, vallástörténetet, építészetet, mérnöki tudományokat, kognitív pszichológiát, filozófiát, orvostudományt és anatómiát. Ez a vers tehát számos aktuális, tudományos területtel kapcsolatba hozható.

A vers teológiai szempontból megközelíthető a következők alapján:

1. A bibliai hivatkozások: A versben több bibliai alak és esemény is megjelenik, például Mózes és Illés, akik a hagymázos hegyen megjelennek Jézus előtt (Máté 17:1-9), valamint a Golgota, ahol Jézus megkívánja a keserűpoharat az olajfák alatt (Máté 26:36-39). Az ehhez a két helyszínhez kapcsolódó emlékezetes bibliai események és szimbólumok teszik gazdagabbá a verset.

2. Patrisztikus ontológia: A "tömjénes vasárnap" és az "ünnep az életnek, a csodának" kifejezések arra utalnak, hogy a vers a patrisztikus ontológia nézőpontjából is értelmezhető. Ez az irányzat a teremtett világot és az üdvösséget összekapcsolja, és azt vallja, hogy az ünnepi pillanatokban az emberi és isteni közötti határ elmosódik.

3. Skolasztikus teológia: A vers elemzése a skolasztikus teológiát is megközelítheti, különösen az isteni és emberi természet közötti viszony szempontjából. A Mester ruhája "hónál tündöklőbb" jelzője arra utalhat, hogy Jézus isteni természete kiemelkedik a többi ember közül, és a transzfigurációt idézi fel. Ezért a skolasztikus teológiai nézőpontból a versben megjelennek a teológiai kérdések az istenség és emberi természet viszonyáról közvetlenül Jézus személyére vonatkozóan.

4. Bibliatudomány: A verset a bibliatudomány szempontjából is meg lehet vizsgálni, különösen a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos összefüggésekről. Jézus Mózessel és Illéssel való találkozása a hegyen, és a Golgota szcenáriumok mind a szinoptikus evangéliumokban is szerepelnek. Tehát a vers ezen keresztül is felmutathatja a bibliatudományi összefüggéseket és az evangéliumok tematikáját.

Ezen túlmenően, a vers irodalmi jellegével és képi nyelvével is kapcsolatba hozható a teológiai tartalommal. A versben megjelenő képek és atmoszféra is reflektálhat a teológiai üzenetre és a szellemi tapasztalatra.