I

Vörös függöny mögött a ködös éjben
Csak isznak ők s a mély pohárba néznek,
Melyben vörös bor csillog tompa fényben,
Bora búnak, vigasznak és veszélynek.

Ez a határ és itt kell elterülni
A sáros hóban szárnynak és reménynek,
Ez a határ, az élet hegedűi
Itt gyanta híján fásultan zenélnek.

Itt inni kell, itt borban az igazság
És a vigasság, hit, szerencse, álom;
Mind a pohár felé lendíti karját,
Mely telten csillog az üres határon.

Vörös függöny mögött a ködös éjben,
Dagadt szemekkel a pohárba néznek.
Ez a határ s a csöndben és a télben
Sorompóját lecsapja itt az élet.

II

Ma hull a hó és álom hull a hóban,
Bólint a láng az üres kaszinóban.

Az öreg doktor német lapba süllyed,
Mint vén kámzsás, nézi a gót betűket.

A szolga fát tesz a beteg parázsra,
Horácius, hol mezeid varázsa?

Itt ólomlábon jár a gond a hóban
És Amerika rémlik a viskóban.

Amerika, az aranyhímű távol,
Szőve remény és kétség fonalából.

Ma hull a hó és álom hull a hóban,
Befüggönyözve a világ valóban

S a függönyön túl zene szűri hangját,
Egy operában ma Puccinit adják.

Nagy operában, bordó és aranyban...
És hull a hó és hull, hull szakadatlan.


Elemzések

A versben több természeti elem is megjelenik, amik kapcsolatba hozhatóak a mai természettudományos felfedezésekkel.

Az első versszakban szerepel a ködös éj, ami a légkör jellemzőit fejezi ki. A köd az elsősorban a pára és a levegő együttes hatására keletkezik, míg az éj a Földhöz viszonyított napiról-éjszakáról ad információt. Ez a megfogalmazás a levegő páratartalmával és az éjszaka jellegzetes tulajdonságaival kapcsolatos, amit a mai meteorológiai ismeretek segítségével tudunk jobban megérteni.

A második versszakban szerepel a hó, ami a meteorológia és a klimatológia területén fontos szerepet játszik. A hó megjelenése és mennyisége változatos időjárási körülményeket jelezhet, és hatással lehet a tájra, a közlekedésre és az állatok életére. A hóval kapcsolatos jelenségek és hatások ma már részletesen vizsgálhatók és modellezhetők.

A harmadik versszakban szerepel Amerika, mint "aranyhímű távol". Ez a megfogalmazás az Arany Lázra utal, ami a 19. században jelentős hatást gyakorolt a természeti kincsek kutatására és kiaknázására. Az Arany Láz az Egyesült Államok területén történt féldrágakő, arany és ércek felfedezése következtében alakult ki, aminek hatásai a mai napig érezhetőek a természettudományok területén.

A vers egészében a természettudomány részletes felfedezéseivel nem találkozunk. Azokat a képek és jelenségek használatával adja át, amelyeket a természettudomány ma már részletesen elemzett és magyarázott. A vers inkább az emberi érzelmek és az író belső világával kapcsolatos, de a természeti elemek jelenléte érinti a természettudományos szempontot is.

A vers teológiai szempontból a határok és a korlátok kérdését boncolgatja. Az első részben a határok szimbolizálják az életet és annak múlandóságát, valamint az emberi természetből fakadó vágyakozást a boldogság, vigasz és veszély iránt. A pohár, amelyben a vörös bor csillog, jelképezi az élet és az igazság megismerését, valamint az emberek által felfogható határokon való túllépést. Tehát a vers azt sugallja, hogy az embernek itt, a határok között kell megtalálnia a valódi értékeket és boldogságot.

A második részben a hó és az álom metaforikusan ábrázolják a kétséget, az elbizonytalanodást és a világ befelé fordulását. Az "öreg doktor" figura pedig az elnyomottságot és elhagyatottságot szimbolizálja. Az Amerika szóval történő utalás pedig arra a vágyra utal, hogy az emberek elmeneküljenek a korlátok és határok közül, és megtalálják az igazságot és boldogságot egy távoli helyen.

A bibliatudomány szempontjából a versben vannak utalások a vallásosságra és a hitre. A pohár, amelyben a vörös bor csillog, a vallási misztikumot és a szent áldozatot is szimbolizálhatja. Ezenkívül a határok és a korlátok közötti vágyakozás és a tudás utáni vágy is összefügghet a bűnbeesés és a mennyország elvesztésével a Bibliában.

A patrisztika nézőpontjából a versben általános emberi tényezők és vágyak kérdése merül fel, mint például a boldogság és a vigasz iránti vágy. A határok és a korlátok jelképezik az emberi lét és az emberi vágyak közötti feltételeket, amelyekről a patrisztikus teológia és filozófia is beszél.

A skolasztika szemléletmódja szerint a versben megfigyelhető a világban tapasztalható ellentmondások és kétségek kérdése, amelyek az emberi élményekkel és vágyakkal kapcsolatosak. A határok és a korlátok közötti vágyakozás az ember véges természetével függ össze, és ennek megértése segíthet az állandóságra és biztonságra törekvésben.

Azonban a vers más nézőpontokból is értelmezhető. Például azt is lehet mondani, hogy az emberi vágyak és remények mindig korlátok között hegedülnek, és soha nem valósulhatnak meg teljesen. A határok és a korlátok tehát az emberi élet velejáró részei, és itt kell megtalálni az értéket és élvezni az élményeket, annak ellenére, hogy azok múlandóak és korlátozottak.

A vers irodalomtudományi szempontból a következő összefüggésekre utalhat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi területen:

1. Stílus és nyelvhasználat: A vers nyelvezete lírai és expresszív. Jelen vannak az érzelmi töltetű kifejezések, a képek és a metaforák. Az író művészien használja a nyelvet, hogy átadhassa a pillanat, a helyszín és az érzelmek atmoszféráját.

2. Tematika: A versben az élet határát jeleníti meg, ahol az emberek elfogadják a sorsukat és az itt-és-mostban élnek. Megjelenik az alkohol, mint az elfelejtés és a menekülés szimbóluma, valamint az álom mint a remény és a távlatok jelképe. A versekben az amerikai álom is megjelenik, mint a vágyak szimbóluma.

3. Képi világ: A versben jellegzetes képek vannak, amelyek az éjszakai függönyt és a ködöt idézik, valamint a borban csillogó fényt és a hófehér tájat. Az arany és bordó színek és az operaház képe is fontos jelentéssel bír az összefüggésekben.

4. Motívumok: Az alkohol, a bor, az élet határa, az álom, a hó és a betegség motivációk, amelyek visszatérnek a versben. Ezek a motívumok segítenek az érzelmek és gondolatok elmélyítésében.

5. Formai szerkezet: A vers két részből áll, amelyekbe be vannak szőve idézetek más forrásokból, mint például a német horáczius, valamint a Puccini opera. Ez a szerkezetbeli megoldás a kulturális kontextusokra és az irodalmi hagyományokra utal.

6. Intertextuális kapcsolatok: A versben található idézetek és utalások valószínűleg más írók és műveik inspirációjára utalnak. Például a Puccini opera utalhat a zenei és operai hagyományokra, és az Amerika említése az amerikai irodalmi és kulturális hatásokra utalhat.

7. Hangulat és érzelmi hatás: A vers atmoszférája melankolikus, elgondolkodtató és sötét. Az érzelmek különböző árnyalatai jelennek meg, mint például a bú, vigasz és veszély. Az író a képek és a nyelvhasználat révén hatékonyan hozza át a hangulatot és érzelmi hatást a olvasóra.

8. Történelmi és társadalmi kontextus: A vers az emberi létezés határát és a korlátozott létet érinti. Lehetséges, hogy az 1900-as évek elején az emberi sors, a háborús idők és a társadalmi változások hatására a lírai én szembesül ezzel az életigenlő és elfogadó tájékkal.

Ezek az összefüggések többféleképpen is értelmezhetők és értékelhetők irodalomtudományi szempontból, és más irodalmi művekkel és szerzőkkel is kapcsolatba hozhatók.