Az ősz teríti dús, rőt szőnyegét
A nyár halott vállára csöndesen.
Én kedvesem, én hűtlen kedvesem,
Te hallod-e a hervadás neszét?

Hajadnak bársonyát zilálja-e
Az elmúlásnak dúdoló szele
És a halál hűvös lehellete
Az ajkad bíborát csókolja-e?

Vagy rajtad nem fog a szörnyű varázs,
Mely minden szépség átka erre lenn
S megvéd minden rontástól énekem,
Ez örök vágyból szőtt tündérpalást?


Elemzések

A vers természettudományos szempontból megvizsgálva különböző elemeket mutat fel, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók.

Az első versszakban említett őszi dús szőnyeg és a nyár halott válla természeti jelenségekre utal. Az őszi lombhullás például a növények életciklusának természetes része, amikor a növények a hideg időszak előtt levetik leveleiket és felkészülnek a télre. A halott nyár vállának említése szintén utalhat a természeti változásokra, amikor a nyár elhalványul és a hidegebb évszak beköszönt.

A második versszakban a hervadás megemlítése és a halál hűvös lehellete természeti folyamatokra utal. A növények hervadása a természetben természetes folyamat, amikor a növények képesek átállni a hidegebb időszakra. A halál hűvös lehellete utalhat a hideg időjárásra és az őszi-téli évszakok beköszöntére.

A harmadik versszakban az örök vágyból szőtt tündérpalást lehet a természeti szépségnek vagy vonzerőnek tulajdonított jelenségekre utalni. Az örök vágy lehet a természettel való kötődést jelképezni, amelyet a szerző a tündérekkel és a tündérpalásttal azonosít.

Összességében a versben megfigyelhető természettudományos elemek közé tartoznak az őszi lombhullás, a növények hervadása és a természeti változások, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók.

A vers egy szonett forma szerint íródott, négy négy soros versszakból áll. Tematikailag az elmúlás, a halál és az örök vágy motívumai dominálnak benne. Az alábbiakban kiemelkedően fontos összefüggések találhatók a magyar és a nemzetközi szépirodalomban:

1. Szonett forma: A szonett egy több évszázados hagyomány a költészetben, melyet eredetileg az olasz költők népszerűsítettek. Magyar irodalomban is megtalálható szonettformájú versek, például Petőfi Sándor vagy József Attila műveiben. Nemzetközi szinten is jelentős költők alkottak szonettet, mint például William Shakespeare vagy Pablo Neruda.

2. Tematika: Az örök vágy, a szépség és az elmúlás motívumai egyáltalán nem kizárólagosak a Juhász Gyula által írott versben. A magyar irodalomban például Kosztolányi Dezső "Halotti beszéd" című művében is szerepel hasonló tematika. Nemzetközi szinten például a romantikus költészetben gyakori az elmúlás és a halál motívuma, mint például John Keats vagy Percy Bysshe Shelley verseiben.

3. A természet ábrázolása: Az őszt a versben dús, rőt szőnyeggel jeleníti meg, ami a magyar irodalomban gyakori motívum. A természet megidézése, az évszakok és az idő múlása fontos elemek a magyar lírában. Nemzetközi szinten is jellemző, például William Wordsworth költészetében gyakran szerepel a természet, és a természeti jelenségek általános értelmezése.

4. Szerelmi vonal: A vers egy hűtlen szerető számára címzett fájdalmas kérdéseket tartalmaz. A szerelem és az érzelmek megjelenése a magyar irodalomban, például Ady Endre vagy Radnóti Miklós verseiben megtalálható. A nemzetközi szépirodalom terén is fontos téma, például William Shakespeare vagy Emily Dickinson verseiben.

5. Az elmúlás és a halál ábrázolása: Az elmúlás és a halál motívuma szintén jelentős a magyar irodalom történetében. A nemzetközi irodalomban is megtalálhatók hasonlóan sötét és melankolikus versek, mint például Edgar Allan Poe vagy Sylvia Plath műveiben.

6. Tündérmotívum: A versben az örök vágy, az ének és a tündérpalást motívuma jelenik meg. A tündérszerelem és a misztikum a magyar népköltészetben is gyakran szerepel, például Bessenyei György verseiben. A tündérmotívum és a misztikum általánosan elterjedt a nemzetközi szépirodalomban is, például William Shakespeare vagy Edgar Allan Poe műveiben.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, hiszen kifejezi a halál és az elmúlás gondolatát, melyek jelentős szerepet játszanak a keresztény világnézetben. Az első sorban megjelenik az ősz mint a fájdalom és változás időszaka, mely a halálhoz és az elhervadáshoz kapcsolódik. A nyár halott vállára csöndesen történő letételével megjelenik a halál lassú és megbocsátó jellege, ami a keresztény hitben szintén fontos szerepet kap.

A második versszakban megjelennek a halál szimbólumai, mint például az elmúlásnak dúdoló szele és a halál hűvös lehellete. Ezek az elemek a halál megtapasztalásával kapcsolatos kérdéseket feszegetik, például azt, hogy a halál hogyan érinti a külső megjelenést és az emberi intim életet, mint például a hajat és az ajkakat.

A harmadik versszakban a szerző megkérdőjelezi, hogy vajon az ő házában is megjelennek-e a halál művei. Megjelenik itt a szépség és a rontás ellentéte, amely a keresztény teológia szerint a bűn és a kegyelem közötti küzdelmet jelenti. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban az ének szerepét hangsúlyozza, amely képes megvédni a rontástól és az örök vágyból szőtt tündérpalástként szolgál.

A bibliatudomány szempontjából a vers több bibliai motívumot is felidéz. Az elmúlás, halál és változás időszakát, ami a vers elején megjelenik, az Egyesült Államokban II. Szamuel könyve 14:14-ben található idézet: "Mert meghalnunk, a földbe hályog annak, hogy az Istennek országában ne maradjunk." Ez a gondolat a hervadás neszének és a halál hűvös lehelletének a képével kapcsolódik össze.

A patrisztika teológia szempontjából a vers arra utal, hogy a halál és az elmúlás természetes része az emberi életnek, de az isteni szeretet és az örök vágy a halálon és az elmúláson túlmutat. A halott nyárból fakadó ősz az emberi élet folytonosságát és a teremtésben rejlő bölcsességet jelenti.

A skolasztika teológia nézőpontjából a versben megjelenik a szépség és a rontás ellentéte, amely arra utal, hogy az emberiség esendő és bűnös, de az ének mint isteni ajándék lehetőséget ad a megváltásra és a szépség megtartására. Ezzel a gondolattal a vers azt üzeni, hogy az ember az elmúlás és halál közepette is képes az isteni szeretettel és a szépséggel kapcsolódni.