Kivert a végzet. Ideballagok
Mellétek, boros, piros asztalok.

Élet szegénylegénye, bús betyár,
Itt rám felejtés édes mérge vár.

Sötét az élet, de piros a bor,
Boros bíborban az öröm dalol.

Fekete éjben, lelkem éjjelén,
Ez öröm lángját élesztgetem én.

Tudom, hogy éget és eléget ez,
De egyszer így is, úgy is vége lesz.

Ó addig forrjon, mint a must, szívem,
Édes vadul és édes szelíden.

Villogjon billikomom fenekén
A rubin vágy és a smaragd remény!

A borban régi őszök fénye ég,
Szüreti tűznek önti melegét.

És néha mézes, mint a régi csók,
És fanyar, mint a tűnt illuziók.

És keserű, mint sorsunk, a cudar
És néha furcsa vágyakat sugall:

Szeretni újra, élni újra még
És ekkor érzem, hogy már itt a vég.

Meghalni százszor, szépen, így lehet
S köszönteni a hűtlen életet,

A hűtlen asszonyt, mindent, ami szép
És kárhozat és üdv és semmiség!


Elemzések

A vers irodalomtudományi szempontból a következő összefüggésekre utalhat:

1. Juhász Gyula (1883-1937) neves magyar költő, a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja volt. A versben megjelenő témák és stílusjegyek a költő sajátosságaira utalnak, például a szenvedély, az élet melankóliája és az öröm dinamikájának ábrázolása.

2. Az alkohol és az ivászat állandó motívum a magyar irodalomban. A boros, piros asztalok és az ital szerepe az élet sodrásában a magyar irodalom hagyományában gyakran jelképes jelentőséggel bír.

3. A versekben megjelenő színek és képek összefüggnek a romantika és a szimbolizmus esztétikai irányzataival. A piros bor és az öröm kapcsolata, valamint a sötét élet ábrázolása a lírai én belső világát jeleníti meg és érzelmi tartalmakat kifejező képeket alkot.

4. A struktúra és a ritmus a versépítés jellegzetességeit képviseli. A négy soros strófaszerkezet és a rímképletek a magyar líra hagyományos formavilágába illeszkednek.

5. A versen belül megkülönböztethetők a tradicionális és a modern stílusjegyek. Az érzéki képek és a lelkületi ábrázolás tradicionálisan magyar költészeti jegyek, míg a kísérletezős, szabadabb hangsúlyok és a metrumhelyek elhagyása modernebb hatást keltenek.

6. A versben megjelenő tematika és dilemmák egyetemesek, általános emberi tapasztalatokra utalnak, mint például az élet örömének és fájdalmának ellentmondásai vagy a múlandóság érzete. Ezért a vers nem csak a magyar, hanem a nemzetközi szépirodalomban is értelmezhető és felfogható.

7. Vannak utalások más költőkre és műveikre. A bor és az élet metaforái a világirodalomban is megjelennek, például Charles Baudelaire költészetében.

Ezek az elemzési pontok csak néhány lehetséges összefüggést emelnek ki a vers irodalomtudományi szempontjából. A további elemzés során további részletekre és összefüggésekre lehet figyelni a versben.

A vers a teológiai szempontból is érdekes értelmezési lehetőségeket kínál. Az alábbiakban bemutatom a vers teológiai vonatkozásait a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívájából.

1. Bibliatudomány: Az ivó versben megjelenő képek és motívumok összefüggésbe hozhatók a Bibliából ismert szimbólumokkal. A bor és az öröm például az Ószövetségben az Isten kegyelmének és gazdagságának képviselői is lehetnek. Ebben az értelmezésben a versben megjelenő boros asztalok és az öröm dallama Isten áldását és jóvoltát jelképezheti. Az élet szegénylegényének megjelenése pedig a szenvedés és elnyomás képét idézheti fel, amelynek az Ivó menedéket talált a borban és az ünneplésben.

2. Patrisztika: A patrisztikában megjelenő gondolkodók erősen elítélték a hedonizmust és a bűnös élvezeteket. Ezeket az értékeket a versben is jelen lévő borivás és az öröm kifejezése képviseli. Az ivó tehát a patrisztikus gondolkodás szerint az önzés és a bűn szimbóluma lehet, amelyet el kell vetni és Isten felé kell fordulni.

3. Skolasztika: A skolasztika erős hangsúlyt helyez a fegyelemre és az elméleti filozófiai tudásra. A versben megjelenő bor és öröm az érzéki élvezetek és az élet örömeit képviselheti, ami a skolasztikus gondolkodásban másodlagos értéket nyer. Az ivó tehát az érzéki élvezetekhez való ragaszkodást és a földi vágyakat jelképezheti, amelyeket félretenni kell az üdvösségért folytatott filozófiai és teológiai érvelés miatt.

Ezeken kívül más értelmezési lehetőségek is felmerülhetnek. Például a versben megjelenő bor, öröm és szenvedés ellentétpárja összefüggésbe hozható az emberi lét tragikus jellegével, amelyben az öröm és a szenvedés együtt jelen van. A vers alkotói érzékenységgel mutat rá az emberi élet ellentmondásaira és a vágyak kielégülésének hiányára.

Összességében elmondható, hogy a vers teológiai megközelítése többféle szempontból érdekes lehet. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjai mellett más értelmezési irányokat is lehet alkalmazni, fontos azonban a vers főbb képei és motívumai fokozatos és összefüggő interpretálása.

A vers elején a költő egy ivóhelyre érkezik, ahol boros és piros asztalok vannak. Ez a boros asztal és a bor témája kapcsolódik a természettudományhoz, ugyanis a mai napig folyamatosan kutatják és vizsgálják a bort, a borászatot és annak hatásait az emberi szervezetre. A legfrissebb felfedezések és kutatások során például bebizonyosodott, hogy a mérsékelt borfogyasztás egészségügyi előnyökkel járhat, mint például a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelem.

A költő azt mondja, hogy az élet sötét és boros bíborban az öröm dalol. Itt a bíbor szín kapcsolódhat a nyírfacukorhoz, amit a kutatások szerinten egyre inkább megtalálnak a vörösborban. A nyírfacukor pozitív hatással lehet az emberi egészségre, például a vérnyomás csökkentésében.

A vers folytatásában a költő beszél a szorongásról és a bor édes mérge várakozásáról. A pszichológia és a neurológia területén ma már többet tudunk arról, hogy az édes érzések, mint például a bor kellemes íze, hogyan hatnak az emberi agyra és a boldogság érzésére.

A költő továbbá beszél a bor égető hatásáról és arról, hogy egyszer úgyis vége lesz mindennek. A tudományban ma már sokat tudunk a borfogyasztás hatásairól is, például arról, hogy a bortartalomnak milyen hatása van az emberi szervezetre, a májra és a központi idegrendszerre.

A versben megjelenik a szüret, ami szintén természettudományos vonatkozásokkal rendelkezik. A szőlőtermesztés, a szőlőfajták és a termés minősége és mennyisége alapvetően befolyásolható a kutatások és fejlesztések révén. A versben említett régi őszök fénye és a szüreti tűz melege is jelzi a költő érzelmeit a bor iránt.

A vers végén a költő beszél a keserűségről és a furcsa vágyakról, valamint arról, hogy meg kell halni szépen és hogy üdvözölni kell az életet. Ezek a gondolatok összekapcsolhatók a halál és az élet rejtélyének kutatásával a biológiában és a filozófiában.

Összességében a vers vonatkozásai a természettudományhoz elsősorban a bort, a borászatot, az emberi egészséget és a természeti ciklusokat érintik. A versben megjelenő érzelmek, vágyak és gondolatok pedig kapcsolódnak a pszichológiához és a filozófiához, amelyek szintén természettudományos területekhez kapcsolódhatnak.