A hindu bölcsesség nyugodtan így beszélt:
Nirvána szent köde örök ölébe zár,
Nirvána szent köde, mely minden lényre vár,
Mely álommá teszi az Időt és a Tért!

Álomnak árnyai bolygunk mi idelenn,
Hol minden változó, örök csak a mulás,
Árnyak, kiket a lét Álmokkal fölruház,
S ez Álmok: a remény, emlék és szerelem.

S a büszke tudomány, amely alázatos,
Szomorún válaszol: Nirvána is mese,
Vigasztalás neked, ember, nincs semmise,
Sebedre örök írt az elmúlás se hoz.

Örök minden atom és minden fájdalom,
Volt minden idelenn, mi ezután leszen;
A gyász és a vigasz, halál és szerelem;
Mindig föltámadás van mindenik napon.

Az örök haladás: dicső agyrém csupán,
Örök forgás e lét; az állat visszatér,
Vasketrecébe zár az Idő és a Tér,
Agyad meddőn eseng a Nirvána után!


Elemzések

A versből kiindulva, a mai természettudományos felfedezésekhez kapcsolhatóak a következő témák:

1. Idő és tér fogalma: A versben megjelenik az Idő és a Tér fogalma, amelyhez kapcsolódva a mai természettudományban is folyamatosan kutatják és vizsgálják ezeket a fogalmakat. Az idő és tér relatív voltáról, a múlt, jelen és jövő dimenzióiról folyik kutatás és elképzelhető, hogy a jelenlegi ismereteink még csak felszínes rétegét fedik fel ezeknek a fogalmaknak.

2. Valóság és álom fogalma: A versben szó van az álmokról, melyek az életünket árnyékolják be. A modern pszichológia és agykutatás területén vizsgálják az álmok jelentését és a tudat állapotát alvás közben. Az álom nemcsak pszichológiai, hanem neurobiológiai és tudatelméleti szempontból is érdekes terület.

3. Tudomány és Vallás: A versben a tudomány és a vallás viszonya is megjelenik. A "büszke tudomány" értékelése az örök visszatérés koncepciójával szemben, ami a vallásos megközelítéseket tükrözi. A mai napig él a tudomány és vallás közötti feszültség, és az egymás mellett, vagy akár az egymással való összhangban létezés kérdése továbbra is aktuális.

4. Az örök haladás fogalma: A versben a "örök haladás" fogalma is megemlítésre kerül, amely az állandó változásra és a világ folyamatos fejlődésére utal. A természettudományban a fejlődés és az evolúció fogalma kulcsfontosságú a kutatásokban, és mind az élőlények, mind az anyagok és a környezet állandó változását vizsgálják és magyarázzák.

Ezek a témák jól illeszkednek a mai természettudományos eredményekhez és kutatásokhoz, és az összefüggéseket bemutatva hasznos lehet a vers természettudományos elemzése.

Juhász Gyula "Az örök visszatérés" című versében teológiai szempontból a hindu bölcsesség álláspontjának bemutatását találhatjuk. A vers szerint a hindu bölcsesség szerint a Nirvána szent köde örök ölébe zár minden lényt, és az álmává teszi az Időt és a Tért. Ez arra utal, hogy a Nirvána a végső cél, amelyben minden lény megtalálja a teljes békét és boldogságot.

Bibliatudomány szempontjából a vers azáltal kapcsolódik a témához, hogy felveti az örökösödés és a feltámadás gondolatát. A versben megjelenik, hogy minden atom, fájdalom, gyász és szeretet örökkévalónak tartott, és mindig föltámadás van mindenik napon. Ez a gondolat a keresztény hitek szerint ismert az örök élet lehetőségére és a feltámadásra.

Patrisztika szempontjából a vers azt sugallja, hogy a világban tapasztalt változás és haladás illúzió, és valójában az örök visszatérés törvénye érvényesül. Ez a gondolat hasonlít az augustinusi ideára, miszerint a világ egyfajta körforgásban működik, és minden visszatér a kezdeti állapothoz.

Skolasztika szempontjából a vers arra utal, hogy a tudomány, annak ellenére, hogy alázatos, megosztott véleményen van a Nirvána létezéséről. A versben a tudományos megközelítésnek nincs válasza a Nirvánára vagy az örök visszatérésre vonatkozóan, és inkább kiemeli az elmúlás és a halál tényét.

Ezeken kívül más teológiai nézőpontok is érdekesek lehetnek a vers értelmezése során. Például a világirodalom történetének kontextusában is vizsgálhatjuk a hindu filozófia és annak hatása a világirodalomra. Vagy akár a versben megfogalmazott gondolatokat összehasonlíthatjuk más vallási vagy filozófiai nézetekkel, például a buddhizmussal vagy a stoicizmussal.

Fontos megjegyezni, hogy a vers értelmezése és teológiai elemzése szubjektív lehet, és különböző teológiai iskolák és nézőpontok különböző eredményekre juthatnak. A fentebb említett elemzés csak egy lehetséges megközelítést jelent.

Juhász Gyula "Az örök visszatérés" című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva, több összefüggést is találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Hindu filozófia és vallás: A versben megjelenik a hindu bölcsesség és a Nirvána fogalma. A Nirvána a felismerés és felszabadulás állapota a hindu vallás szerint. Ez a motívum a hinduizmusból és annak bölcsességéből származik, amely az örök visszatérést és az időtlenséget hangsúlyozza.

2. Absztrakció és álom: A versben megjelenik az álommotívum, amely az emberi lét múlandóságára, változékonyságára utal. Az álmok a reményt, emlékeket és a szerelem érzését szimbolizálják. Ez az absztrakció a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is gyakran megjelenő motívum.

3. Tudomány és vallás konfliktusa: A versben a tudomány alázatosan válaszol a Nirvána mese voltára, míg a vallás hitet tesz az örök visszatérésben. Ez a konfliktus a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is gyakran megjelenik, például a világi és vallásos gondolkodás összeütközése formájában.

4. Az idő és a tér fogalma: A versben az idő és a tér fogalmára utalva megjelenik a visszatérés motívuma, ami azt jelenti, hogy minden atom és fájdalom örökké tart, és mindenik napon föltámadás van. Ez az időtlenség és az örök visszatérés tematikája számos műben jelenik meg a nemzetközi szépirodalomban.

5. Az emberi értelem határai: A versben az emberi értelem képtelen felfogni a Nirvána fogalmát, és az agy eseng utána. Ez a motívum az emberi tudás határainak és korlátainak hangsúlyozásával kapcsolatos, amely a filozófia és az irodalom területén is gyakran megjelenik.

Ezek az összefüggések azt mutatják, hogy Juhász Gyula "Az örök visszatérés" című verse több szempontból is kapcsolódik a magyar és a nemzetközi szépirodalomhoz. A hindu filozófia, az álom, a tudomány és vallás konfliktusa, az idő és a tér fogalma, valamint az emberi értelem határai mind olyan témák és motívumok, amelyek a költészet és irodalom számos területén megjelennek.