A vers első része a költő személyes tapasztalatait és érzéseit fejezi ki. Az üdvösségtől kitagadva érzi magát, fáradtan lép a csüggesztő utakra. Ez a rész nem direkt módon kapcsolódik a természettudományhoz, de a költő érzelmeinek és hangulatának összekapcsolása a természettel és a környezettel egy nagyon írói, szubjektív megközelítést is jelenthet.
A következő sorokban a költő származását és helyzetét hozza be a versbe. Megemlíti, hogy a pusztaság pacsirtájához tartozik és a viharok vándormadarává vált. Ez a természettudomány frissebb eredményeire, az állatok vándorlási szokásaira utalhat. A madarak sokszor követik a természetes vonalmakat, mint például a pusztaságokat, és az időjárás viszontagságaira alkalmazkodva vándorolnak.
A költő azt mondja, hogy mások kerteket nyitnak az életben, míg neki csak egy hervadó vidék jutott. Ez utalhat arra, hogy a természettudományok, például a biológia és a kertészet fejlődése révén másoknak lehetőségük van gyönyörű és termékeny vidékeket teremteni, míg neki csak a múlt hervadó emlékei maradtak meg.
A versben visszatérő motívum a felejtés és az emlékezet. A költő az emlékek avarában jár, tanulva felejteni, de mégsem felejtve. Ez összekapcsolható a memória kutatásával és az agyműködés vizsgálatával a mai természettudományban.
A következő sorokban a költő szívét és vágyait említi. A nyíló rózsák metaforája lehet a növények, a virágok természetes fejlődése és szépsége. Ez a természet és az élet szabadságára és megélésére való vágyra utalhat, amely ma is nagy jelentőséggel bír a természettudományokban.
A vers második részében a költő említi a múltat és a kudarcokat, amelyek árnyékot vetnek szívére. Ez a tűnő igézetekre és a múlthoz való kötődésre utalhat, amelyekkel szemben az élet szédítő gőgje és dinamikája áll. Ez a rész összekapcsolható a modern pszichológia, idegrendszeri kutatások és az emberi viselkedés vizsgálatával is.
Összességében a versben megjelenő természettudományos szempontok a madarak vándorlási szokásainak megemlítésével, a természet szabadságára való vágy és az emlékezet kutatásához kapcsolódnak. Ezenkívül a vers hangulatát és érzéseit is a környezethez és a természethez kapcsolja, ami az emberi élet és a természettudomány kapcsolatának egyik alapvető eleme lehet.