A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több aspektusból is megvizsgálható. Először is, a vers megmutatja az emberi élet kettősségét, a boldog és fényes nappal ellentétben, amelyben a nők vidáman és álmosan mennek, a költő búskomorsága és hiábavalóságérzése hangsúlyos. Ez a kép az emberi vasárnaposságra és bűnös állapotra utalhat, amelyet a keresztény teológia a bűn következményeként értelmez.
A versben megjelenő természeti képek (kócsag, virágok, tavasz) a teremtés csodáját és szépségét tükrözik, ami a bibliatudományban a teremtéstörténetre utal. A szépség és a teremtéstörténet ebben az értelmezésben arra emlékeztet, hogy az ember eredetileg Isten képmása volt, de a bűn bevezette a szenvedést és a hiábavalóságot a világba. Az emberi élet megszépítése vagy értelmének megtalálása ezért csak Istenben található meg.
A versben felmerül a kérdés, hogy miért nincs szükség másokra az ifjú szív számára, csak Anna-ra, aki nem létezik. Ez a hiány és fájdalom vezeti a költőt a nagy diadémot képviselő Anna imádására és éneklésére. Ez a vonatkozás a patrisztikus teológiához kapcsolódik, amely hangsúlyozza az isteni szeretetet, a hittel kapcsolódó imádást és a szentek közvetítő szerepét a hívő és Isten között.
A versben említett "újult violák" és a fiatal kikelet ráborulása annak a reménynek a kifejezése, hogy az élet és a természet megújulásán keresztül az ember feléledhet a bűnösségből és megtér. Ez összefügg az általános megváltási eszkatológiával és a skolasztikus teológiával, amely hangsúlyozza a megváltás és az örök élet reményét, amely az embert a bűnéből és hiábavalóságából emeli ki. A fiatal kikelet az újjászületés szimbóluma lehet, amely a keresztény teológiában a személyes megtérésre és Isten kegyelmére utal.
Összességében a vers a bűn és szenvedés világát állítja szembe a teremtés szépségével és a megújulás reményével. Teológiai értelmezésében az emberi állapot hiábavalóságát és a bűn következményeit hangsúlyozza, miközben az isteni szeretet, az imádás és a remény fontosságára hívja fel. Ezért szoros összefüggést találunk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is.