Hiszem, hogy járt e földön egy szomorú magányos
Galileai férfi, ki harminchárom évvel
Többet tudott, mint minden Cézár, poéta, mágus
S szelíd szava erősebb, mint minden büszke kétely.

Hiszem, hogy az igéje túléli dómok ormát,
Az arany kupolákat, a máglyát és a kardot,
Hiszem, ha sohasem jő, mit hirdetett, az Ország,
Hogy az az Út, Igazság, melyen ő égbe tartott.

Remélem, hogy e földön, mely völgye siralomnak
S csillaga küzdelemnek, a dúvadak helyébe
Szelídebb népek állnak s rózsásabb lesz a holnap
És nem lesz a bitófán mártírhalott a Béke.

Remélem, hogy a munkás megkapja méltó bérét
És nem lehet henyélni bíborban és selyemben
S a paloták alatt nem támolyog az éhség
S ebek harmicadán nem tengődik a Szellem.

Szeretem e világnak minden gyönyörűségét
És minden bánatát, a napot és esőt,
A márciusi zsongást, a decemberi békét,
A kelő csillagot és a lepihenőt.

Szeretem kis fiúk és lányok forradalmát
Iskolák udvarán s a dérvert öregeknek
Bús topogásait, sírok örök nyugalmát,
Csak Mammon, gyilkosunk, csak téged nem szeretlek.


Elemzések

A vers teológiai szempontból azt a hitet és reményt fejezi ki, hogy egy magányos, de nagy hatalommal és bölcsességgel rendelkező férfi járt a földön, aki erőteljes szavával és tanításaival felülmúlta minden földi hatalom és kétség.

A bibliatudomány nézőpontja szerint a versben említett férfi Galileai, tehát Jézus, aki ténylegesen élt és hatalmas tanításokkal és csodákkal rendelkezett. Az igéje örökre fennmarad és túlél minden bolygót, templomot, pusztítást és vérontást. Az Út, Igazság és Élet volt, ami felé vezette a követőit.

A patrisztika nézőpontja azt hangsúlyozza, hogy az "igaz hívők" állandó reményt tápláltak arra, hogy az ígérete be fog teljesedni és az Ország eljön. Ez az Ország az a hely, ahová Jézus felment a mennybe, és ahova minden hívőnek utána kell mennie.

A skolasztika nézőpontja szerint a vers reményt nyújt a társadalmi igazságosságra. A munkások méltó bérét meg kell kapniuk, ahol nem lesz szenvedés és éhség. Az embereknek egymás iránti szeretetre és megértésre kell törekedniük, és meg kell akadályozniuk a társadalmi egyenlőtlenségeket és a szenvedést.

Összességében a vers teológiai szempontból a hit, remény és szeretet központi témáit hozza elő, és kifejezi a vágyat egy jobb világ iránt. Egy olyan világ iránt, ahol az igazságosság és béke uralkodik, és az emberek megtalálják helyüket az életben.

A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Bibliai utalások: A vers az Újszövetségbeli Jézus Krisztusra utal, aki Galileában élt, és tanításával és szelíd szavával nagy hatást gyakorolt az emberekre. Ez a szomorú magányos figura és az ő üzenete sok irodalmi műben megjelenik, ideértve a magyar irodalom klasszikusait, például Arany János "Az elveszett alkotóra" versét.

2. Vallásosság és hitvallás: A vers vallásos elemeket tartalmaz, és a szerző hitét, valamint a reményét és szeretetét fejezi ki az emberek és a világ iránt. Ez releváns a vallási és vallásos témájú művek szempontjából, beleértve Dante "Isteni színjátékát" is, amelyben a szerző megpróbálja megérteni az isteni rendet és tervezetet.

3. Társadalomkritika: A vers társadalomkritikát is tartalmaz, különösen a munkásosztály helyzetére és az egyenlőtlenségekre figyelve. Ez a társadalomkritika fellelhető az irodalomtörténet számos művében, köztük Charles Dickens "Két város" című regényében és Thomas Mann "A csodálatos viszony" című művében is.

4. Szépség és szomorúság: A versben megjelenik a szépség és a szomorúság, valamint az emberi tapasztalatok és érzelmek ellenállhatatlan vonzereje. Ez a témakör számos irodalmi mozgalomban megtalálható, ideértve a romantikát és az abszurd irodalmat is.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés, amelyek az irodalomtudományi szempontból relevánsak lehetnek a Juhász Gyula "Emberi hitvallás" című versével kapcsolatban. Fontos megjegyezni, hogy ezek az összefüggések attól függenek, hogy milyen meghatározó irodalmi művek vagy mozgalmak vannak szem előtt, és milyen szempontból elemzzük a verset.

A vers, "Emberi hitvallás" című, Juhász Gyulához köthető, és számos természettudományos témával kapcsolatba hozható. Az alábbiakban részletesen áttekintjük, hogy milyen szempontból érthetőek meg ezek a kapcsolódások a mai természettudománnyal.

1. Galileai férfi: A vers említi Galileo Galileit, aki valós személy volt és jelentős szerepet játszott a természettudomány fejlődésében. Galilei az elsők között volt, akik felismerték a Nap központi szerepét a Naprendszerben, és a térelmélet terén is jelentős fejleményeket ért el. Számos felfedezése a mai természettudományos ismeretek részét képezi.

2. Több tudás, mint "Cézár, poéta, mágus": Ez az idézet arra utal, hogy a galileai férfi sokkal több tudással rendelkezett, mint akár a korabeli politikusok, költők vagy mágusok. Ez azt sugallja, hogy a tudás és a természettudomány fontosabb lehet, mint más hatalmi, társadalmi vagy kulturális tényezők.

3. Az igéje túléli "máglyát és kardot": Itt a vers azt sugallja, hogy a természettudományos igazságok megállják helyüket a sokszor erőszakkal vagy erőszakos módon elnyomott véleményekkel szemben. Ez a gondolat a mai természettudományos eredmények megőrzésének és védelmének fontosságára utal.

4. Az Út, Igazság és az égbe tartás: A versben említett "Ország" és az "Út, Igazság" kifejezések gyakran spirituális vagy vallási tartalommal rendelkeznek. Természettudományos szempontból ezek az idézetek azt lehetik jelenteni, hogy a kutatás és az ismeretek elérése mindig egyenes úton és tiszta szándékkal kell történjen, és ezzel az ember magasabb szintre juthat a tudás terén.

5. A bitófán mártírhalott: Ebben a sorban a vers megemlíti a béke mártírhalálát. Ez a gondolat arra utalhat, hogy a béke és az összhang, amit a természettudományos tudás hozhat, fontos elem a társadalmi jólét és a pozitív változások elérésében.

6. A munkás méltó bére: Ez a rész arra utal, hogy a munkásoknak méltó fizetést kell kapniuk a munkájukért. A mai természettudomány ismeretei lehetnek az alapja annak, hogy megismerjük a gazdasági rendszerek működését és javítsuk az emberek életkörülményeit.

7. Szeretem e világnak minden gyönyörűségét: A vers az ember által megélt világ szépségére és sokszínűségére utal. A természettudomány a világ körülöttünk történő megértését szolgálja, beleértve a természeti jelenségeket, az éghajlatot, az élőlényeket és a földrajzi környezetet.

8. Mammon, a gyilkos: A versben Mammon nevű gonosz figurát említenek, aki a pénz és a hatalom megtestesítője. Ez a rész arra utal, hogy a természettudomány ismeretei lehetnek az alapja az anyagi javak fenntartható kezelésének és a pénzügyi rendszerek fejlesztésének, hogy ne legyenek szenvedést és egyenlőtlenségeket okozva.

Összességében a vers, "Emberi hitvallás", amely Juhász Gyula nevéhez fűződik, számos olyan gondolatot fogalmaz meg, amelyek összekapcsolhatók a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és eredményeivel. A versben megjelenik a természettudomány jelentősége, az igazság keresése és az emberi boldogság célja.