Juhász Gyula Falusi állomás című versét irodalomtudományi szempontból lehet számos összefüggésben vizsgálni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
Elsőként érdemes megemlíteni a vers formai és stílusbeli jegyeit. A vers rímes struktúrával rendelkezik, az ababccddee rímsémával következetesen íródik. Ez a rímelés hagyományosan használt forma a magyar lírában, így magyar irodalmi hagyományokhoz kapcsolódik. Emellett a vers szótagszámával, ritmusával és hangsúlyain keresztül ritmikus és zenei hatást kelt, ami a költő zenei érzékenységére utal.
A vers témája az őszi állapotokon keresztül a várakozás, a reménytelenség és az elszigeteltség érzetét közvetíti. Ez a szimbolikus értelmezés, az évszakok és a természet motívumainak felhasználása, a lírai érzések kifejezése nemcsak a magyar költészetben, hanem a nemzetközi költészeti hagyományokban is megtalálható. Az őszi allegória, a természet hangulatának, színeinek és jelentéseinek felhasználása sok más költő művében megtalálható, például William Wordsworth, John Keats vagy Emily Dickinson verseiben is.
A versben megjelenő távoli zenei hang és az elszigeteltség motívuma is számos összefüggésben áll a magyar és a nemzetközi irodalmi hagyományokkal. Egyrészt a költői szubjektum elszigeteltsége és a magányos várakozás motívuma megtalálható a romantikus költészetben, mint például John Keats és Samuel Taylor Coleridge műveiben. Másrészt a távoli, zenei hang jelképes jelentése és hatása emlékeztethet a szimbolista költészetre, amely a hangok és a zene gazdag metaforikai és hangulati jelentéseit használja fel, például Charles Baudelaire vagy Paul Verlaine verseiben.
A Juhász Gyula Falusi állomás című versének elemzése során tehát számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi irodalmi hagyományokkal. A formai és stílusbeli jegyek mellett a témák, a szimbolikus motívumok és az érzéki hatások is kötődnek más költőkhöz és stílusirányzatokhoz.