Vén szélmalom nagy, tépett szárnya áll.
Nem élet őröl itt, de a halál.

Csak a tücsök szól lomha lomb alól
És ő is, ő is elmúlást dalol:

Hogy megy a nyár és jön a téli sár,
Szegény tücsökre akkor majd mi vár?

Az unt úton pipás nyugalmasan
Ballag a polgár, neki dolga van.

Nem sürgős munka: ballagós dolog.
A tüze pislog, a szava dohog.

Egy költő járt itt, kit vész s láz üzött...
Pipálj csak, polgár, cirpelj csak, tücsök!