A vers teológiai szempontból a "boldog bambino", vagyis a názáreti gyermek, vagyis Jézus Krisztus születésének témájával foglalkozik. Az első versszakban lágy, meleg alomba rejtve látjuk Jézust, ami utalhat az istállóra, ahol megszületett. A tehén és a széna a bibliai történetből, Jézus születésének helyszínéről, az istállóról szól.
A második versszak a csordapásztorokra utal, akik Jézus születésekor meglátogatták őt. A csordapásztorok dalt énekelnek a béke és boldogság hírét hozva, ami összefüggésbe hozható a betlehemi angyalok üzenetével a béke földön és az emberekhez való kedvezményes viszonyról. Ezt a néhány sorral a versben megjelenítik.
A harmadik versszakban Jézus szemlélődik ezen a vak világon, amely földnek hívatik. Az álom, mint az égből szálló harmat, átvitt értelemben jelentheti Krisztus eljövetelét és az üdvösség hozományát. A szférák víg éneke pedig az angyalok dicsérete lehet.
A negyedik versszakban megjelennek a szomorú olajfák, amik a getszemáni kertre utalnak, ahol Jézus a kereszthalál előtti éjszakát töltötte. Az éjszaka eladására és az általa hozott szenvedést és kínokat jelképezheti. A szörnyű serleg pedig a szenvedését és kereszthalálát jelképezi.
Az utolsó versszak valószínűleg a jövőbeli eseményekre utal, azaz Jézus kereszthalálára és feltámadására. A harminchárom év Jézus életének hosszát jelenti, amíg eljut a kereszthalálig. A kárpit meghasadt, ami az isteni csodát, a Jézus feltámadását jelképezi. A "béke éve" pedig az üdvösség korszakát jelzi, amit Jézus érünk és az egész világért elér.
A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjairól is megemlíthetnénk néhány dolgot. A bibliatudomány lehetőséget nyújt arra, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk a bibliai történeteket, valamint a történelmi és kulturális kontextusukat. A patrisztika pedig az egyházi atyák, az egyházi írók tanításait tanulmányozza, akiknek a gondolatai részben hatással lehetnek a versre és az abban megjelenő teológiai elemekre. A skolasztika pedig a középkorban kialakult filozófiai rendszer, amely a hit és a logika, a hit és az értelem viszonyát kutatta. Ebben a versben is felfedezhetünk olyan elemeket, amelyek a skolasztika tanításait tükrözik, például az összekapcsolódást a természet és az isteni között, valamint a logikus és racionális gondolkodást a hittől függetlenül.