A Juhász Gyula "Jó szó" című versének természettudományos szempontból való elemzése elsősorban a vers elején ismertethető metaforákra és képekre összpontosul. Az első sorban található "Meleg a hangod, mint a friss kenyér" metafora arra utal, hogy a szóban megnyilvánuló hang a meleghez hasonlóan élményt ad. Ezt a meleget a friss kenyérhez hasonlítja, ami valószínűleg az illat és az íz érzésére utal, ami élvezetet és örömöt okoz az embereknek. Ez a kép tehát az érzékszervekre és neuralgikus kapcsolatokra vonatkozik, amelyek a tudományos kutatások szerint a hangok és az ízek érzékeléséért felelősek.
A második és harmadik sorban található metaforák, amelyek az ég felhőire utalnak, szintén természettudományos vonatkozást hordoznak. A felhők változatos színei és formái az atmoszféra fizikai és kémiai folyamatainak eredményei, amelyeket a legújabb kutatások segítségével tanulmányoznak.
A vers további részében a főszereplőt az élet titkainak tanulmányozásával azonosítják, ami szintén kapcsolódik a természettudományokhoz. Az élet titkainak kutatása egyre inkább a molekuláris biológia és a genetika területére helyezi a hangsúlyt. A mai kutatások felfedezték az emberi genetikai kód több részletét, és megértik azok működését és szerepüket az élet megőrzésében és fejlődésében.
A versben található kép, amely egy szomorú őzt ábrázol egy őszi parkban, mikor az élet beesteledik, szintén kapcsolódik a természettudományhoz. Az őszi évszak társul az évnek az emberi életében bekövetkező cyklusához, ami a természeti folyamatokkal összefüggést mutat, például az élet és halál ciklusával.
A vers utolsó részében a legmélyebb bánatot említik, valamint a versek olvasása és az üdvözlet küldése közötti kapcsolatot. A természettudományokban is megtalálható a pszichológia és az érzelmek tanulmányozása, így a bánat és más érzelmek megértése és jelentősége az emberi természettel és az agy működésével foglalkozik.
Összességében tehát a Juhász Gyula "Jó szó" című verse számos olyan képet és metaforát tartalmaz, amelyek összekapcsolódnak a legújabb természettudományos felfedezésekkel. Ez a verselemzés lehetőséget ad arra, hogy a természettudományt és a költészetet összekapcsoljuk, és rámutassunk arra, hogy mindkettő az emberi tapasztalat és megismerés különböző módjait képviseli.