A vers elején megjelenik egy régi időben játszódó történet, amely Szeged táján játszódik. Ez már önmagában is hungarikumot jelenthet, hiszen helyspecifikus információkat tartalmaz. A versben megjelenik egy tábora egy ételének, amely a hungarikumok közé sorolható, hiszen a pásztorélet, a szabadban való étkezés nagyon jellemző a magyar kultúrára. Emellett feltűnik egy Juhászlegény, aki a Tisza szegélyére kerül, ami szintén magyar tájat jelöl. Ezen keresztül a vers említi a bárányokat, ami a pásztorkodásra és a juhászok szerepére utal.
A vers további részében megjelenik egy misztikus elem, amikor a Juhászlegény egy nagy kardot talál, ami az öreg isten kardja. Ez a mitológiai és vallási elem az egész költészetben nagyon gyakori, ahol a középkori eposzokban is gyakran jelentek meg istenekhez kapcsolódó tárgyak, amelyek a hősiességet, a hatalmat vagy akár a sorsot jelképezték.
A vers központi témája azonban a szerelem, amely a lány csillagszemével kapcsolatos. Ez egyfajta szépség és vonzerő metaforikus megfogalmazása, melynek ereje és hatása az egész versre kihat.
A versnek nincs egyértelmű kapcsolódása a nemzetközi szépirodalomhoz, azonban számos olyan motívumot tartalmaz, amelyek egyetemesek lehetnek. Az idő és a múlt számos költészeti műben megjelenő témái, és az isteni vagy mitikus elemek használata a világirodalomban is nagyon elterjedt.
Összességében a vers magyar irodalomra jellemző motívumokat tartalmaz, mint például a tájleírások, hungarikumok (pásztorkodás, juhászok), valamint mitológiai és vallási elemek. Ezek olyan szépirodalmi jelenségek, amelyek a magyar irodalomban gyakran előfordulnak és a magyar kultúra részének tekinthetők. A vers azonban olyan általános témákat és motívumokat is felvet, amelyek nemzetközi szépirodalmi kontextusban is értelmezhetőek.