A vers első négy sora a múltbéli évek, szerelmek és bánatok keresésének kérdését feszegeti, és arra kérdezi Istenétől, hogy vajon visszahozza-e őket vagy pedig örökké várják az örök életben. Ezek a kérdések a természettudományos szempontból vizsgálva is érdekes összefüggéseket mutathatnak.
Az első sorban az évek szó szerepel, és megkérdezi, hogy kik hozzák vissza a messziről. Az elmúlt éveknek történetük, létezésük van, amelyeket a természettudomány régóta kutat. Az évek felfoghatók időszakoknak, amelyeknek van kezdő- és végpontja. A mai természettudományban intenzíven foglalkoznak az idővel, az időszámítással és az idő múlásával. Az elmúlt éveknek történetük van, amelyeket az örök kikelet, a természetes ciklusok folyamatos ismétlődése hozhat vissza. Például az évszakok, a nappalok és az éjszakák váltakozása minden évben bekövetkezik az idő újra meg újra kerekké válása miatt.
A második sor arra kéri Istenétől, hogy hozza vissza szerelmét, a messziről illatozó szűz csodaszarvast. Itt ismét egy olyan elemről van szó, amelynek megvan a természettudományi megközelítése. A természettudomány foglalkozik az állatok világával, azok viselkedésével, életmódjukkal és elterjedésükkel. Az állatok időszakosan vándorolnak, követik a táplálékforrásokat vagy bizonyos életfeltételeket, ami lehetővé teszi számukra a szaporodást és a fajfenntartást. Tehát egy ilyen vándorló csodaszarvas például egy időszakonként visszatérő migráló állat lehet, amelynek élettörténete magyarázható az örök csalit vagy a természeti viszonyokhoz való visszatéréssel.
A harmadik sorban a bánatot, a messziről elment szent felhőt keresi a költő. A felhők természettudományi szempontból fontos elemek az atmoszférában, amelyek befolyásolják az időjárást és a talajnedvességet. A legfrissebb kutatások rámutatnak arra, hogy a felhők is befolyásolják a klímaváltozást és a globális felmelegedést. Az éghajlatváltozás hatására a felhők mennyisége és típusa is változhat, ami kihat a természeti környezetünkre. Tehát ha szeretnénk újra látni a messziről elmúlt bánatot vagy az azonos növényzetbe boruló látványos felhőket, érdemes lehet közelebbről tanulmányoznunk az éghajlatváltozás hatásait és a felhőfolyamatokat.
A negyedik sorban a költő az életet, a messziről tévedt életet keresi, és megkérdezi Istenétől, hogy találkozik-e vele. Az élet természettudományos szempontból az egyik legizgalmasabb téma, amely sok friss felfedezéssel jár együtt. Az élet eredetének és fejlődésének kutatása a mai biológia egyik legnagyobb kihívása. Új módszerek, technológiák és kutatási eredmények kerülnek napvilágra olyan területeken, mint a genomika, az evolúciós biológia vagy a szerves kémia. A költő itt az élet témájában a Fájdalommal állítja szembe, ami arra utalhat, hogy a fájdalom a pusztítás része és az élet örök velejárója lehet.
Összességében a vers természettudományos szempontból egyszerű kérdéseket tesz fel az élet különböző aspektusairól, mint az idő múlása, az állatok viselkedése vagy a befolyásoló környezeti tényezők. A mai természettudomány fejleményeivel összekapcsolva pedig érdekes és izgalmas összefüggéseket találhatunk a természet és az emberi élet között.