Túl minden kínon és halálon,
Feléd száll egy szó, a szavam,
Benne egy meghiúsult élet
Minden jósága, vágya van,
Hiába: meg nem válthat engem
Minden remény, hit, szeretet,
Talán a szörnyű végtelenben
Még találkozhatom veled?


Elemzések

A vers természettudományos szempontból alapvetően nem sok újdonságot tartalmaz, hiszen Juhász Gyula művei általában az emberi érzelmek és a személyes kapcsolatok témájával foglalkoznak. Azonban néhány elemet azért fel lehet tárni a mai természettudomány fejleményeihez kapcsolódva.

Az első ilyen elem a "szörnyű végtelen". Ez a kifejezés utalhat a modern kozmológiára és az univerzum végtelen méretére, valamint a fekete lyukak és más asztronómiai jelenségekben rejlő rendkívül magas gravitációs erőkre.

A versben említett "jóság, vágy" és "hit, szeretet" szavak a tudat és az emberi pszichológia területeibe kapcsolódnak, amiket a mai kognitív tudomány és pszichológia kutatások részletesen vizsgálnak. Azt próbálhatja kifejezni, hogy a szerzőben még mindig megvan a vágy és remény egy szebb, boldogabb jövőre, de kérdőjel merül fel afelől, hogy ez megvalósulhat-e.

Összességében a vers természettudományos szempontból inkább az emberi érzelmeket és a személyes kapcsolatokat hangsúlyozza, de néhány szimbolikus kifejezés segítségével megpróbálja általánosságban leírni az emberi létezés feltétlen volta és annak határait.

A vers teológiai szempontból a halál utáni találkozás kérdését feszegeti és a remény, hit és szeretet fontosságát hangsúlyozza.
Az idézet első sora túlmutat a földi korlátokon és a halálon. Ez a gondolat a bibliatudomány szempontjából is meghatározó, hiszen itt is szerepelnek olyan szövegek, amelyek a halál utáni életre utalnak, és lehetőséget adnak az embereknek a találkozásra Isten és szeretteikkel.
A következő sorokban az "egy meghiúsult élet minden jósága, vágya" fogalmazódik meg. Ez a gondolat a patrisztika szempontjából is érdekes, mivel a korai egyházatyák gyakran beszéltek az emberi hibák és bűnök következményeiről, és arról, hogy a halál után az embernek lehetősége van kijavítani és kiteljesíteni az életét.
A vers következő részében azonban megjelenik a kétségbeesés és a kérdés, hogy vajon megmentést nyerhet-e az ember. Ez a skolasztika szempontjából fontos kérdés, amely az emberi élet értelmét és a megváltás lehetőségét boncolgatja.
Végül pedig a vers arra tesz kérdést, hogy vajon az utolsó sorban említett "szörnyű végtelenben" találkozhat-e még a szeretett személlyel. Ez a kérdés az egyéni vallási tapasztalatokra és az emberi reményre utal, és nem feltétlenül kapcsolódik specifikusan a tudományos nézőpontokhoz, de ezen keresztül is tovább lehet gondolkodni a halál utáni találkozás lehetőségéről és jelentőségéről.

A vers Juhász Gyula Kilényi című művének egy része, amelyet a titkárnőjének címez. Az alábbiakban elemzem a verset irodalomtudományi szempontból, kitérve a magyar és a nemzetközi szépirodalom összefüggéseire.

A vers kezdete metafizikai kérdéseket vet fel a "Túl minden kínon és halálon" sorral, amely az emberi tapasztalat határain túli életre utal. Ez megerősíti a magyar irodalomban is jelen lévő romantikus hatást, amelynek jellemzője az értelmetlen világban való elmerülés és az ideális szerelem vágya.

A költemény további része a szerző reménytelenségét tükrözi, miközben kifejezi vágyát a titkárnő iránt. Az édes szó ugyan meghiúsult, de a versben mégis benne van az élet minden jósága és vágya. Ez a magyar lírában közös motívum, aki a tragikusan elérhetetlen szerelmet ábrázolja.

A versből az is kiderül, hogy a szerző elismeri a kilényi nő realizálhatatlanságát mind reményekben, hitben, és szeretetben. Ez a költő és a titkárnő kettősét jelképezi, amely a lázas vágy és a valóság közötti megosztottságot mutatja. Ezt a motívumot a klasszikus és romantikus műfajok különböző írói is használták, például Johann Wolfgang von Goethe Werther Leidenjében.

A vers konklúziója az, hogy talán a szörnyű végtelenben a szerző még találkozhat a titkárnővel. Ez a lehetetlen találkozás a vágyakozás és az elszakadás közötti ambivalencia, amely a romantikus és modern irodalomban is gyakori.

Összességében látható, hogy Juhász Gyula Kilényinek, a kedves titkárnak című versében a magyar és a nemzetközi szépirodalom számos fontos motívuma és szemantikája megjelenik. A romantikus hatás, a tragikus szerelmi vágynál és az ambivalens elszakadás a jellemző elemek, amelyek továbbgondolásra és a múltbeli művekkel való összefüggésre utalnak.