Klytemnesztra, te éjfélarcú asszony,
Meggyógyulok a gyáva gyöngeségtől,
Ha csak bús főm márványválladra hajtom,
Klytemnesztra, te éjfélarcú asszony!

Klytemnesztra, az árnyékok gyötörnek,
Egy ölelésed megváltana engem,
Bár érckaroddal bordámat betörjed:
Klytemnesztra, az árnyékok gyötörnek!

Klytemnesztra, te szépség szörnyűsége,
Ha megfojtanád lelkemnek kígyóit,
Rám szállna az a nagy halotti béke:
Klytemnesztra, te szépség szörnyűsége!


Elemzések

Juhász Gyula "Klytemnesztra" című versét irodalomtudományi szempontból értékelve, közvetlenül látható, hogy a vers gyöngéden utal az ókori görög mitológiára és a tragikus szereplőre, Klytaimnésztra-ra. A költeményben a költő kiaknázza a mitológiai figura ambivalens jellegét, megszemélyesítve a Klytemnesztra által sugallt érzelmi és spirituális konfliktusokat.

A vers egy lírai vallomás, ahol a költő minden versszakban a következő sorokat ismétli meg: "Klytemnesztra, te éjfélarcú asszony", "Klytemnesztra, az árnyékok gyötörnek" és "Klytemnesztra, te szépség szörnyűsége".

Egyik lehetséges irodalmi összefüggés a görög tragédia hagyománya és a mitológiai szereplők modern megközelítése. A költő átülteti Klytaimnésztra figuráját a modern időkbe, így új kontextusba helyezi és az olvasók számára új megvilágításba helyezi a karakter jellemét és konfliktusait.

Egy másik összefüggés a versben felmerülő szimbolikus elemek. A "gyáva gyöngeség", "árnyékok", "érckar" vagy "kígyók" mind olyan szimbólumok, amelyek a költő belső világát és érzelmi állapotát fejezik ki. Ezek a szimbolikus elemek a lírai lírai érzelmek megragadásához és előadásához szolgálnak.

A költői nyelv és a forma is lehet számos összefüggésben, mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. A vers rímes struktúrája és használata a két soros mini-strófa és a gondolatok ismétlődése erősen magyar irodalmi hagyományokra utalhatnak.

Az internacionális összefüggéseket illetően a versben megjelenő központi téma, a női szépség, a tragikus szereplő jellemzői és élményei, valamint a lírai fájdalom és szenvedés kifejeződései, hozzájárulhatnak az általános emberi tapasztalatok és érzelmek megjelenítéséhez.

A Juhász Gyula által írt "Klytemnesztra" című vers teológiai szempontból is értelmezhető. A versben Klytemnesztra, a mitológiai figura, akit a görög tragédiákban ismerhetünk meg, megjelenik mint egy éjfélarcú asszony, aki képes gyógyulást hozni a gyávának megélt gyöngeségektől.

A bibliatudomány szempontjából érdemes megfigyelni, hogy a gyógyulás lehetősége, amit Klytemnesztra képvisel, a Biblia által közvetített isteni irgalommal lehet összefüggésben. Az isteni irgalom a bibliai szövegekben gyakran megnyilvánul a bűnös ember iránt, aki megérdemelné a büntetést. A versben a gyáva gyöngeség, valamint az árnyékok gyötrelmei is olyan állapotok, melyekben az ember bűnösnek érezheti magát, és erre a bűnre válaszul érkezik Klytemnesztra, aki képes meggyógyítani.

A patrisztika, vagyis a korai keresztény egyházi írások nézőpontjából kiindulva, érdekes lehet megvizsgálni a versben megjelenő képek és szimbólumok hatását. Tekintettel arra, hogy a patrisztika időszakában a keresztény teológusok nagy jelentőséget tulajdonítottak a szimbólumok értelmezésének és a megváltás folyamatának, Klytemnesztra megjelenhet mint a megváltás alakja. A versek során a megváltást vagy a gyógyulást hozó személy képe jelenik meg, valamint a halotti béke felfogása is megidéződik.

A skolasztika, vagyis az középkori filozófiai és teológiai iskola szemszögéből vizsgálva, érdemes az összefüggéseket megkeresni a versben megjelenő szépség és a szörnyűség között. A skolasztika filozófiai irányzatban a szépséget és a végtelent dicsérik, míg a szörnyűséget és a félelmet a hiányzó vagy torzult végtelenként értelmezték. A versben Klytemnesztra szépségét és szörnyűségét egyszerre jeleníti meg, ami a skolasztikus gondolkodásmódban megnyilvánuló ellentétpárnak tekinthető.

Összességében, a "Klytemnesztra" verset teológiai szempontból elemezve, fel lehet fedezni az összefüggéseket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira. Ez pedig lehetővé teszi a mélyebb tanulmányozást és az ilyen értelmezések keresését a versben.

A vers Klytemnesztrát ábrázolja, aki az ókori görög mitológiában Agamemnon felesége és Oroszlános ország királynéja volt. A vers első sorában megjelenik a megnevezése, mint "te éjfélarcú asszony", ami utalhat az éjszakai sötétség, a titokzatosság és az ismeretlenre való utalásra. Ez a sor a mai természettudományban a sötét anyag, a sötét energia vagy a korai világegyetem sötét korszakával kapcsolatba hozható, amelyek még mindig megfejtetlen rejtélyek.

A következő sor a gyávaságtól való gyógyulásról szól, amelynek természettudományos értelmezése lehet az emberi struktúrában bekövetkező változások vagy az immunrendszer erősödése a legfrissebb kutatások szerint. A márványváll utalhat az evolúcióra, amely a keményebb anyagokhoz és védelmi mechanizmusokhoz vezetett.

A vers harmadik sora érckaros beütésről beszél, amely az idegen testekkel való ütközésekre utalhat, mint például a meteoritok vagy robbanó anyagok becsapódása. Ez a sor összekapcsolható a meteortitokkal kapcsolatos legfrissebb kutatásokkal, amelyek fontos információkat nyújtanak a világegyetem keletkezésével és fejlődésével kapcsolatban.

A második versszak a sötétség megszabadulásáról szól Klytemnesztra általi öleléssel, ami a világosság, a megismerés és a megoldásra való utalás lehet. Ez a sor összekapcsolható a modern kvantumfizikai kutatásokkal, amelyek új információkra és megoldásokra utalnak a világegyetem működésével kapcsolatban.

A harmadik versszakban említett "szépség szörnyűsége" Klytemnesztra által megszabadult lélek kígyóiról szól, amelyek a félelem és a szenvedés metaforái lehetnek. Ezt kapcsolhatjuk össze a neurobiológiával és a modern pszichológiai kutatásokkal, amelyek vizsgálják az agy és az elme kapcsolatát, valamint a traumák gyógyítását.

Összességében ez a vers több értelmezést és találgatást is enged a mai természettudomány szempontjából. A sötétség, az evolúció, a meteortitok, a kvantumfizika, a neurobiológia és a pszichológia mind olyan területek, amelyekkel a vers kapcsolatba hozható és inspirálhat az ezekben a területeken folyó kutatásokkal kapcsolatban.