A vers teológiai szempontból több érdekességet is hordoz. Az első sorban Juhász Gyula hangsúlyozza a "Magyar" név fájdalmas, de ugyanakkor dicsőséges jellegét. Ezt követően kifejezi azt, hogy a magyar nép megint nagy népek millióinak védelmezője lett, és megvédve a hazát. Ez a mondat sugallja az Istentől kapott küldetést és az Istennel való szövetséget.
A második versszakban a "bús, lomha árral ostromol" kifejezés arra utal, hogy az új barbárok betörnek a magyar területekre. Ugyanakkor azt is kifejezi, hogy a magyar nép áll és dacol a támadással, mint az élő Szabadság-szobor. Ez a sor hasonlóan a Bibliában található Istennel való szövetségre utal, amelyben Isten megvédi népét a veszélyekkel szemben.
A harmadik versszakban a "Nem engedi, hogy e világot/Megdermessze a muszka Tél!" kifejezés arra utal, hogy a magyar nép ereje és szellemisége nem engedi, hogy a hideg és sötét téli idő eluralkodjon az országon. Az "Nagy vértanúink lángja él" kifejezés az elődeink bátorságára utal, akik életüket adták azért, hogy a magyarság megmaradjon és éljen.
A negyedik versszakban a "Ha trónol Igazság a mennyben/S ha nem mese, hogy győz a jó" kifejezések azt sugallják, hogy a hívőknek van hitük abban, hogy az igazság uralkodik a mennyben, és hogy a jó győzedelmeskedni fog. Ez a mondat egyértelműen teológiai nézőpontot képvisel.
A versben található bibliai utalások mellett azonban más teológiai irányzatokat is észrevehetünk. A patrisztika, például, amely az első évszázadok keresztény gondolkodóinak és íróinak műveikre utal. A patrisztikus gondolkodás többek között az isteni gondviselés és a szabadság kérdésével foglalkozik, amelyek a versben is jelen vannak. A magyar nép a patrisztikus nézőpont szerint az isteni gondviselés része, amiért képes volt megvédeni a hazát a támadásokkal szemben.
A skolasztika, amely a középkorban fejlődött ki, azt a filozófiai és teológiai irányzatot képviseli, amelyben a racionalitás és az objektív logika kiemelkedő szerepet játszik. Bár a vers nem közvetlenül utal a skolasztika nézőpontjaira, azonban a versben található hit igazságainak, az erőnek és az állhatatosságnak az említése közel áll a skolasztikus elvekhez.
Összességében tehát a vers egy komplex teológiai mondattársulás, amely a magyar nép szent küldetését, Isten védelmezését és a magyar hitet érinti.