Nézd Donatello márvány vésetét,
A karvaly orrt, a dactól görbe ajkat,
Mely gúnyt nyilazva sújt, bár csukva hallgat,
Nézd a szemét, mely fényes és setét!

Ez ő! Rőt múltunk ércizmú magyarja,
Királyi holló, mely nyugatra tart,
Mely fölgyújtja a bús magyar avart,
Mely a jövendőt lángolón akarja!

Pusztára épül tündérpalotája,
Plutárkot érti és Cézárt csodálja
És elmereng olasz kéz remekén.

De garaboncásként viskóba járva,
Míg írt keres az árva pór bajára,
Érezi, hogy mily magányos szegény!


Elemzések

A vers Juhász Gyula Mátyás király című művének részlete. A versben a költő a Mátyás királyt ábrázoló szoborhoz és annak jelentéséhez kapcsolódó gondolatait fejezi ki.

A vers első sorában szereplő Donatello márvány vésetére utalás egy természettudományos témával is kapcsolatba hozható. A kutatók által végzett tudományos vizsgálatok technikai eszközök, például adatrögzítő berendezések vagy képalkotó eljárások, például CT-vizsgálat, segítségével képesek részletesen tanulmányozni és elemezni az ilyen műveket.

A versben említett karvaly további érdekes lehetőségeket kínál a természettudomány szempontjából. A karvaly anatómiai jellemzőinek vizsgálata során a kutatók például az állat mozgásának és vadászati technikáinak rekonstrukciójára összpontosíthatnak. A modern technikai eszközök, mint például a nagysebességű kamerák és a radar, lehetővé teszik a karvaly mozgásának és támadási technikáinak részletes tanulmányozását.

A versben szereplő szem metaforájával kapcsolatban a modern tudományos kutatások a látás és az agykapcsolatok terén is jelentős előrelépéseket tettek. A szem működésének részletes feltárásával a kutatók jobban megérthetik a látás folyamatát, például a fény sugárzását és a vizuális információ feldolgozását az agyban.

A második versszakban Mátyás királyt a cselekedetei és a jövőbe vetett hite miatt égő királyi hollónak ábrázolja a költő. A madárnak kapcsolata lehet a modern ornitológiai kutatáshoz. A madarak viselkedésének megértése és fészkelési szokásainak tanulmányozása a természettudományos kutatások egyik fontos területe. Az éneklési viselkedésükről készült tanulmányok és az általuk euvaldsnak írt hangfelvételek jelentős eredményeket hoztak a madarak kommunikációs rendszerének megértésében.

A harmadik versszakban a kutatók másik területére utal: a természetvédelemre. A tündérpalota építése és az olasz művészet iránti elkötelezettség Mátyás intelligenciáját és széles látókörét tükrözi. A természettudomány ma az élőhelyek megőrzésének és a biodiverzitás védelmének fontos témájaként tekint a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra.

A vers utolsó része az emberi viselkedésre és érzelmekre helyezi a hangsúlyt, ezt a modern pszichológia és neurobiológia is kutatja. A kutatások a magány és az összetett érzelmek (például a szomorúság és a szegénység) hatásait igyekeznek feltárni az emberi agyműködésre és az életminőségre.

Összességében tehát látható, hogy a költői verset különböző természettudományos területekkel lehet összefüggésbe hozni. A művészet és a tudomány összekapcsolása számos izgalmas kutatási lehetőséget kínál a jelenlegi természettudományi felfedezésekkel kapcsolatban.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, mivel Mátyás király alakja Isten és a hatalom kapcsolatát hordozza magában. Az alkotás ebben az értelmezésben a magyar királyság Istentől kapott hatalommal történő kormányzását és a hatalommal járó felelősséget tükrözi.

A bibliatudomány szemszögéből nézve, Mátyás király karvalyhoz hasonlítása és a "Rőt múltunk" megjelenítése arra utal, hogy a magyar királyt Isten választotta ki a kormányzásra, ahogyan a Biblia is több alkalommal említi, hogy Isten kiválaszt és kitüntet vezetőket. A karvaly orra és görbe ajka pedig jelképesen utalhat arra, hogy bár Mátyás király az emberek előtt többnyire csukva tartja a száját, tudja, hogy Istennek elszámolást kell majd adnia tetteiről.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő Mátyás király tündeépalotája és olasz kéz remeke az antik görög és római kultúra iránti érdeklődésre utalhat. A patrisztika során a kereszténység terjedésekor nagy szerepet játszottak az ókori filozófusok és írók gondolatai és művei, ezek beépítése a keresztény teológiába alkotóbbá és gazdagabbá tette a vallási és filozófiai tanításokat. Mátyás király érdeklődése az antik kultúra iránt azt jelzi, hogy spirituális és intellektuális szinten is fejlettebb és gazdagabb királyként áll a népe rendelkezésére.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő Mátyás király "garaboncásként viskóba járva" azt mutatja, hogy nem csak a "tündérpalota" és a remekművek iránt érdeklődik, hanem a hátrányos helyzetű emberek problémáit is figyelembe veszi és próbál megoldani. A skolasztika idején a középkori egyház a szegények és elesettek támogatását és segítését hangsúlyozta, ami Mátyás király esetében megjelenik a versben.

Szemléletmódonként eltérően értelmezhető a vers, de a közös pont az, hogy Mátyás királyt Isten választotta ki a kormányzásra, és hogy a hatalommal járó felelősség mellett intellektuális és humanista szempontokat is figyelembe vesz. A vers tehát egyfajta költői megelevenítése Mátyás király szerepének a magyar történelemben, és egyben a vallás és hatalom kapcsolatának ismeretet övező aspektusaira is rámutat.

A vers Juhász Gyula Mátyás király című költeménye. Az alábbiakban a vers irodalomtudományi szempontból történő elemzésére térünk ki.

- A vers formája egy háromszor négy soros versszak, ami egyben szonett is, hiszen a rímek sémája ABBA CDDC EFFE GG. Az ütemhangsúlyos verselés jelenléte, valamint a rímek rendszere a magyar nyelvű klasszikus költészet hagyományait követi.

- A versben a központi motívum Mátyás király, akit Donatello márvány vésetének példáján bemutatnak. Donatello olasz szobrászművész műveitől való ihletés megmutatkozik a versben, ez pedig a magyar irodalom kapcsolatát jelzi a nemzetközi művészeti mozgalmakkal és alkotókkal.

- A versben a történelmi és mitológiai utalások is jelen vannak. Mátyás királyt a "rőt múltunk ércizmú magyarjának" nevezi, ezzel a királyra nem csak mint politikusra utal, hanem mint hősre, legendára is, aki a magyarság büszkesége. A versben a királyt királyi hollóként jellemzi, ami egy szimbolikus kép, utalva a hatalomra és a mágikus személyiségre. Emellett a versben a klasszikus görög és római kultúrára is utalás található Plutárk és Cézár személyének említésével.

- A versben az ellentétek is gyakran jelennek meg. A Donatello által megjelenített Mátyást egyrészről a hősies, büszke királyként mutatja be, aki tündérpalotát épít a pusztára, és jövőbe tekint. Ugyanakkor másrészről az árva, magányos pór bajára kereső, garaboncásként viszkóba járó oldalát is kiemeli. Az ellentétek jelenléte a művész személyisége és a kor költészeti korszellemére utal.

- A versben a nyelvhasználat és a képek megválasztása egyaránt jellemző a Juhász Gyula költészetére. A gazdag képi világ, az erős metaforák és szimbólumok, valamint a hangsúlyosan szép és gazdag nyelvezet a magyar szépirodalom hagyományait követi, ami Juhász Gyula egyik jellegzetes stíluseleme.

Összességében tehát a vers a magyar történelem és mitológia mellett kapcsolódik a nemzetközi művészeti mozgalmakhoz és alkotókhoz. A szövegben az ellentétek, az erős képek és a gazdag nyelvhasználat jelenléte is a magyar és nemzetközi szépirodalmi hagyományokhoz kapcsolja a verseket.