A magyar ősz már ott bolyong a tarlón,
Holdunk ezüstje hűvös, mint a dér,
Az őszi tücsök elmélázva hangol
S a honi ákác lombja elalél.

Ó szeptemberi magyar szomorúság,
Véres, dalos te: új szüret fogad.
Lelkünk gerezdje még megtermi búját
S bánat hangolja még a húrokat.

Hogy végignézek a fonnyadt határon,
Hány magyar rózsa hervadt el a nyáron:
Tűnődve és bánkódva kérdezem.

Még jönni fogsz tán aranyos batáron,
De milyen áron, ó de milyen áron,
Piros, boros, utolsó győzelem!


Elemzések

A vers elején Juhász Gyula a magyar ősz atmoszféráját és hangulatát festi le. A tarlón bolyongó ősz és a hűvös, ezüstös hold megteremti a költő által kívánt hangulatot. A vers további részében megjelennek a szeptemberi magyar szomorúság vonásai, amelyeket véres és dalosnak ír le a költő. Ez a magyar szomorúság visszavezethető a történelmi és kulturális háttérre, amelyeket a magyar irodalom is gyakran megmutat.

A költő lelki állapota és az általa ábrázolt hangulat összefüggésben lehet más magyar költők műveivel is. Például Ady Endre verseiben is gyakran előfordul a magyar ősz és a bánat hangulata, amelyeknek hasonló atmoszféráját Juhász Gyula is megjeleníti.

A versben megjelenik a természet motívuma is, hiszen a fonnyadt határon nézve a költő lát egy sora magyar rózsát, amelyek a nyáron elhervadtak. Ez a természeti motívum ráirányítja a figyelmet a múlékonyságra és a vergődő magyar nemzetre.

Az utolsó sorokban a költő azt jósolja, hogy még jönni fog az aranyos batár, de ennek az ára nagyon magas lesz. Ez az utolsó győzelem képe lehet a magyar történelem és nemzeti sors megváltozásának és küzdelmeinek egy szimbóluma. Ez a sor összefüggésben lehet más olyan versekkel, amelyek a magyar nemzet fennmaradásáról és küzdelméről szólnak.

A vers elemzése mögött tehát megtalálhatóak a magyar irodalom legfontosabb motívumai és témái, mint a magyar ősz, a bánat, a természet, valamint a magyar nemzet sorsa és küzdelme. Ugyanakkor a vers elemzése úgy is történhet, hogy azt a nemzetközi irodalom szempontjából vizsgáljuk, és értelmezzük. Ebben az esetben a verselemzés a hangulat, a természeti motívumok és a nemzeti jelleg révén kapcsolódhat más nemzetek irodalmához is, amelyek hasonló témákkal és motívumokkal foglalkoznak.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és számos összefüggés fedezhető fel a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.

Az első sorban a magyar ősz eljövetelét látjuk megjeleníteni, ami a teremtett világmindenség része és Isten gondviselése alá tartozik. A Bibliában számos alkalommal találkozhatunk az ősz jelképeként megjelenő elemekkel, mint például a termések betakarítása (Máté 13:30).

A második sorban a Hold ezüstje, ami hasonlóságot mutat a dérrel, Isten teremtett világának szépségét és rendjét jelképezve. A Bibliában Isten szépségét gyakran hasonlítják az égen megjelenő dolgokhoz, például a csillagokhoz és a Holdhoz (Zsoltárok 8:4).

A harmadik sorban az őszi tücsök elmélázva hangol, ami a teremtett világ hangjait idézi fel. A patrisztikus gondolkodásban a teremtett világ folyamatosan áhítattal és dicsérettel van Isten jelenlétében. Amikor az ember is érzékeli ezeket a hangokat, elmereng az isteni szeretet és gondoskodás mélységén.

A negyedik sorban pedig az ákác lombja elalél, ami az élet fájának, a teremtett világ pusztulásának jelképe lehet. A teremtett világ romlása és elmúlása a skolasztikus teológiaban is megjelenik, és rámutat a bűn hatásaira a teremtett világban.

A következő részekben a vers a magyar szomorúságot és bút fejezi ki, ami az emberi lélekállapotot jelenti. Ebben a kontextusban a bibliatudomány a bűnbeesést és a kereszténység üzenetét hozza be, miszerint az emberi lélek szenvedése a bűn következménye (Róma 3:23).

Az utolsó sorokban pedig a vers egy aranyos batárról és az ahhoz kapcsolódó győzelemről beszél. A győzelem és az öröm a patrisztika és skolasztika teológiai gondolkodásában Isten országának eljövetelét, Krisztus második eljövetelét és az üdvösség teljességét jelképezi.

Összességében tehát a vers teológiai elemeket és gondolatokat hordoz, amelyeket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai is tükröznek. Az ember és a teremtett világ viszonyát a teremtőhöz, az örök üdvösséget és a bűn következményeit is érzékelhetjük a versben.

A Juhász Gyula "Még jönni fog" című versét természettudományos szempontból is meg lehet vizsgálni.

Az első sorokban a magyar őszről van szó, amely a tarlón bolyong. A mai természettudomány legfrissebb felfedezései közül a klímakutatással kapcsolatos eredményekre gondolhatunk, amelyek rámutatnak az éghajlatváltozás következményeire, mint például az egyre melegebb őszök és az időjárás szélsőségeinek gyakoribb előfordulása.

A holdunk ezüstös jelzője pedig utalhat az asztronómiában szerzett legújabb ismeretekre, például a hold felszínét alkotó anyagok összetételére és a hold mozgására vonatkozó eredményekre.

Az őszi tücsök elmélázva hangol, ami a rovarok viselkedésének kutatásához kapcsolódhat. A tücskök hangja és viselkedése egyéb természeti tényezőktől, mint például a hőmérséklet vagy a fényviszonyok, függően változik.

A honi ákác lombjának elalélása arra utalhat, hogy a növények szárazságtűrő képessége és az éghajlatváltozás hatása a növényekre fogadja a jelentőséget. Az ákácosok széles körben elterjedt növényfajok Magyarországon, amelyeknek a túlélését és növekedését is befolyásolja az éghajlatváltozás.

A második versszakban a szeptemberi magyar szomorúságról van szó, amely véres és dalos. Ezt a megfogalmazást a természettudományban az újraéledő természet jelenségeivel lehet összefüggésbe hozni. A véres megfogalmazás a szüret időszakára utal, amikor a szőlőfürtök piros színűek és vértől csöpögve érnek meg. A dalos szó hasonlóan a természethez köthető, hiszen az állatok párosodási időszakában többnyire dalolnak.

A lelkünk gerezdje még megtermi búját és a bánat hangolja a húrokat részek azt sugallják, hogy az emberi érzelmek és hangulatok természeti folyamatokkal is összefüggésbe hozhatóak. A pszichológia és a neurobiológia területén elért friss eredmények rámutatnak az érzelmek és a hangulatok kialakulásában szerepet játszó agyi és hormonális folyamatokra.

A harmadik versszakban pedig a fonnyadt határ és a hervadó magyar rózsák kerülnek képbe. Ez a szakasz az éghajlatváltozás és a természet pusztulása iránti aggodalmat fejezi ki. A természet ökoszisztémáinak pusztulása, a fajok kipusztulása és a biodiverzitás csökkenése a mai természettudomány legfontosabb kutatási területei közé tartoznak.

Végül, a vers utolsó soraiban az "aranyos batár" és a győzelem említése metaforikusan utalhat a természeti erőforrások megőrzésének fontosságára és az emberi tevékenység következményeire. A környezetvédelem és a fenntarthatóság területén elért legújabb eredmények rámutatnak arra, hogy a természetre való odafigyelés és a megfelelő döntések hozatala nélkül, az emberiség aranyos batárjának, vagyis boldogulásának ára lehet a természeti környezet károsodása és a természeti erőforrások kimerülése.