Juhász Gyula "Menetszázad" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.
A verse az 1900-as évek elején jelent meg, és a századforduló társadalmi és politikai változásait tükrözi. Ez az időszak a modernitás és a technológiai fejlődés korát hozta el, amely hatással volt az irodalomra is.
Egyik lehetséges összefüggés a magyar irodalmi hagyományokkal a vers melodikus és ritmikus jellege. Az első négy sor például alliterációt használ a "lámpáktól világos gesztenyefák sorában" kifejezésben, amely emlékeztet a magyar népdalokban gyakran alkalmazott fonetikai eszközökre.
A vers tárgyalja a harctérre induló katonák helyzetét és érzelmeit. Ez a probléma gyakran jelenik meg a katonai és háborús irodalomban, például Erich Maria Remarque "A nyugodt élet" című regényében. Mindkét műben megfigyelhető a katonák kételye, félelme és az otthonuktól való elszakadás érzése.
A versben hangsúlyosan megjelenik az anyaság és az anyák szerepe. Az anyák szomorkás tekintete és gyásza, miközben nézik, hogyan indulnak győzelemre vagy temetőbe a fiúk, a társadalomban gyakran megjelenő dualitást teszi szemléletessé.
A versekben az emberi sors, a megpróbáltatások és a kockázatok elemei is felfedezhetőek. Ez a témakör általános a szépirodalomban, és számos műben megjelenik, például Thomas Hardy "Az elfelejtett temperált sír" című költeményében és Joseph Conrad "A sötétség mélye" című regényében.
A vers a vihar motívumát használja, hogy ábrázolja a katonák helyzetét és a külső erőket, amelyek hatással vannak rájuk. A vihar metaforája rendszeresen használt eszköz a szépirodalomban a konfliktusok ábrázolására, például William Shakespeare "Macbeth" című drámájában.
A zászló és a virág motívuma, amely a versekben megjelenik, fontos szimbólumok, és több irodalmi műben visszaköszönnek. Például, William Wordsworth "Intimations of Immortality" című versében a virágok és a növények általános szimbólumként jelennek meg, és utalnak az élet folytonosságára és a halál utáni reményre.
Végül, de nem utolsósorban, a testvériség és a bajtársiasság témája gyakran megjelenik a katonai irodalomban. A katonák közösségi életének és az egymás iránti elkötelezettségüknek ez a megjelenítése tipikus összekapcsolása az irodalmi művekben, mint például Erich Maria Remarque "Az Oroszlán is egy ember" című regényében.
Összefoglalva, Juhász Gyula "Menetszázad" című versének irodalomtudományi szempontból való elemzése során több lehetséges összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A verse a modernizmus időszakába illik, és megmutatja a harcoló katonák helyzetét, az anyaság szerepét, az emberi sors és a külső erők befolyását, a szimbolikus motívumok jelentését, valamint a testvériség és a bajtársiasság témáját.