A vers első sorában a régi óra ketyegése jelenik meg, amely a halálos ágyon elfáradt szív hangjára emlékeztet. Ez a kép összefüggésbe hozható a mai természettudománnyal, mint például az orvostudománnyal, amely a szívrohamok és más szívbetegségek kezelésében és megértésében jelentős fejlődést ért el. A vers második részében a csendben növekvő zaj és a verés fájdalma egy élet jelez, amelyre utalhat a genetikai kutatás és a sejtek működésének jobb megértése, valamint a szervek és rendszerek összhangjának felfedezése.
A következő sorokban a csöndes élet száz bánatától zengő életet említi a költő. Ez a gondolat a természeti környezet hatása lehet az emberi életre, például a levegő minőségének és a környezeti tényezőknek az egészségre és a jólétre gyakorolt hatásával foglalkozó kutatásokra utalhat.
A következő sorpárok a búcsúzásra, valamint az apja halálára és a testvére születésére utalnak. Ezek olyan életesemények, amelyek szintén kapcsolódhatnak a modern genetikai kutatásokhoz, pl. az öröklődési mintázatok és a gének szerepének jobb megértéséhez.
A vers utolsó sorai a lelkemet nagy számadásra várják és a keresztvetés mozzanata jelennek meg. Ezek a sorok a tudományos ismeretek és a vallásos hagyományok, a lélek és a szellem fogalmának összefonódására és a világegyetem misztériumaira utalhatnak.
Összességében a vers számos olyan témát érint, amelyek a mai természettudományos felfedezésekkel összefüggésbe hozhatók, például a szívbetegségek, a genetika, az öröklődés, a környezeti hatások az egészségre és az emberi élet misztériumai.