A vers teológiai szempontból is elemezhető, különösen figyelembe véve a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait.
A versben megjelenik a hold, amely hűvös és derűs, valamint a nagy űrben a régi hegedűs hinti a végtelen nyugalmat. Ezt a képet a Bibliában találjuk meg a teremtés történetében, amikor Isten teremtette a világegyetemet. A nap és a hold a teremtés hatodik napján jött létre. A versemben megjelenő "ős hegedűs" metaforája akár Isten lehet, aki az egyetemes harmóniát és nyugalmat teremti.
A Tisza folyó is megjelenik a versben, mint a régi, ballagó társ. Ez a kép is teológiai utalást tartalmazhat, mert a folyók a Bibliában gyakran jelképezik az életet és a megújulást. A folyók vize általában a teremtés és újjászületés szimbóluma. A versben tehát a Tisza a régi órák hiányától való bánatot és hiányérzetet is jelképezheti.
A vers további részében a hangra, és konkrétan Ocskay Kornél hangjára koncentrál. Az "iszom" szóval a hangzó szó mélyebb jelentését hangsúlyozza, ami bibliai szempontból lehetne a szellemi táplálék és az Isteni kinyilatkoztatás elfogyasztásának metaforája. Ez a fajta táplálkozás és megismerés történik a bibliatudományon keresztül. Tehát Ocskay hangja táplálja a költő szívét a szent és tiszta, valamint a bánatos és nemes érzelmekkel.
A vers utolsó sorában a "varázsló énekes" arra utalhat, hogy az éneklés összekapcsolódik a vallásos szertartásokkal és a szeretettel. A patrisztika nézőpontjából fontosak voltak az éneklések és himnuszok a vallási ceremóniákon, amelyeket a varázsló énekesek előadtak, hogy az emberek közelebb kerüljenek Istenhez és megtapasztalják a tiszta és szép ifjúságot.
A skolasztika szempontjából a vers tekinthető az ember és a teremtés misztériumának megértésére irányuló próbálkozásnak. A versben megjelenő természeti képek és érzelmek által a költő kifejezi a vágyát a régi idők után, amikor még nem értette, hogy miért búsultak és nem tudták, minek. Ez a vágy az emberiség általános kérdéseire és kereséseire utalhatja a válaszokat a létezésről és a teremtésről.
Összességében tehát a vers bibliai, patrisztikai és skolasztikai nézőpontokat is tartalmaz, és az emberi létezés misztériumát, valamint a vallásos tapasztalatokat és kérdéseket veszi figyelembe.